Január 22-én a davosi Világgazdasági Fórumon alapították meg a Béketanácsot, Donald Trump amerikai elnök nemzetközi testületét. Az új fórum nemcsak a gázai konfliktus rendezésének következő szakaszát jelenti, hanem egy olyan globális kezdeményezést, amely hosszabb távon akár az ENSZ szerepét is kihívás elé állíthatja – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Számos országvezető mellett Orbán Viktor is meghívást kapott a testületbe, így Magyarország egy új, nemzetközi kezdeményezés aktív résztvevője lehet.

A Béketanács létrejöttének jogi alapját az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2803. számú határozata biztosítja, amit 2025. november 17-én fogadtak el. A döntés célja, hogy megteremtsék az Izrael és a Hamász által tavaly októberben elfogadott gázai béketerv végrehajtásának intézményi kereteit. A határozat felhatalmazta a Nemzetközi Stabilizáló Erőket (ISF) a békefenntartásra, és kimondta egy nemzetközi felügyeleti testület szükségességét is, amely a politikai és katonai átmenetet, valamint az újjáépítés folyamatát koordinálja.

A dokumentumban szándékosan nem részletezték a Béketanács összetételét és működését. Ennek oka részben az volt, hogy Washington minél szélesebb nemzetközi támogatást akart szerezni a szervezetnek, miközben csökkenteni kívánta az ENSZ közvetlen befolyását. Emellett több állandó tagország – különösen Kína és Oroszország – kezdetben fenntartásokkal viszonyult a kezdeményezéshez. Végül a határozatot ezeknek az országoknak a tartózkodása mellett, de minden más tag támogatásával fogadták el.

Így épül fel Donald Trump új nemzetközi fóruma

Az ENSZ felhatalmazásának megszerzése után Washingtonban alakították ki a Béketanács működési kereteit. Az alapító okirat rögzítette az irányelveket, Donald Trump kijelölte a végrehajtó tanács és a különböző albizottságok tagjait, majd meghívókat küldtek azoknak az állam- és kormányfőknek, akiket az amerikai elnök a testületben szeretett volna látni. A tagság alapvetően három évre szól, de automatikusan meghosszabbítható, ha egy ország az első évben legalább egymilliárd dollárral támogatja a működést.

A Béketanácshoz való csatlakozásnak nem feltétele a pénzügyi hozzájárulás, Donald Trump saját hatáskörében is dönthet a tagság kiterjesztéséről.

A nemzetközi fórum politikai irányvonalát az állam- és kormányfőket tömörítő testület határozza meg, a napi operatív munkát pedig a végrehajtó tanács végzi, amely negyedévente tesz jelentést. A tagállamok egy szavazattal rendelkeznek, a döntések egyszerű többséggel születnek, míg a Béketanács elnökének leváltásához teljes egyhangúság szükséges. Orbán Viktor miniszterelnök rendkívül pozitívan reagált a tagságra, amely Magyarország geopolitikai súlyát is felértékeli.

Orbán Viktor miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök és Prabowo Subianto indonéz államfő az amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács alapító okiratának aláírásán Davosban 2026. január 22-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)

A Béketanács összetétele

A Béketanácsba több mint hatvan ország vezetőjét hívták meg, köztük a legnagyobb európai országokat, a Közel-Kelet meghatározó államait, valamint olyan nagyhatalmakat, mint Oroszország, Kína és India.

Részvételét Magyarország mellett visszajelezte többek között Argentína, Azerbajdzsán, Belarusz, Kazahsztán, Törökország, Marokkó, az Egyesült Arab Emírségek, Vietnám és Izrael is.

Donald Trump meghívását a Béketanácsba több ország is elutasította. Franciaország például attól tart, hogy a Béketanács hosszabb távon az ENSZ helyére léphet, míg Ukrajna nem tudja elképzelni, hogy egy asztalhoz üljön Oroszországgal és szövetségesével Belarusszal. Kijev indoklása ugyanakkor ellentmondásos, hiszen az ENSZ-nek jelenleg mindkét háborús fél tagja.

