Nuukban több száz tüntető, köztük Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő vonult utcára zászlókkal és tiltakozó transzparensekkel a kezében, majd az amerikai konzulátushoz vonultak;

a koppenhágai tüntetők pedig a „Grönland nem eladó!” és „El a kezekkel Grönlandtól!” jelszavakat skandálva, a grönlandi autonóm terület piros-fehér zászlójával a kezükben vonultak az amerikai nagykövetség épülete elé.

Koppenhágában a rendőrség nem közölt hivatalos adatot a megjelentek számáról, de a szervezők becslése szerint több mint 20 ezer ember vehetett részt a tüntetésen.

Donald Trump szintén szombaton jelentette be, hogy február 1-től vámot vetnek ki nyolc országra addig, amíg nem sikerül megállapodást kötniük Grönland ügyében.

Az amerikai elnök az elmúlt egy évben több alkalommal is kijelentette, nemzetbiztonsági megfontolásokból szeretné, ha az 57 ezer lakosú és Dániához tartozó, de 1979 óta jelentős autonómiát élvező Grönland az Egyesült Államokhoz tartozna.

A mostani tüntetésekre három nappal azután került sor, hogy Washingtonban eredménytelenül végződött az az amerikai-dán-grönlandi egyeztetés melynek célja az volt, hogy Washington és Koppenhága próbáljon megállapodásra jutni Grönland jövőjéről.

Kiemelt kép:Grönlandi zászlók egy út mentén a fővárosban, Nuukban 2026. január 14-én, amikor Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése. A dán védelmi minisztérium szerint Dánia fokozza katonai jelenlétét az 1979 óta széles önkormányzati jogokkal felruházott, de jogilag Dániához tartozó szigeten. A második világháború idején Grönlandon épített amerikai támaszpontok használatát 1951-ben meghosszabbították. MTI/AP/Jevhen Maloletka.