Az interjúban szóba kerültek többek közt, hogy

• Brüsszel elvárásaihoz, de a tagállamokhoz is alkalmazkodni kell, ha egy ország az EU tagjává akar válni, miközben a saját társadalmukat is be kell vonni a folyamatba.
• Montenegró ambiciózus célt tűzött ki, amikor határozottan kijelentette, hogy 2028-ban akar az EU 28. tagjává válni – ami azt is jelentené, hogy megelőznék például a tagságot aspiráló, és az EU-n belül is sokak által támogatott, bár a reformokban jóval kevésbé előrehaladott Ukrajnát.
• Ettől függetlenül nem riválisként, sokkal inkább versenytársként tekintenek Ukrajnára, és szívesen segítenek is nekik – ugyanakkor hisznek abban, hogy a csatlakozási folyamatnak az érdemeken kell alapulnia.
• „Tudjuk, mi a lényeg: teljesíteni a kritériumokat, végrehajtani a reformokat, bemutatni az elért eredményeket, és kijelenteni, hogy készek vagyunk a teljes jogú tagságra” – mondta Montenegró csatlakozási stratégiájával kapcsolatban, hozzátéve: nem fognak engedményt kapni, és nem is kérnek ilyesmit.
• „Magyarország nagy támogatója a Nyugat-Balkán”, és azon belül Montenegró uniós csatlakozásának, amit nagyra értékelnek.
• „Természetesen Montenegró nem Európa és a világ közepe, de az EU-hoz való csatlakozása közös siker lehet. És szerintem mindenki támogatni fog minket benne.”

– Utánanéztem az életrajzának, és meglepett, hogy korához képest viszonylag komoly tudományos karriert tudhat maga mögött – ez nem kifejezetten gyakori a magas szintű politikai vezetőknél. Hogyan került ebbe a pozícióba?

– Igen, professzor voltam, és tulajdonképpen még mindig politikatudományi professzor vagyok. Politikai filozófiát tanítottam az egyetemen, de a nyilvánosság előtt is ismert voltam elemzőként. Aztán egyszer csak felhívott a miniszter asszony.

– Mármint a külügyminisztériumtól?

– Az európai uniós ügyekért felelős minisztériumtól. És azt mondta: „Szerintem remek választás lenne főtárgyalónak. Tudja, szükségünk van valakire, aki átfogó, széles látókörű szemléletmóddal rendelkezik. És aki képes összehangolni ezt a folyamatot, mindenkit bevonni, mert technikailag már minden a rendelkezésünkre áll, amire szükségünk van.”

– Montenegró uniós csatlakozási stratégiájáról korábban azt írta, hogy fontos elemét képezi az úgynevezett „össztársadalmi megközelítés”. Az ön elképzelése volt, hogy így legyen, vagy a kormányé? 

– Ez egy európai álláspont, az Európai Bizottság álláspontja. Erre szükség van, különben nem fog működni a stratégia. Ebből a szempontból nekem sokat segített mindaz, ami az önéletrajzomban szerepel, beleértve az intellektuális, akadémiai hátteret, vagy a civil társadalommal, a fiatalokkal való együttműködést, mert ezek mind olyan elemek, amelyeknek jelen kell lenniük az össztársadalmi megközelítésben az EU szerint. Hiszen ez egy demokratikus folyamat, ez egy demokratikus projekt. Ha a másik oldal, akik fogadnak, nem állnak mögötted, akkor nem jutsz be az EU-ba. És akkor sem jutsz be az EU-ba, ha a társadalmad tagjai nem érzik azt, nem látják azt, hogy ez az egész folyamat a szemük előtt megy végbe.

– Mindezt figyelembe véve: hogyan foglalná össze Montenegró EU-stratégiáját, ha nagyon röviden kellene megtennie?

– Nagyon ambiciózus célkitűzéseink vannak, amelyeknek a célja, hogy lezárjuk mindazt, ami már az utóbbi több mint egy évtizedben is túl sok időt vett igénybe. Nagyon célzott és intenzív kommunikációt folytatunk az Európai Bizottsággal. És amikor azt mondom, hogy intenzív, az alatt azt értem, hogy minden nap, a nap 24 órájában így teszünk. Ez így volt az utóbbi két és fél évben.

– Azt is láttam, hogy sokat utazik…

– Igen, de valójában utazni akkor lehet, amikor épp kevesebb a munka. Amikor sok a munka, akkor sorra követik egymást a videókonferenciák, közben el kell végezni a „házi feladatot” is, és egyszerűen elveszik az ember a folyamatos munkában. De most már közeledünk a célhoz, ami egy nagy célkitűzés, történelmi cél Montenegró számára. Több mint hétszáz ember dolgozik ezen hatalmas erőbedobással a tárgyalási struktúrában, ezért muszáj sikerre vinnünk a dolgot.

– Milyen visszajelzéseket kapnak az európai fővárosokból, az unió brüsszeli központjából vagy Strasbourgból a csatlakozást illetően? Nyitottnak mutatkoznak önök felé?   

