Nem vesz részt az EU állam- és kormányfőinek informális tanácskozásán a kormányzati átadás-átvétellel kapcsolatos teendői miatt Orbán Viktor miniszterelnök április 23–24-én – jelentette be Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter egy  héttel ezelőtt, a választás után.  Az informális találkozón Magyarország nem politikai szintű képviselete azonban biztosított – tette hozzá a miniszter (a Politico mindeközben azt pedzegette, hogy Robert Fico szlovák kormányfő „helyettesítheti” a magyar miniszterelnököt).

Ugyanakkor egyelőre arról sincs hír, hogy Magyar Pétert, a leendő kormányfőt meghívták volna a csúcsra. Az ő részvétele nem is lenne ugyan szokványos lépés, de talán példa nélküli sem azután, hogy az utóbbi években például Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vehetett ezeken az csúcstalálkozókon – egy nem uniós ország vezetőjeként.

És az ukrán elnök a mostani találkozón is ott lesz.

A korábbi hírek még csak arról szóltak, hogy Zelenszkij videókapcsolaton keresztül vesz részt az ülésen, szerdán azonban kiderült, hogy személyesen is megjelenik (erről bővebben majd alább írunk).

Ezek lesznek a fő témák a napirend szerint

Bár az uniós külügyminiszterek kedden már megkönnyebülésüket fejezték ki Orbán VIktor hatalomból való távozása miatt, megoldandó problémákból most sem lesz hiány.

Az Európai Tanács honlapjára feltöltött napirend szerint az informális, Nicosiában és Agia Napában megrendezett csúcstalálkozó csütörtök este kezdődik. (Ez lesz egyébként az első alkalom, hogy Ciprus vendégül látja az EU állam- és kormányfőit egy ilyen csúcstalálkozóra.) A meetingnek a napirend szerint két fő témája lesz:

• a geopolitikai helyzet és Európa válasza a geopolitikai kihívásokra;
• a 2028 és 2034 közti hétéves uniós költségvetés.

A megjelenő vezetők április 24-én informális munkavacsorán találkoznak az EU legfontosabb közeli-keleti regionális partnereivel, „hogy megvitassák a helyzetet, a közös kihívásokat és az együttműködés terén felmerülő új lehetőségeket”. Az EU Observer cikke szerint a „regionális partnerek” Egyiptom, Libanon és Szíria és Jordánia vezetőit takarhatja – az előbbi három ország elnöki szinten képviseltetheti magát, Jordániának pedig alighanem a királya vesz részt a találkozón –, akiken kívül ott lesz a találkozón a Perzsa-öböl Együttműködési Tanácsának főtitkára is.

Hozzátették azt is, hogy a megbeszélésen

szóba kerülhetnek az Izraellel szembeni esetleges kereskedelmi szankciók, a libanoni és iráni fegyverszünetek kérdése, de például az előző hétvégén lezajlott bolgár elnökválasztás is.

Mindezek mellett biztos, hogy téma lesz a csúcstalálkozón az az Ukrajnának szánt 90 milliárdos hitel is, amelyről szerdán egyeztek meg az uniós nagykövetek.

Az állandó válságok miatt nem marad idő a saját célok megvalósítására

Mindeközben az Euractiv azt emelte ki a csúcstalálkozóval kapcsolatban, hogy

ez megint egy olyan meeting lesz, ahol nem az EU saját célkitűzéseinek megvalósításával fognak foglalkozni, hanem az újabb és újabb válságokkal.

Az uniós vezetők az elmúlt négy hónapot azzal töltötték, hogy hol az Egyesült Államok által tervezett Grönland-annexiót próbálták megakadályozni, majd azon dolgoztak, hogy fenntartsák Ukrajna fizetőképességét, illetve átvészeljék az iráni háború által okozott energiaválságot. A hosszú távú alapvető prioritások – mint a következő költségvetés, Kína és az EU bővítése – háttérbe szorultak a kaotikus világpolitikai helyzet miatt – írták.

Ráadásul az idő sem áll mellettük, ugyanis Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban 2027-ben olyan választásokra kerül sor, ami drámaian korlátozhatja az EU mozgásterét a kényes, hosszú távú témák rendezésében – tették hozzá.

Mi lenne, ha támadás érné az EU-t? –erről is lesz szó

Korábban a Politico írt arról, hogy

az EU azt tervezi, hogy szimulációs gyakorlat keretében megvizsgálja, hogyan tudnának reagálni akkor, ha valamelyik tagállamát megtámadnák.

Egy magas beosztásban dolgozó uniós tisztviselő azt mondta a hírportálnak: Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője májusban fog felügyelni egy szimulációs gyakorlatot,  amelynek célja annak megállapítása lesz, hogy a blokk kölcsönös segítségnyújtási záradéka, a 42. cikkének 7. bekezdése a gyakorlatban hogyan működne. A terv szerint a blokk politikai, nem pedig katonai reagálási képességét fogják tesztelni. „Ezt követően egy gyakorlatot fogunk tartani a (védelmi) miniszterekkel, hogy megnézzük, hogyan működik ez a gyakorlatban” – mondta a tisztviselő.

A Politico szerint a ciprusi találkozón Kallas várhatóan tájékoztatja a vezetőket ezzel kapcsolatban a folyamatban lévő munkáról, amint arra António Costa, az Európai Tanács elnöke is utalt meghívólevelében. Két diplomata szerint Ciprus kormánya szorgalmazta, hogy ez a téma is felkerüljön a vezetők napirendjére.