Az Ukrajnát támogató tettre készek koalíciójából szinte alig volt olyan ország, amelyik elfogadta volna Donald Trump invitálását.

ENSZ-utód vagy új globális kísérlet?

A Béketanács alapító okirata világossá teszi, hogy Donald Trump nem csak Gázára fókuszál. A dokumentum általános célként jelöli meg a stabilitás előmozdítását, a jogszerű kormányzás helyreállítását és a tartós béke biztosítását a konfliktusok által sújtott vagy fenyegetett régiókban.

A nemzetközi szerződés hangsúlyozza: „A tartós béke pragmatikus megítélést, észszerű megoldásokat és bátorságot igényel ahhoz, hogy elszakadjunk a túl gyakran kudarcot vallott megközelítésektől és intézményektől.”

Az Oeconomus elemzése szerint elképzelhető, hogy a Béketanács a Donald Trump által is sokat kritizált ENSZ alternatívája legyen egy hatékonyabb, amerikai érdekekhez jobban igazodó fórum képében.

Donald Trump amerikai elnök aláírja az általa kezdeményezett Béketanács alapokmányát az 56. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2026. január 22-én. Az alapító okiratot mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök is aláírta (Fotó: Fabrice Coffrini/AFP)

Az amerikai elnök beiktatása óta több mint 30 különböző ENSZ-szervezetből és -ügynökségből léptette ki az Egyesült Államokat, vagy mondta fel annak pénzügyi támogatását, hivatkozva a szervezet elfogultságára és hatékonyságának hiányára.

A leggyakoribb indokként a haszontalan, pénzégető és elfogult jelzők hangzottak el, amelyeket az elmúlt évek adatai is alátámasztanak. Az ENSZ-közgyűlés 2022-ben, még a gázai konfliktus előtt 15 Izraelt elítélő határozatot fogadott el, miközben más országokkal szemben – például Oroszország, Irán, Észak-Korea vagy Szíria ellen – összesen csak 13 hasonló döntés született.

A Béketanács ezzel szemben jól illeszkedik Donald Trump külpolitikájához, amelynek központi eleme a liberális világrend iránti bizalmatlanság, valamint az erőpolitika nyílt hangsúlyozása. Az ENSZ ebben a rendszerben kulcsintézmény, amely eredetileg az Egyesült Államok globális befolyását hivatott intézményesíteni, mára azonban inkább korlátozza Washington mozgásterét.

A ENSZ konfliktuskezelése és vitarendezése sokszor a hozzá fűzött reményeket sem váltotta be, legyen szó Ruandáról, Boszniáról, Szíriáról vagy Ukrajnáról, miközben az Egyesült Államok riválisai a nemzetközi szabályok szelektív betartásával versenyelőnyre tettek szert.

„Az ENSZ egyszerűen nem volt túl segítőkész. Nagy rajongója vagyok a szervezet potenciáljának, de soha nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket” – mondta nemrég Donald Trump, aki hozzátette, hogy az ENSZ-nek továbbra is működnie kell, mert óriási lehetőségek rejlenek benne.

Az elemzés összefoglalása szerint Donald Trump külpolitikai lépései – a gázai válságtól Venezueláig, a büntetővámoktól a NATO-kritikáig – mind arra utalnak, hogy az amerikai elnök alapjaiban alakítaná át a világrendet, hogy az ismét az Egyesült Államok előnyére váljon. Amerika így egy olyan posztliberális korszakot képzel el, ahol az erő, a szuverenitás és a nemzeti érdek elsőbbséget élvez a könnyen kijátszható univerzális normákkal szemben.

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök beszél az általa kezdeményezett Béketanács alapokmányának aláírása előtt az 56. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2026. január 22-én (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci)