Az atomhatalom Pakisztán kiterjeszti nukleáris védelmi ernyőjét Szaúd-Arábia fölé a két ország közötti új védelmi együttműködési megállapodás keretében – ezt jelentette be Havadzsa Mohammad Ászif pakisztáni védelmi miniszter egy tévéinterjúban csütörtökön késő este.

„Ami nekünk van, és amilyen képességeink vannak, azt (Szaúd-Arábiának) is rendelkezésre bocsátjuk a megállapodás szerint”

– mondta a miniszter az interjúban, arra a kérdésre, hogy „a pakisztáni nukleáris fegyverek által biztosított elrettentő erő” Szaúd-Arábiának is rendelkezésére áll-e majd. A nyilatkozatát előzőleg már részletesen ismertettük ebben a cikkben.

Sokan árgus szemmel figyelhetnek, és a kommunikáció sem volt egyértelmű az atomfegyverekkel kapcsolatban

A megállapodás részleteiről ugyan keveset lehet tudni, de – mint arra a Reuters felhívta a figyelmet – az egyezség részben azért bírhat nagy jelentőséggel,

mert a Közel-Kelet országai közül „hivatalosan” egyiknek sincs atomfegyvere.

Az egyetlen kérdőjelet e tekintetben Izrael jelenti, amely a hivatalos kommunikációjában sosem ismerte el, de nem is tagadta, hogy atomfegyvere lenne (noha sok szakértő úgy látja, hogy Izraelnek vélhetően már van atomfegyvere). Emellett a térségben Irán a másik hatalom, amely akár katonai célra is használható atomprogramon dolgozik, ez volt a kiváltó oka az idén nyáron történt izraeli-iráni-amerikai összecsapásoknak is (Szaúd-Arábia egyébként korábban kijelentette, hogy ha riválisa, Irán nukleáris fegyverekhez jutna, akkor követni fogják őket ebben).

A mostani egyezséget mindkét hatalom árgus szemekkel figyelheti, ráadásul az sem segített a helyzet tisztázásában, hogy a két szerződő fél kommunikációja sem volt teljesen világos arról, hogy a megállapodás kiterjed-e a nukleáris fegyverekre is.

A pakisztáni védelmi miniszter ugyanis a Reutersnek még azt mondta, hogy a nukleáris fegyverek „nem szerepelnek a paktumban”.

„Nem áll szándékunkban ezt a paktumot agresszióra felhasználni. De ha a felek fenyegetve érzik magukat, akkor nyilvánvalóan ez a megállapodás életbe lép” – fogalmazott az utóbbi nyilatkozatban Havadzsa Mohammad Ászif, miközben arról beszélt, hogy a későbbiekben akár az Arab-öböl más államai is csatlakozhatnak az egyezséghez.

Mindeközben a szaúdi oldalon egy magas rangú  tisztviselő a Reuters-nek azt válaszolta: „Ez egy átfogó védelmi megállapodás, amely minden katonai eszközt magába foglal” – de ennek ellenére a szaúdi kormány nem válaszolt a Reuters-nek arra a hivatalos, konkrét megkeresésére, hogy Pakisztán nukleáris fegyverei valóban szerepelnek-e a megállapodásban.

A megállapodás Izrael és Irán mellett Indiában is aggodalmakat kelthet. India kormánya csütörtökön kijelentette, hogy „meg fogja vizsgálni ennek a fejleménynek a nemzetbiztonságra, valamint a regionális és globális stabilitásra gyakorolt hatásait”.

Továbbá, elemzők szerint az egyezség azt is tükrözi, hogy csökken a bizalom az Egyesült Államok által a közel-keleti régió számára biztosított biztonság iránt. „Szaúd-Arábia szempontjából a megállapodás célja, hogy pótolja a nukleáris fegyverekkel [feltételezhetően – a szerk.] rendelkező Izraelhez viszonyított stratégiai és hagyományos elrettentési hiányt” – mondta Hasan Alhasan, a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének közel-keleti politikaért felelős vezető munkatársa. A washingtoni és izraeli külpolitikai tisztviselők szintén nem reagáltak azonnal a Reuters kommentárkérésére.

Ez az értelme a két távoli ország alkujának

Pakisztán – amely az egyetlen nukleáris fegyverekkel rendelkező muszlim ország – Ázsia szegényebb országai közé tartozik, de több mint 600 ezer katonából álló hadsereggel rendelkezik, hogy megvédje magát sokkal nagyobb ellenfelétől, Indiától, amellyel három nagy háborút, valamint számos kisebb összecsapást is megvívott, köztük egy négy napos konfliktust idén májusban, amely az elmúlt időszak legsúlyosabb harcai közé tartozott.

India és Pakisztán az 1990-es évek végén váltak nukleáris hatalommá, Pakisztán pedig olyan rakétákat fejlesztett ki, amelyek India mélyére is eljuthatnak.

De a másik irányban Pakisztán legnagyobb hatótávolságú rakétái – elméletileg – Izraelt is elérhetnék.

Adil Szultan, egy volt katonatiszt, aki Pakisztán nukleáris arzenálját felügyelő Stratégiai Tervezési Osztályán dolgozott, azt mondta: „Izrael soha nem érezte magát biztonságban Pakisztán nukleáris fegyverei miatt. De ez a képesség nagyon szerény, és csak Indiára vonatkozik.”

A Pakisztán és Szaúd-Arábia között szerdán aláírt „stratégiai kölcsönös védelmi megállapodás” gyakorlatilag „összeházasítja” Rijád pénzét Pakisztán hatalmas, nukleáris fegyverekkel rendelkező hadseregével – vélekedtek a Reuters-nek nyilatkozó. Pakisztán önmagában nehezen tud versenyezni az indiai védelmi költségvetéssel, amely legalább hétszer akkora, mint övék és egy esetleges szaúdi pénzügyi támogatás némileg kompenzálhatja ezt, és a pakisztáni fél sem rejtette véka alá, hogy pénzügyi segítséget várnak a katonai segítségnyújtásért cserébe a szaúdiaktól, valamint a később esetlegesen csatlakozó öbölbeli országoktól (Szaúd-Arábia már évtizedek óta segíti Iszlámábádot pénzügyileg más módokon, legutóbb 3 milliárd dollárt adtak kölcsön nekik).

Pakisztán már régóta rendelkezik egy kis méretű katonai kontingenssel Szaúd-Arábiában, de a héten megkötött megállapodás után sokkal nagyobb mértékű katonai részvételre lehet számítani. „Pakisztán számára hatalmas jelentőségű a közel-keleti hatalmának kiterjesztése, annak ellenére, hogy egy instabil régióba lépett be” – mondta Maleeha Lodhi, Pakisztán volt amerikai nagykövete a Reutersnek.

A kiemelt kép illusztráció: a pakisztáni haditengerészet hadihajója rakétát lõ ki az Arab-tengeren 2010. március 12-én. (MTI/EPA)