Beszélgetésünk alatt többek közt szó esett arról, hogy:
- Albánia a hivatalos célkitűzés szerint 2028-ra zárná le a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval (bár van egy olyan munkaterv is, amelyben 2027-es dátumról esik szó), és 2030-ra válnának teljes jogú taggá.
- Az országban rendkívül magas az Európai Unió támogatottsága – ugyanakkor a külügyminiszter-helyettes szerint fontos lenne, hogy az EU nagyobb hitelességet mutasson a csatlakozási folyamatban, és segítse nagyobb mértékben Albániát a csatlakozásban.
- A csatlakozási folyamatban kifejezetten sokat segített nekik Magyarország is – az egyik fontos mérföldkövet például a magyar soros elnökség idején sikerült elérniük.
– Hogyan foglalná össze röviden Albánia EU-csatlakozási stratégiáját, illetve hogyan látja az európai integráció jelenlegi helyzetét?
– A stratégiánk elég egyértelmű abban az értelemben, hogy nagyon elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává váljunk. Ez már évek óta így van. 100 százalékosan megfelelünk az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának. 13 hónap alatt 33 tárgyalási fejezetet nyitottunk meg, így most már az összes nyitva van – ezt gyorsan sikerült elérni más tagjelölt országokhoz képest. És ugyanilyen elkötelezettek vagyunk ezeknek a fejezeteknek a lezárása iránt. Ennek érdekében van egy közös munkatervünk az Európai Bizottsággal, amely a fejezetek lezárásáról és a technikai tárgyalások 2027-ig történő befejezéséről szól. És remélhetőleg ez megnyitja az utat számunkra, hogy a lehető leghamarabb tagok legyünk. Szeretnénk még ebben az évtizedben csatlakozni, de a legfontosabb számunkra az, hogy folytatni tudjuk a munkát, folytatni tudjuk a reformokat és az összes gyakorlati teendőt, amely azt szolgálja, hogy felkészülhessünk a jövőbeli EU-tagságunkra, illetve az Európai Unió is felkészülhessen a befogadásunkra.
– Tehát úgy látja, hogy mindkét oldalon van még teendő ezzel kapcsolatban.
– Természetesen úgy gondoljuk, hogy a bővítés és az uniós integráció kétoldalú folyamat. Van egy technikai oldala, ami inkább egyirányú, és egy érdemalapú folyamat; ezt nagyra értékeljük, hogy így van, és ennek megfelelően dolgozunk a reformokon. De természetesen egy politikai oldala is van az integrációnak, és ez viszont már egyértelműen egy kétirányú folyamat. E tekintetben azt szeretnénk, ha az EU is nagyobb hitelességet tanúsítana a folyamatban, és jobban együttműködne abban, hogy új tagállamként fogadjon minket.
– Ha már hitelesség: milyen visszajelzéseket kapnak általában Brüsszelből, Strasbourgból és az európai fővárosokból, a többi érintett féltől? Hogyan állnak Albánia csatlakozási ambícióihoz?
– A visszajelzések felettébb biztatóak. Albániát és Montenegrót jelenleg a folyamat éllovasainak tartják, de számunkra ez nem csupán egy címről szól, ennél sokkal többről van szó. Elsősorban a demokratikus intézmények kiépítéséről, a kapacitások bővítéséről, a közigazgatási reformról, az igazságszolgáltatási reformról és minden más reformról, amelyek elengedhetetlenek az állampolgáraink számára – és persze mint leendő uniós tagállamok számára is. Tehát nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, bátorító szavakat kaptunk arra vonatkozóan, hogy folytassuk ezt az utat, és folytassuk azt a munkát, amit végzünk. És mindig azt halljuk, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet fényében mennyire fontos az EU, az európai kontinens számára a Nyugat-Balkán és Albánia, a biztonság és az ellenálló képesség megerősítése szempontjából.
– A konferencia egyik panelbeszélgetésén megemlítette azt, hogy a közvélemény-kutatások szerint az albánok nagyon EU-pártiak, körülbelül 90 százalékukra igaz ez. Mondhatjuk-e, hogy egyfajta „európai álomnak” tekintik az uniót, és esetleg pozitívabban látják azt, mint amilyen valójában?
– Több mint 90 százalékban EU-pártiak, igen. És ami az EU megítélését illeti, úgy gondolom, hogy ez mindig így van: ha valaki nem tartozik valamihez, akkor mindig szeretné látni, hogy mi is van „a függöny mögött”, hogy milyen az asztal másik végén lenni, ha úgy tetszik. De akárhogy is, Albánia számára nincs más lehetőség, mindig is az európai integráció volt a cél. És a kommunizmus bukása óta – a történelmi hátterünk és kontextusunk miatt – mindig is az atlanti integráció felé haladtunk. A NATO-tagságot már elértük, ezért nagyon koncentrálunk arra, hogy az Európai Unió tagállama is legyünk. És szerintem ez az oka annak is, hogy nagy a közvélemény támogatása. Ugyanakkor ezt nem szabad magától értetődőnek venni – sem nekünk, az albán kormánynak, sem a többi tagjelölt államnak. Úgy gondolom, továbbra is közösen kell dolgoznunk azon, hogy megőrizzük ezt a fajta támogatást, amely – ahogy azt a panelbeszélgetésen is említettem – átfogó jellegű. Ez az, ami összeköt minden albánt, legyen szó a kormányról, a közigazgatásról, a magánszektorról, az akadémiai körökről vagy a társadalomról. Ez egy nagyon pozitív hozzáállás, amit szerintem más országokba is exportálni lehet.
