1953. június 2-án koronázták meg II. Erzsébet királynőt, mely ünnepséget másfél évnyi tervezés előzte meg, és amit először követhettek a britek a televízión keresztül.
(Fotó: Nemzeti Fotótár/EPA/Kay Nietfeld)
II. Erzsébetet 1953. június 2-án, azaz idén 68 éve, koronázta meg Geoffrey Fisher, Canterbury érseke a londoni Westminster-apátságban, 8250 fős meghívott, előkelő vendégsereg jelenlétében. Az székesegyház azon az esős, hideg kedden hagyományos birodalmi pompával várta a 27 esztendős királynőt, aki a harminckilencedik uralkodó volt, akit megkoronáztak a Wesminster apátságban.
A királynő koronázási ceremóniája 11.15-kor kezdődött és csaknem három órán át tartott. Az uralkodót és kíséretét 120 fős zenekar és díszes ruhákba öltöztetett, 350 fős gyermekkórus fogadta, köztük egy kilencéves kisfiú, bizonyos Keith Richards, akit később a Rolling Stones “vadembereként” ismer majd meg a világ.
A BBC által közvetített koronázási ünnepség áttörést jelentett a műsorszolgáltatás történetében. Ez volt az első, hogy a nézők otthonukból láthattak egy éppen akkor zajló koronázási eseményt. Több mint tízmillióan nézték barátaiknál vagy szomszédjuknál, másfél millióan pedig olyan nyilvános helyeken követték az ünnepséget, mint a kocsmák és a mozik.
1952: a koronázás
1952. február 6-án hunyt el VI. György király, így elsőszülött lánya – mindössze 26 évesen – királynővé lépett elő. Hosszú, 16 hónapos előkészület után, 1953 júniusában koronázták meg a Westminster apátságban, mintegy 8200 vendég jelenlétében. Fülöp herceg ragaszkodott hozzá, hogy a koronázást élőben közvetítse a televízió, még az akkori miniszterelnökkel, Winston Churchillel is szembeszállt, hogy érvényesítse az akaratát.
Erzsébet uralkodásának első fontos mérföldköve az ezüstjubileum volt. Ezt az eseményt egyébként a családról szóló fikciós dráma, A Korona is feldolgozta. Maga az évforduló ugyan 1977 februárjában volt, a királynő tiszteletére megrendezett ünnepségek és parádék azonban egészen nyár elejéig, Erzsébet hivatalos születésnapjáig is eltartottak.
Bár uralkodásának szempontjából nem volt újabb mérföldkő az év, de az akkor történtek miatt sokat emlegetett dátumnak számít a királynő életében.
„1992 nem olyan év, amelyre maradéktalan örömmel tekintek vissza. Egyik együtt érzőbb tudósítóm szavaival élve, annus horribilis volt” – nyilatkozta 1992 novemberében Erzsébet királynő. Ebben a szörnyű évben a királyi család szempontjából több kellemetlen esemény is történt. Márciusban külön költözött a királynő második fia, András herceg a feleségétől, Sára yorki hercegnőtől, áprilisban pedig Anna hercegnő vált el a férjétől, Mark Phillipstől, ugyanebben az évben emésztették el a lángok a legősibb uralkodói rezidencia, a windsori kastély jelentős részét.
Az igazi "annus horribilis" azonban 1997 volt, Diana hercegné - Károly trónörökös felesége - világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve.
2002: Trónra lépésének 50. évfordulója
2012: Gyémántjubileum - 60 éve a trónon
2012. szeptember 9-én II. Erzsébet elérte a 23 226-. napját a trónon, ezzel ő lett Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának leghosszabb ideje trónon ülő uralkodója. A brit Királyi Posta emlékbélyeget bocsátott ki az évforduló alkalmából.
A koronázási ékszereket viselő II. Erzsébet brit királynő, koronázásának napján a Buckingham-palota tróntermében. II. Erzsébet apja, VI. György halála után lépett trónra, 1952. február 6-án (Fotó: MTI/CP)
2018 januárjában, koronázásának 65. évfordulója alkalmából készített a BBC televízió egy személyes riportműsort II. Erzsébettel, aki akkor királynői jótanáccsal is szolgált a jövő nemzedékének:
“Ha koronával a fejünkön kell valamit felolvasnunk, ne nézzünk lefelé, a papírt emeljük a szemünk elé, mert a korona olyan nehéz, hogy kitörik a nyakunk!”
