A Vissza a jövőbe sztárját 1991-ben diagnosztizálták a betegséggel. Amikor megtudta az eredményeket, az alkoholba menekült, de felesége Tracy segítségével idővel sikerült nemet mondania az italra.
A Parkinson-kór dacára folytatta karrierjét, olyan filmekben, mint a Szenzációs recepciós, Szerelem a Fehér Házban vagy a Támad a Mars!, majd A kerge város című sorozat munkálatai alatt annyira megromlott az állapota, hogy kénytelen volt otthagyni a forgatást.
Gyógyíthatatlan betegségét végül hét évvel később, 1998-ban osztotta meg a nyilvánossággal, de a szakma szeretete nem hagyta el, és napjainkig aktívan színészkedik.
29 évvel a diagnózis után, most a People Magazinnak adott interjúban, jelenlegi egészségügyi állapotáról mesélt. Michael a remegésen kívül már a memóriáján is érzi, hogy nem működik olyan jól.
Mindig nagyon jól ment a szövegek memorizálása. Viszont az előző néhány munkám alatt voltak nehéz szövegeim, amiket meg kellett tanulnom. Mindegyikkel megszenvedtem.
A színész, ezért nyelvtörők gyakorlásával igyekszik javítani a helyzeten, de arra az esetre, ha ott kellene hagynia pályáját, már talált magának egy másik területet, amiben ki tud teljesedni. Nemsokára megjelenik negyedik emlékirata No Time Like the Future címmel.
Most az írás az első számú prioritás nálam. A gitározás és a rajzolás már nem megy, táncolni meg soha nem is tudtam. A színészkedés pedig egyre nehezebb. Így maradt az írás. Még szerencse, hogy élvezem!
Foxra rájárt a rúd az elmúlt években. 2018-ban egy tumort találtak a gerincén, ami gyorsan nőtt és iszonyatos fájdalmat okozott neki. A sikeres műtét után viszont négy hónapjába telt, hogy újra tanuljon járni. Nem sokkal a felépülése után elesett, és bár a részletekbe nem ment bele, de élete legsötétebb időszakának írta le.
A gyógyulása alatt megértette, mennyire fontos hálásnak lenni az életért, akármilyen nehézségek ellenére is. Észrevenni mindenben a jót és, hogy soha nem szabad feladni, küzdeni kell amíg lehet.