Azt utóbb a ciprusi elnök is jelezte, hogy fontosnak tartja a témát. Nikos Christodoulides kedden, az Associated Pressnek (AP) adott exkluzív interjúban elmondta: a találkozók azt fogják megvitatni, hogy miként lehetne kézzelfogható tartalommal „ megtölteni”, gyakorlati jelentőség adni a 42. cikkének 7. bekezdésének.  „Ott van a 42. cikk (7) bekezdése, de nem tudjuk, mi fog történni, ha egy tagállam életbe lépteti ezt a rendelkezést. Tehát meg fogjuk vitatni a kérdést, és kidolgozunk egyfajta operatív tervet arra az esetre, ha egy tagállam élne ezzel a cikkellyel, és kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban” – fogalmazott Christodoulides.

A 42. cikkének 7. bekezdésére eddig csak egyszer hivatkoztak a gyakorlatban: Franciaország tett így 2015. novemberében, a párizsi ISIS-terrorcselekmények sorozatát követően, de végül akkor sem volt komolyabb érdemi jelentősége a lépésnek. A bekezdést „még soha nem alkalmazták, ezért nincsenek szigorú szabályok arra nézve, hogy az EU-tagállamoknak hogyan kell reagálniuk egy segítségkérésre” – írta erről az AP.

Mit akar elérni Zelenszkij Cipruson?

Az ukrán elnök személyes részvételéről a Financial Times számolt be az elsők közt. A múlt héten Marilena Raouna európai ügyekért felelős miniszterhelyettes még azt mondta: az ukrán elnököt meghívták, de várhatóan csak videókapcsolaton keresztül fog részt venni a találkozón a csütörtöki, Ayia Napában megrendezett munkavacsora előtt. Ehhez képest  Zelenszkij személyes jelenléte jelentős fejleménynek számít a csúcstalálkozón – írta a Cyprus Mail.

A Financial Times hasonlóan értékelt, ők azt írták, hogy az ukrán elnök személyes jelenléte „váratlan” fejlemény lesz. Cikkükben felidézték, hogy az Ukrajna számára legsürgetőbb kérdésről, a 90 milliárdos hitel már szerdán napirendre kerül, így ezzel valószínűleg nem lesz sok dolga. Azzal viszont annál inkább, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjává válhasson. A pénzügyi lap szerint ez állhat Zelenszkij személyes részvételének a fókuszában is. Két, az uniós csúcsról háttér-információkkal rendelkező tisztségviselő azt mondta a lapnak:

Zelenszkij szemtől szemben akarja követelni az uniós vezetőktől, hogy Ukrajna léphessen előre az EU-csatlakozási folyamatban.

Hogy ez a téma is szóba kerülhet, arra enged következtetni néhány szerdáni kijelentés is, például az ukrán külügyminiszter, illetve az EU bővítési biztosának nyilatkozata.

Orbán Viktor „hasznos pajzs volt” – így már az uniós vezetőknek sem lesz kivel takarózniuk

A Financial Times emellett emlékeztetett arra is, hogy Zelenszkij kedd este az Európai Bizottság elnökével, Ursula von Leyennel folytatott telefonbeszélgetése után kijelentette, hogy „teljesen jogos megnyitni a tárgyalási klasztereket az EU-tagságunkról”. Mint írták, ezt eddig – a hitelhez hasonlóan – szintén Orbán Viktor és a magyar kormány hátráltatta,

de valójában a magyar miniszterelnök egy „hasznos pajzsként szolgált” sok más uniós vezetőnek, akik nem akarták felvállalni, hogy ők is ellenzik Ukrajna csatlakozását.

Tiltakozó gazdák is káoszt okozhatnak a csúcstalálkozón

Ha a „viharos” vacsora nem lenne elég, akkor még egy demonstráció is megzavarhatja a csúcstalálkozót:

ciprusi állattenyésztők ugyanis tüntetésre készülnek a csúcstalálkozó idején azért, hogy fokozzák a nyomást a szigeten tomboló száj- és körömfájás-járvány kapcsán.

A gazdák azt követelik, hogy a kormányzat azonnal állítsa le a fertőzött állatok tömeges leölését.

A legfrissebb jelentések szerint több mint 52 ezer állatot – a sziget állatállományának körülbelül 10 százalékát – vágták le. A vírus elterjedt Nicosia nyugati részén is, ami az EU-protokolloknak megfelelő sürgős járványmegfékezési intézkedéseket tett szükségessé. A gazdák szerint azonban ezek az intézkedések hatástalanok egy szigetszintű, egységes stratégia nélkül, különös tekintettel az sziget északi részének eltérő helyzetére.

A gazdák legutóbb vasárnap tartottak tüntetést Nicosiában, és megfogadták, hogy a csúcstalálkozó nyitónapján egy újabb demonstrációval zárják le a főbb utakat – többek közt a reptérre és a kikötőbe vezetőeket is –, ha a követeléseiknek addig nem tesz eleget a kormányzat.  A szervezők kifejezetten figyelmeztettek arra, hogy a blokádjuk „káoszt” okozna egy olyan napon, amely rendkívül fontos Ciprus számára– foglalta össze az EU Alive hírportál.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke (b-j) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 19-én (Fotó: MTI/Purger Tamás)