Megi Fino az esemény panelbeszélgetésén. Forrás: Magyar Külügyi Intézet.De hangsúlyozom: mindez csak azért lehet így, mert hitelesnek tartjuk a folyamatot. Ha ez a hitelesség eltűnik, akkor a mi országunkban is megjelenik a szkepticizmus. Azelőtt például, hogy bevezették a csatlakozási folyamat új módszertanát, jóval kisebb volt az albánok támogatása. Az albánok mindig is kifejezetten pozitívan álltak az Európai Unióhoz, mindig is EU-pártiak voltak, de ezt az érzést a kézzelfogható előrelépések és a konkrét eredmények látványa erősítette meg igazán. Vagyis az, hogy a 2022-ben megkezdtük a különleges tárgyalásokat, majd jött 2023-ban az átvilágítási folyamat, és utána sikerült megnyitni az összes klaszter. A mi hiteles lépéseinknek, de az EU-nak is köszönhető, hogy a közvélemény támogatása ennyire magas maradt. És szeretnénk, ha ez így is maradna.
– A klasztereket illetően, mely területek jelentik a legnagyobb kihívást Albánia számára? A közlekedés? A zöldpolitika? A pénzügyek? Melyek a legnehezebben megoldható kérdések?
– Úgy gondolom, hogy minden tárgyalási fejezetnek és klaszternek megvannak a maga kihívásai, és ezek mind nagyon fontos dolgok. Úgy gondolom, hogy a csatlakozási folyamat jelenlegi formájában a fundamentumokról szóló klaszter [ez a legelső klaszter – a szerk.] az egyik legfontosabb. És ezt nemcsak az albán kormányzat szemszögéből mondom, hanem azért is, mert az új csatlakozási módszertan szerint ezt kell legelsőként megnyitni és legutolsóként lezárni a klaszterek közül. De ettől eltekintve mondhatjuk, hogy például a környezetvédelemről és a mezőgazdaságról szóló fejezet is rendkívül fontos. Ami pedig minket illet, a külügyminisztérium szerepe meghatározó a 31. fejezetben, amely a biztonságról és a védelemről szól. Úgy gondoljuk, hogy ez egy fontos fejezet, különösen abban a világban, amelyben élünk. És ahogy már említettem, az európai közös kül- és biztonságpolitikával százszázalékos összhangban vagyunk, együttműködünk a hibrid fenyegetések a dezinformáció elleni küzdelemben. Ez egy folyamatos munka számunkra, amelynek sok különböző aspektusa van.
– A korábbi nyilatkozatokban két céldátumot is említettek az EU-csatlakozással kapcsolatban: a tárgyalásokat 2028-ra zárnák le, a teljes jogú tagságot pedig 2030-ra akarja megszerezni Albánia. Jól értem, hogy ezek a céldátumok továbbra is érvényesek?
– Igen, szerintem ezek ambiciózus célok, megvalósíthatók a jelenlegi munkatempónkkal. És annyiban egészíteném ezt ki, hogy – mint ahogy említettem – az Európai Bizottsággal van egy munkatervünk arról is, hogy már 2027-re lezárnánk a tárgyalásokat. Fontos megjegyezni, hogy mi már 2022 előtt is dolgoztunk ezen a folyamaton. Emlékszem például, hogy amikor leültünk és elvégeztük az átvilágítási folyamatot, akkor sokat segített, hogy már 2019 óta végeztünk előtte átvilágítási próbafolyamatokat. És úgy gondolom, hogy a lelkesedés, a politikai szándék is erősen megvan bennünk. Tehát nincs olyan ok – sem a mi oldalunk, sem a fogadó oldalon, az EU-nál – ami az ellen szólna, hogy mielőbb csatlakozhassunk.
– Két kérdésem lenne még, gyorsan összefoglalom őket: az egyik az, hogy ön szerint tud-e Magyarország még segíteni Albániának az EU-csatlakozási folyamatban, és ha igen, akkor hogyan? A másik pedig az, hogy mi a véleménye a Budapest Balkans Forumról?
– Magyarország mindvégig támogatta Albánia uniós csatlakozását, és általában véve a bővítést is. Nagyon hálásak vagyunk Magyarországnak ezért a támogatásért, amelyet az is jelzett, hogy a legutóbbi magyar soros elnökség idején sikerült megnyitnunk a fundamentumokról szóló klasztert is. Öröm volt együtt dolgozni a magyar kormánnyal a csatlakozáson, a bővítés technikai részletein, és nagyra értékeljük, hogy a támogatásuk visszhangra talált az unió legújabb tagállamai között is. És őszintén szólva abban az értelemben szerencsések vagyunk, hogy sok támogatónk van az EU-ban: a jelenlegi helyzet, a fokozódó nemzetközi feszültségek közepette mindenki érti annak a geopolitikai jelentőségét, hogy Albánia és a Nyugat-Balkán nagyobb figyelmet kapjon, és az EU részévé váljon. És legalább ugyanilyen fontos számunkra a Budapest Balkans Forum is: olyan témákról beszélhetünk itt, amelyek nemcsak Albániának fontosak, hanem a többi országnak is. Fontos, hogy ezek a témák terítékre kerülhessen, többek közt azoknak a kétoldalú találkozóknak a keretében is, amelyeket itt tartani tudunk. Ez egy nagyon jó lehetőség a kapcsolatépítésre, és arra, hogy bemutassuk, mekkora szükség van a jobb összeköttetésre, az aktívabb párbeszédre és együttműködésre az összes résztvevőtől. Szóval köszönjük önöknek, magyaroknak ezt a lehetőséget.
Kiemelt kép: Megi Fino, Albánia Európa- és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese a Budapest Balkans Forumon 2026. március 10-én (Fotó: hirado.hu/Bereznay István)