A lap szerint a javaslatot ukrán, európai és amerikai tisztviselők több alkalommal is megvitatták decemberben és januárban.

A mostanra elfogadott változat egy Oroszország által megsértett fegyverszünet esetén többszintű válaszlépést irányoz elő.

A Financial Times három forrása azt mondta, hogy ennek értelmében:

• a fegyverszünet Oroszország általi megsértése egyrészt 24 órán belüli válaszlépéseket vonna maga után – kezdve a diplomáciai figyelmeztetésekkel és az ukrán hadsereg részéről a jogsértés leállításához szükséges intézkedésekkel;
• ha a harcok ezután is tovább folytatódnának, akkor a második fázisban már be is avatkoznának a harcokba az úgynevezett tettre készek koalíciójának erői;
• Ha pedig az incidens egy átfogó támadássá alakulna, akkor az első lövéstől számított 72 óra után egy újabb nyugati támogatású haderőt vetnének be összehangolt módon – ennek pedig már az amerikai hadsereg is része lenne a lap forrásai szerint.

A megállapodás számos részletét azonban még nem tisztázták,

és ami a legfontosabb: a biztonsági garanciákhoz előbb egy tartós tűzszünet kell, amely még nem valósult meg – jegyezte meg a Financial Times.

Emellett a tűzszünet fenntarthatóságának szempontjából döntő jelentőségű lesz, hogy azt hogyan fogják ellenőrizni és végrehajtani. Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy csúcstechnológiás megfigyelő eszközöket biztosít az 1400 kilométer hosszú frontvonal mentén – tették hozzá.

Zelenszkij a minap azt mondta, hogy kétoldalú garanciákat kapnak az Egyesült Államoktól

A Financial Times emlékeztetett arra, hogy Ukrajna számos tűzszüneti megállapodás megsértését tapasztalta, amióta az orosz erők 2014-ben megszállták Donyeck és Luhanszk régióit egy szeparatista felkelés leple alatt. A 2014-ben és 2015-ben aláírt minszki megállapodások célja a harcok leállítása és a tartós béke felé vezető út kijelölése lett volna, de ezeknek semmilyen biztosítéka nem volt (az EBESZ ugyanis csak megfigyelő missziót küldött a helyszínre).

Az ukrán elnök hétfőn azt állította, hogy kész a megállapodás az Egyesült Államokkal a kétoldalú biztonsági garanciákról. Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy a háborúnak véget kell vetni, és azt írta, hogy véleménye szerint reális esély van egy tisztességes és tartós béke elérésére.

Zelenszkij – még januárban – azt is mondta, hogy az Egyesült Államokkal megtárgyalt biztonsági garanciák és az európai partnerek hozzájárulása száz százalékban készen áll, és hogy Kijev „arra vár, hogy partnereink megerősítsék a megállapodás aláírásának dátumát és helyszínét”. Állítása szerint ennek része az is, hogy az ukrán hadsereg létszáma 800 ezer fő marad, és fegyverekkel, illetve  kiképzéssel is támogatják Ukrajnát a külföldi partnerek.

Donald Trump amerikai elnök pedig korábbi hírek szerint „NATO-szerű”, a szövetség 5. cikkében foglalt kötelezettségvállaláshoz hasonló garanciákat ajánlott Ukrajnának, amelyek kollektív válaszlépést eredményeznének.  Zelenszkij szerint Trump 15 éves garanciát ajánlott, az ukrán tisztviselők azonban 50 évre szeretnék meghosszabbítani azt.

Oroszország viszont többször is elutasította, hogy nyugati csapatok települjenek Ukrajnába bármilyen formában.

Kijev, Moszkva és Washington küldöttségei szerdán és csütörtökön ismét találkoznak Abu-Dzabiban, hogy a háború befejezéséről tárgyaljanak – a találkozón vélhetően szóba kerülnek a biztonsági kérdések is.

Az amerikai külügyminiszter korábban annyit mondott, hogy háttértámogatást biztosítanak az ukrajnai csapattelepítésekhez

Mint arról a hirado.hu-n írtunk, az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio január végén azt mondta: az Ukrajnának adott garanciák magukban foglalhatják brit és francia katonák Ukrajnába küldését, amerikai logisztikai támogatással.

Arról nem ejtett szót, hogy az amerikaiak is részt vennének a válaszlépésben, bár megjegyezte: az amerikai biztonsági mechanizmus nélkül az Ukrajnának adott garanciák nem érnek semmit. Elmondása szerint általános egyetértés van abban, hogy Ukrajna jövőbeli biztonságát csak úgy lehet garantálni, ha európai katonák (például brit és francia egységek) vannak jelen a terepen, miközben az Egyesült Államok háttértámogatást nyújt (logisztika, védelem, elrettentés). Továbbá kifejtette: erős amerikai szerepvállalásra van szükség Ukrajnában, mert a NATO európai tagjai az elmúlt 20–30 évben nem fektettek eleget saját védelmi képességeikbe.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Észt védelmi minisztérium)