Mint korábban írtuk, vasárnap előrehozott parlamenti választásokat tartottak Bulgáriában, öt éven belül immáron a nyolcadikat.

Az Európai Unió legszegényebb tagállamában 2021 óta tart a politikai válság, miután a hatalmas korrupcióellenes tüntetések megbuktatták Bojko Boriszov konzervatív kormányát. A mostani választásokon befutónak tartott Rumen Radev, a légierő egykori tábornoka, az Oroszországgal való kapcsolatok felújítását szorgalmazza, elítélte a Bulgária és Ukrajna között a múlt hónapban aláírt 10 éves védelmi megállapodást és ellenezte a balkáni ország csatlakozását az euróövezethez, amire az idei év elején került sor.

A legutóbbi kormányt 2025 januárjától vezető Roszen Zseljazkov decemberben jelentette be kabinetjének lemondását, percekkel azelőtt, hogy a parlamentnek szavaznia kellett volna a bizalmatlansági indítványról.

Roszen Zseljazkov a korrupciós ügyek és a 2026. évi költségvetés tervezett adóemelési intézkedései miatt kipattant hetekig tartó utcai tüntetések után mondott le.

A legutóbbi választásokon alacsony, 39 százalékos volt a részvételi arány, de ez most várhatón magasabb lesz, elérheti a 60 százalékot is a közvélemény-kutatások szerint. Bulgáriában vasárnap este 7 órakor zárnak a szavazóhelyiségek.

A fő kérdés az lehet, hogy Radev kivel alakít kormányt

A 37,5 százalékos szavazati arány értelmében Rumen Radev pártja több mint kétszer akkora támogatottsággal rendelkezhet, mint bármelyik másik párt. A legfontosabb kérdés az lesz, hogy a kormánytöbbséget az EU-párti liberális reformerekkel próbálja megalakítani, vagy inkább a Szocialista Párttal és a nacionalistákkal szövetkezik, ami lehetővé tenné számára egy Moszkva-barát kormánykoalíció létrehozását – írta a Politico.

Radev azzal alapozta meg politikai hírnevét, hogy az ország oligarchikus „maffiaállamának” ellenségeként tüntette fel magát, de ellenfelei azzal érvelnek, hogy politikája gyakran egybeesik a Kremlével, különösen az ukrajnai háború kérdésében.  Radev korábban arra ösztönözte Ukrajnát, hogy kérjen békét, nem támogatja a fegyverek Kijevbe küldését, és azt állítja, hogy a Krím „orosz” jellegére vonatkozó állítása csupán a stratégiai valóságot tükrözi.

Emellett kritizálta a bolgár kormány 2026-ra tervezett euróövezeti csatlakozását is, azzal érvelve, hogy az új valuta fokozná az inflációt.

Vasárnap reggel, a szavazás után tett nyilatkozatában Radev kijelentette, hogy a választás lehetőséget nyújt az ország „visszaszerzésére” az oligarcháktól, ugyanakkor a Moszkvával való „kölcsönös tiszteleten” alapuló kapcsolatokra szólított fel, hivatkozva Oroszország szerepére Bulgária 1878-as felszabadításában az Oszmán Birodalomtól.

A választás előtti napokban visszautasította azokat a vádakat, miszerint oroszbarát lenne. „Nem látom, hogy milyen oroszpárti álláspontom lenne. Teljesen bolgárpárti, Európa-párti álláspontom van” – mondta Radev.

Kiemelt kép: Rumen Radev bolgár elnök sajtónyilatkozatot tesz Sulyok Tamás köztársasági elnökkel megbeszélésük után a Sándor-palotában 2024. május 25-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)