– Mindenki nyitott. Mindenki támogatja Montenegró csatlakozásának ötletét, és a teljesítményalapú folyamatot. Hogy Montenegró legyen a következő ország, amely csatlakozik az EU-hoz. De valahogy ez még sincs mindig összhangban a folyamatokkal.

– Tudna konkrét példát mondani erre?

– Azt hiszem, nem minden fővárosban tudatosult eddig az, hogy Montenegró azt tervezi, hogy 2026 végéig lezárja az összes tárgyalási fejezetet, és 2028-ra teljes jogú taggá válik. De szerintem a mi feladatunk az, hogy ezen változtassunk, és tudunk is változtatni rajta. El kell juttatnunk ezt az üzenetet az Európai Unió összes fővárosába, a döntéshozatal minden szintjére. Ez a mi feladatunk, hogy ezt közvetítsük. Természetesen Montenegró nem Európa és a világ közepe, de az EU-hoz való csatlakozása közös siker lehet. És szerintem mindenki támogatni fog minket benne.

– Tehát akkor még mindig aktuális, a „28-an ’28-ra” szlogen, amit korábban meghirdettek.

– Igen, ez a terv. Egy nagyon ambiciózus, de reális tervet dolgoztunk ki és terjesztettünk be az Európai Bizottságnak. A bizottság elfogadta a célkitűzésünket, és támogat minket benne – feltéve, hogy elérjük azokat az eredményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a folyamat ennyire gyorsan haladhasson. És mi is mindent megteszünk a csatlakozásért. Tehát a visszajelzések nagyon pozitívak, a bizottság az egész folyamat során elkötelezetten és szakmai értelemben is mellettünk áll. De kétségtelen, hogy szükségünk van mind a 27 tagállam politikai támogatására is. És szükség van egy nagyon egyértelmű politikai elkötelezettségre a mi oldalunkról is, a tárgyalóktól is, ezek mind elengedhetetlen feltételek.

– Visszatérve a „28-an ’28-ra” tervre: tényleg reális elvárásnak tartja azt, hogy például Ukrajna előtt csatlakozzanak? Mert az azért látszik, hogy Ukrajna is erőteljesen dolgozik a csatlakozásért, és az EU-n belül is vannak olyan erők, amelyek ezt nagyban segítik. Vagy elképzelhetőnek tartják például azt, hogy mindketten tudnak csatlakozni 2028-ban?

– Hallottunk és nagyon jól tájékozottak vagyunk az ezzel kapcsolatos új megközelítésekről, perspektívákról. Ugyanakkor Montenegró eddig két módszertan alapján tárgyalt a csatlakozásról, és mindig teljes mértékben érdemalapúként határozta meg ezt. Megkaptuk a pozitív IBAR-értékelést is a 23. és 24. fejezetekre (Interim Benchmark Assessment Report – időközi referenciaértékelési jelentés, fontos mérföldkő a csatlakozási folyamatban – a szerk.). Tehát az érdemalapú megközelítés az az elv, amit követünk, nekünk nincs más alternatívánk. Tehát nem látunk rá esélyt, hogy bármiféle engedményt kapjunk, és nem is kívánunk ilyesmit. Tudjuk, mi a lényeg: teljesíteni a kritériumokat, végrehajtani a reformokat, bemutatni az elért eredményeket, és kijelenteni, hogy készek vagyunk a teljes jogú tagságra. Ha teljesítjük a feltételeket, teljes jogú tagjai lehetünk az Európai Uniónak.

Predrag Zenovic az esemény panelbeszélgetésén. Forrás: Magyar Külügyi Intézet.

Mindemellett határozottan Ukrajna mellett állunk akkor, amikor Oroszország teljes körű agressziójáról van szó egy szuverén állam ellen. E tekintetben politikai, diplomáciai, katonai és humanitárius eszközökkel támogattuk Ukrajnát. De azt, hogy van-e egy másik út is a csatlakozásra, amely nem teljes mértékben a technikai és politikai érdemeken alapul, azt az Európai Unió tagországainak kell megválaszolniuk. Ha köztük konszenzus van ebben, és ha jó érveket hoznának fel emellett, akkor Montenegró valószínűleg elfogadná ezt status quóként. Ugyanakkor azt is tervezzük, hogy aláírunk egy memorandumot Ukrajnával. Szeretnénk segíteni nekik, hogy a tapasztalataink, tudásunk és eddigi eredményeink révén technikailag gyorsabban haladhassanak előre a folyamatban. Számunkra ez az egész egy jó, kellemes és egészséges verseny az összes tagjelölt ország között. De ismét leszögezném: az a helyzet és az az agresszió, amellyel Ukrajna szembesült, nem összehasonlítható azzal, amivel más tagjelölt országoknak kellett szembenézniük. Ezt megértjük. Ugyanakkor tudjuk, hogy mit jelent az érdemalapú folyamat, hogy miért fontos, és miért ez az egyetlen módja annak, hogy az ország valóban átalakuljon, és ezáltal jogosan adhassa be a teljes jogú tagság iránti kérelmet.

– Minden tagjelöltnek hat úgynevezett tárgyalási klasztert (és ezeken belül számos külön fejezetet) kell lezárnia a csatlakozási folyamatban. Melyik klaszter, melyik szakterület jelenti ezek közül a legnagyobb kihívást az önök számára?

– A zöldátállás és a közlekedés. Ezek a negyedik klaszterben vannak, amely sok értelemben kihívást jelent. Egyrészt azért, mert a negyedik klaszter három területén – a közlekedés, az energetika, illetve a környezetvédelem és az éghajlatváltozás – az elérendő célok nagyon gyakran kölcsönösen nehezítik egy másik cél megvalósítását. Másrészt pedig azért, mert az elvárások hihetetlen mértékben növekednek: ezeken a területeken az EU célkitűzései rendkívül magasak. Tehát látunk kihívásokat, de úgy gondolom, hogy ezek nagy hatással lesznek Montenegróra minden szempontból: az energetika terén, a zöldátállás terén, de egy olyan működőképes, összekapcsolt közlekedési hálózat kiépítését illetően is. Végső soron mindez csak előnyös lehet Montenegró számára. De a negyedik klaszter mellett a 23. (jogérvényesülés és alapjogok – a szerk.) és a 24. (igazságszolgáltatás, szabadság és biztonság – a szerk.) fejezetek is nagy feladatot jelentenek, valamint a 12. fejezet, amely az élelmiszer-biztonságról, az állat- és növényegészségügyről szól, és szintén nagyon összetett. Mindemellett Montenegró, amennyiben az EU tagja lesz, az Európai Unió külső határává is válik majd, és az EU nagy piacára vezető bejáratként fog működni, amihez szintén plusz kötelezettségek társulnak.

– Hogyan tud Magyarország segíteni Montenegrónak az EU-csatlakozási folyamatban, illetve hogyan tud segíteni általánosságban véve a balkáni országoknak ön szerint?

– Magyarország nagy támogatója a Nyugat-Balkán csatlakozásának, ezt nagyra értékeljük. Ugyanakkor nagy támogatója Montenegró EU-csatlakozásának is, amit szintén nagyra értékelünk, és technikai értelemben Magyarország már számos területen felajánlotta segítségét. Ezek közül a támogatási lehetőségek közül sokat Montenegró már igénybe is vett. Ez tehát egy fontos elem. De természetesen, mivel a technikai rész az év végére lezárul, egyre inkább a politikai támogatás lesz a releváns. Tehát nyilvánvalóan ez az a kulcsfontosságú terület, ahol minden tagállam – Magyarországot is beleértve – nagy segítséget adhat Montenegrónak.

– És hogyan tekintenek ma a montenegróiak az Európai Unióra, létezik-e egyfajta „európai álom”-kép? Ön hogyan látja ezt? Már csak azért is kérdezem, mert mi az EU-n belül néha azért elég kritikusak vagyunk önmagunkkal szemben. 

– Szerintem ez egy teljesen normális dolog. Ha megnézzük azt, ami az önök esetében megvalósult az európai csatlakozással, ha megnézzük a mai Budapestet, akkor láthatjuk, hogy az egész ország megerődösödött, gazdasági, politikai és ipari szempontból is. Montenegró számára ez valóban olyasmi, amit én is sokszor „európai álomnak” nevezek. Ez az álom egy olyan életről szól, amely a normáknak, az alapvető kiszámíthatóságnak és az alapvető szabályoknak megfelelően zajlik, és amely lehetővé teszi, hogy rendes életet éljünk, tanuljunk, dolgozzunk és hozzájáruljunk a társadalomhoz, amennyire csak tudunk. És azt hiszem, ez egy nagyon egyszerű, de nagyon fontos álom a montenegróiak számára – nem csak ma, hanem így volt az egész történelmük során.

– Bízzunk benne, hogy minél hamarabb valóra válik ez az álom. Végül hadd kérdezzem meg arról, hogy mit vár, mire számít a Budapest Balkán Fórumtól? 

– Először is el kell mondanom, hogy most vagyunk itt először. De korábban jártam Budapesten a Magyar Külügyi Intézet egyik rendezvényén – amely, meg kell mondanom, csodálatos munkát végez. A tanulmányaik, a szakértőik valóban a terület legkiválóbbjai, és ez az egyik oka annak, hogy most én is itt vagyok. Konstruktív eszmecserét várok, új ötleteket várok a nyugat-balkáni országok EU-ba vezető útjának felgyorsításával kapcsolatban. Az efféle események gyakran új ötleteket ébresztenek, más perspektívát adhatnak, és megoldásokat kínálnak azokra a problémákra, amelyekkel foglalkozunk, de amelyeket nem tudtunk magunk megoldani. A megbeszélések során közös megoldásokat találhatunk.

Kiemelt kép: Predrag Zenovic, Montenegró uniós csatlakozásért felelős főtárgyalója a Budapest Balkán Fórumon 2026. március 9-én (Fotó: hirado.hu/Bereznay István)