Donald Trump azt írta:
február 1-től kezdve Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Finnország 10 százalékos vámot kell fizessen minden, az Egyesült Államokba szállított áru után.
Közlése szerint ezek addig maradnak érvényben, amíg az Egyesült Államok „megállapodást nem köt Grönland végleges és teljes körű megvásárlásáról”. Június 1-jétől ez 25 százalékra emelkedik, ha addig nem lesz megállapodás – tette még hozzá a bejegyzésben Trump.
„A világbéke forog kockán” szerinte
Az amerikai elnök még azt is hozzátette: az Egyesült Államok „évszázadok” óta támogatja Dániát és az Európai Uniót azzal, hogy nem vetett ki rájuk vámokat, és most szerinte „itt az ideje, hogy Dánia viszonozza a szívességet”.
„A világbéke forog kockán! Kína és Oroszország Grönlandot akarja, és Dánia semmit sem tehet ellene”
– írta Trump.
„Ebben a játékban csak az Amerikai Egyesült Államok vehet részt Donald J. Ttrump elnök vezetésével, és méghozzá nagyon sikeresen! Senki sem nyúlhat ehhez a szent földdarabhoz, főleg mivel az Egyesült Államok és az egész világ nemzetbiztonsága forog kockán” – tette még hozzá. Mindeközben azt is állította, hogy Grönlandot jelenleg csak „két kutyaszán” védi.
A bejegyzésben arra is kitért, hogy Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Finnország „ismeretlen célból Grönlandra utaztak” (utalva ezzel vélhetően az utóbbi napokban bejelentett, kis mértékű katonai átcsoportosításokra), és hozzátette, hogy ezek az országok „nagyon veszélyes játékot” játszanak. Erős intézkedéseket kell hozni, hogy ez a potenciálisan veszélyes helyzet gyorsan és kétség nélkül véget érjen – fűzte még hozzá az amerikai elnök.
Kapcsolódó tartalom
Trump a bejegyzés végén azt is állította, hogy „az Egyesült Államok több mint 150 éve próbálja megvalósítani ezt a tranzakciót”, vagyis Grönland megvásárlását. „Sok elnök megpróbálta, és jó okkal, de Dánia mindig elutasította. Most, az Aranykupola és a modern fegyverrendszerek, mind támadó, mind védekező jellegűek miatt, a megszerzése különösen fontos. Jelenleg több száz milliárd dollárt költenek a Kupolával kapcsolatos biztonsági programokra, beleértve Kanada lehetséges védelmét is, és ez a nagyon zseniális, de rendkívül összetett rendszer csak akkor tud maximális potenciálját és hatékonyságát kihasználni, ha ez a földterület is hozzá tartozik” – írta.
„Az Amerikai Egyesült Államok azonnal nyitott a tárgyalásokra Dániával és/vagy bármelyik olyan országgal, amelyek annyi kockázatot vállaltak, annak ellenére, hogy mi évtizedeken át mindent megtettünk értük, beleértve a maximális védelmet is”
– zárta a posztját Trump, üzenve az európai vezetőknek.
Komoly csapást jelenthetnek a vámok, meglephette az európai vezetőket a lépés
A BBC a Trump lépésével kapcsolatban írt gyorselemzésében felidézte: az Egyesült Királyság az elmúlt hetekben igyekezett óvatosan bánni Trumppal, és nem kritizálták néhány vitatott külpolitikai lépését, noha egyértelművé tették, hogy Grönland jövője a grönlandiak és a dánok kezében van – úgy tűnik, hogy a Fehér Ház ezt nem fogadta túl jól. Hozzátették: Keir Starmer miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Trumppal, és a britek azt remélték, hogy ez az Egyesült Királyság javára válhat.
De ezek a vámok komoly csapást jelentenének a Downing Street stratégiájára – ha életbe lépnek. Elképzelhető, hogy most heves viták folynak arról, hogy elkerülhetők-e.
– írták.
Emellett bejelentkezett a BBC egyik újságírója, Bernd Debusmann Jr. is, aki éppen az amerikai elnökkel utazik Floridába, és értékelése szerint Trump bejelentése több NATO-szövetséges ellen eszkalációt jelent a grönlandi helyzetben.
„A Fehér Ház az elmúlt hetekben többször is világossá tette, hogy Trump minden lehetőséget megfontol, hogy megszerezze az irányítást a sziget felett. Ennek ellenére a bejelentés meglepetésként hat, különösen azért, mert csak néhány nappal azután történt, hogy az amerikai és dán tisztviselők megállapodtak egy munkacsoport létrehozásáról. Néhány washingtoni megfigyelő úgy értelmezte ezt a megállapodást, hogy azzal legalábbis időt nyernek. A vámok most újfajta sürgősséget kölcsönöztek a kérdésnek” – fogalmazott a Trumppal utazó újságíró, aki szerint elképzelhető, hogy a következő fehér házi sajtótájékoztatón is szóba kerül a grönlandi ügy.
Miért figyel az egész világ Grönlandra?
Grönland 2024 novembere, vagyis Donald Trump visszatérése óta a világ érdeklődésének homlokterében áll, ami egy magyar kisvároshoz mérhető lakosságú zord jégvilágtól igen nagy teljesítmény. A Fakultáció korábbi adásában éppen ezért Grönland földrajzi és történelmi viszonyait járja körül a hirado.hu történelmi podcastjának műsorvezetője, Nánay Mihály történelemtanár, történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közszolgálati docense, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash)