Ukrajnát évek óta támogató amerikai szenátorok avatkoznának be Orbán Viktor ellen a választásba – már be is terjesztették a törvényt

| Szerző: hirado.hu
Amerikai demokrata és republikánus szenátorok még ezen a héten beterjesztenek egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében az Egyesült Államok szankciókat vezetne be azok ellen a magyar vezető tisztségviselők ellen, akik részt vesznek az Ukrajnának járó 90 milliárdos hitel blokkolásában – tudta meg a Financial Times. A jelek szerint az amerikai törvényhozók eltekintettek attól, hogy miért is blokkolja a magyar kormány az Ukrajnának szánt hitelt, vagyis figyelmen kívül hagyták a Barátság vezeték ügyét. A szenátorok egyike mindeközben JD Vance alelnököt is kritizálta amiatt, hogy Magyarországra utazik a választás előtt, április 7-8-án. Frissítés: a javaslatot időközben be is nyújtották, a szövege is megjelent az interneten.

Cikkünk frissült!

A Financial Times szerint

Jeanne Shaheen demokrata és Thom Tillis republikánus szenátor áll a törvényjavaslat mögött, amely szankciók bevezetését szorgalmazza azok ellen a vezető magyar tisztviselők ellen, akik részt vettek az Ukrajnának nyújtandó segélyek blokkolásában.

Mint a lap is megjegyezte: a törvényjavaslat benyújtására nem sokkal azután kerül sor, hogy Orbán Viktor blokkolta a 90 milliárd eurós uniós hitelt Ukrajnának, és aközben, hogy „kemény újraválasztási kampány előtt áll”, vagyis szó szerint a választás előtt két és fél héttel.

Jeanne Shaheen és Thom Tillis a szenátus NATO-megfigyelőcsoportjának társelnökei, és a lap szerint még ezen a héten beterjesztik a törvényjavaslatot. A két politikus korábban is többször kritizálta Európát az orosz energiahordozóktól való függés miatt.

A Financial Times szerint a törvényjavaslat kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen irányul (ezt az elnevezésben – „Block Putin Act” – sem rejtették véka alá), és ennek értelmében

a szenátus azt írná elő Donald Trump elnöknek, hogy pénzügyi szankciókat és beutazási tilalmat vezessen be azok ellen a magyar kormánytisztviselők ellen, akik részt vettek az orosz olaj- és gázvásárlások lebonyolításában, és akik blokkolják az Ukrajnának nyújtott támogatásokat.

Tillis kijelentette: „Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinknek továbbra is egységesen kell támogatniuk Ukrajnát, és el kell vágniuk azokat a bevételi forrásokat, amelyek Putyin háborúját táplálják.”

„Ez a törvényjavaslat felelősségre vonja a vezető magyar tisztségviselőket, miközben egyértelmű utat mutat Magyarországnak ahhoz, hogy visszatérjen szövetségesei közé azáltal, hogy véget vet az orosz energiától való függőségének, és abbahagyja az Ukrajnának nyújtandó támogatás akadályozását”

– tette hozzá a republikánus szenátor, aki egyébként korábban is többször kritizálta már a magyar kormányt, illetve személyesen Orbán Viktort is.

A Financial Times által megtekintett törvénytervezet szövege nem említi kifejezetten Orbán Viktort a szankciók célpontjaként. A lapnak egy kongresszusi munkatárs azt nyilatkozta: a Trump-kormány feladata lenne annak megállapítása, hogy mely magyar tisztviselők vettek részt az Ukrajnának szánt segélyek visszatartásában és az ország orosz energiától való függőségének fenntartásában.

Donald Trump amerikai elnök a beterjesztett törvényjavaslattól függetlenül továbbra is támogatja Orbán Viktort. Az amerikai elnök ezt többször is kinyilvánította, legutóbb alig pár napja küldött egy támogató üzenetet. 

A javaslat egyik benyújtója JD Vance-et is kritizálta amiatt, hogy Magyarországra utazik

Beszédes az is, hogy Jeanne Shaheen JD Vance-szel szemben is kritikát fogalmazott meg, miután csütörtökön a Reuters hírügynökség közölte, hogy az amerikai alelnök várhatóan április 7-8-án Magyarországra látogat, hogy Orbán Viktor biztosítsa támogatásukról (hivatalosan egyébként sem a magyar kormány, sem az amerikai fél nem erősítette még meg a látogatás tényét – ahogy Gulyás Gergely is felhívta a figyelmet erre a minap a Kormányinfón).

„Hihetetlen, hogy Vance alelnök állítólag Magyarországra készül látogatni, hogy választási lendületet adjon egy korrupt kormánynak, amely továbbra is segíti Oroszország háborús gépezetének finanszírozását. Ha azt akarjuk, hogy véget érjen az ukrajnai háború, a Trump-adminisztráció következetesen ugyanazokat a szabványokat kell alkalmaznia a szövetségeseinkkel szemben.

Senkivel, különösen Orbán Viktorral nem szabad kivételt tenni”

– mondta a demokrata szenátor.

Emlékezetes, hogy az orosz energiahordozók vásárlása miatt Donald Trump is bírálta Európát tavaly ősszel, és arra ösztökélte az európai országokat, hogy vállaljanak vezető szerepet Ukrajna támogatásában. „Olajat és gázt vásárolnak Oroszországtól, miközben Oroszországgal harcolnak” – mondta az amerikai elnök a szeptemberi ENSZ-közgyűlési beszédében.

Be is nyújtották időközben a törvényjavaslatot, a szenátusi honlapon is megjelent már – a Barátság vezetéket mindössze egyszer említik

A szenátus külügyi bizottságának honlapján megtaláltunk egy közleményt arról is, hogy a két szenátor benyújtotta a törvényjavaslatot, amelynek a szövegét is közzétették a weboldalon.

A közlemény megerősíti azokat az információkat, amelyekről a Financial Times is írt, és még a lapnál idézetteknél is erősebb kritikát fogalmaztak meg benne az orosz energiahordozók vásárlásával kapcsolatban. De az indoklásba bekerült az is, hogy – idézzük –: „A törvényjavaslatot azoknak a híreknek a fényében terjesztették elő, amelyek szerint magyar tisztviselők bizalmas információkat adtak át Oroszországnak az EU-n belüli tárgyalásokról, valamint amelyek szerint az orosz kormánynak állítólagos tervei vannak a közelgő magyar választások befolyásolására” (e ponton a Politico és a The Washington Post cikkeire hivatkoztak).

Mindeközben magának a javaslatnak a szövege szó szerint úgy kezdődik: „Törvényjavaslat Magyarország ösztönzésére az orosz energiától való függőség megszüntetésére, valamint annak megakadályozása, hogy Magyarország akadályozza az Ukrajnának nyújtott pénzügyi, biztonsági vagy egyéb célokból történő segítségnyújtást. ”

A javaslatban egyébként mindössze egyetlen alkalommal utalnak röviden arra, hogy válaszintézkedésről van szó a 90 milliárdos hitel vétójánál, és hogy Orbán Viktor a Barátság vezeték leállásával indokolta a lépést.

Mindeközben többször is felróják, hogy Magyarország – Európa többi országával ellentétben – továbbra is nagy mennyiségben vásárol orosz energiahordozókat. „Magyarország nem mutatta jelét annak, hogy csökkentené az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét” – írták egy ponton, majd azt is bevették az indoklásba, hogy „2025 novemberében Magyarország állítólag mentességet kapott az Egyesült Államoktól az orosz olaj és gáz folyamatos vásárlásával kapcsolatban kiszabott szankciók alól”.

Majd odáig mennek az indoklásban, hogy Magyarország az orosz energiahordozók vásárlásával „az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit ássa alá”.

(Mivel a kezdeményezők szerint amerikai nemzetbiztonsági érdek az, hogy más országok az „az orosz energiától való függőségük csökkentésére ösztönözzenek; valamint, hogy az Európai Unió tagállamai finanszírozzák az Ukrajnának nyújtott támogatást”.)

Ugyanakkor a javaslat végén szerepel két olyan kitétel is, amelyek megvalósulása esetén nem alkalmaznák ezeket a szankciókat. Az egyik az, hogy a kormány fogadjon el és kezdje meg „egy nyilvános, határidőhöz kötött terv végrehajtását, amelynek célja Magyarországnak az Orosz Föderációból származó olaj- és földgázimporttól való függősége megszüntetése, és amely magában foglalja azt a kötelező érvényű vállalást, hogy 2028 előtt jelentősen diverzifikálja az olaj- és földgázimportot”. A másik pedig az, hogy a magyar kormány legalább 180 napra függesszen fel minden olyan intézkedést, amely az Ukrajnának adott, különböző formátumokban történő pénzügyi vagy biztonsági segítségnyújtást „megakadályozza, késlelteti vagy egyéb módon hátráltatja”. 

Láttunk már hasonló intézkedést korábban, akkor nem sok hatása volt

Emlékezetes, és a fentiekhez hasonló eset volt, hogy a Biden-kormányzat az utolsó napjaiban, 2025 elején pénzügyi szankciós listára helyezte Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, amit még a leköszönő nagykövet, David Pressman jelentett be, nem sokkal távozása előtt. A magyar kormány a lépést „politikai bosszúnak” minősítette.

Az a szankció nem sokáig maradt érvényben: áprilisban az amerikai pénzügyminisztérium jelentette be, hogy levették Rogán Antalt a szankciós listáról.

Kiemelt kép: aA Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a 4iG hosszú távra szóló, stratégiai jelentőségű nemzetközi együttműködési- és keretmegállapodásainak aláírásán a Karmelita kolostorban 2026. március 2-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még