A Reuters által készített Trump interjú legerősebb mondatai alighanem az orosz–ukrán háború vonatkoztak. Mint arról a hirado.hu-n is írtunk, Trump azt mondta: „Azt hiszem, (Putyin) kész megállapodást kötni. Úgy gondolom, Ukrajna kevésbé kész erre.”
Hozzátette azt is, hogy szerinte most Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hátráltatja a folyamatot. „Rá kell vennünk Zelenszkij elnököt, hogy beleegyezzen” – fogalmazott. Később beszélt az Ukrajnának adandó biztonsági garanciákról is.
Rezsimek bukása és felemelkedése; biztos benne, hogy elutazik Venezuelába
Donald Trump az interjúban beszélt az iráni helyzetről is, és arról, hogy lehet-e rezsimváltás az országban. Az 1979-ben elűzött iráni sah örököséről, Reza Pahlaviról azt mondta: „Nagyon kedvesnek tűnik, de nem tudom, hogyan viselkedne a saját országában. És még nem tartunk ott (a rezsimváltásnál – a szerk.), sok mindent megvizsgálunk és tanulmányozunk. De még nagyon korai, túl korai lenne bármit is mondani. Nem tudom, hogyan jön ki az országával.”
„Nem tudom, hogy az országa elfogadná-e a vezetését, és hogyha igen, akkor az nekem is megfelelne-e”
– közölte Trump, megjegyezve azt is, hogy még nem beszélt személyesen Pahlavival erről.
Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy találkozni fog a béke Nobel-díjas venezuelai ellenzéki politikussal, Maria Corina Machadóval. „Azt hiszem, csak beszélgetni fogunk. Még nem találkoztam vele. Nagyon kedves nő. Azt hiszem, csak az alapvető dolgokról fogunk beszélni” – mondta. Mindeközben elismerően beszélt a Venezuela irányítását átvevő alelnökről, Delcy Rodríguezről is, akivel – közlése szerint – nagyon jó beszélgetést folytatott szerdán.
„Nagyon jó volt vele tárgyalni. Úgy gondolom, hogy el fog jönni hozzánk, (…) még nem most, de végül el fog jönni, és én is el fogok menni az ő országukba”
– fogalmazott az Egyesült Államok elnöke.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok venezuelai katonai akciói után nagyobb-e a valószínűsége annak, hogy a Kubát irányító kommunista rezsim megbukik, Trump azt válaszolta: „Valószínűleg, igen, szerintem igen. Mert már nem kapnak pénzt Venezuelától. Nem kapnak pénzt, nem kapnak olajat, nem kapnak aranyat Venezuelától. Teljesen el van vágva. Szóval, tudja, valószínűbb, hogy bukni fognak.”
Szóba került a közel-keleti konfliktus, a gázai helyzet is. Trump elismerte, hogy a Hamász még mindig nem tette le a fegyvert – ami a tűzszüneti megállapodás egyik feltétele volt –, és nem világos, hogy meg fogják-e tenni. „Fegyverrel a kezükben születtek. Szóval meg kell találnunk a módját, hogy ezt véghez tudjuk-e vinni” – mondta erről.
Olyan kihívással néz szembe a belpolitikában, amelybe eddig szinte minden elnök belebukott az utóbbi évtizedekben
Az interjúban szóba kerültek a belpolitikai kérdések is, köztük az idei év végén esedékes félidős választások is. Trump azt mondta: a republikánusoknak jól kell teljesíteniük, „de ha a múltat nézzük, akkor 65 év alatt csak három elnök nyert. Még ha sikeres elnökségük is volt, akkor is szinte mintha valami gátló tényező lenne.”
„Ez valami mély pszichológiai dolog, de ha megnyered az elnökséget, nem nyered meg a félidős választásokat”
– fogalmazott.
Ezzel kapcsolatban szóba került az is, hogy a Reuters/Ipsos friss közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak nem támogatják túlzottan a Grönland feletti ellenőrzés megszerzését. Trump válaszában „hamisnak” nevezte a közvélemény-kutatást.
„Nem érdekel” – válaszolta az amerikai elnök, amikor arról kérdezték, hogy a szenátus néhány republikánus tagja is tiltakozott az ellen, hogy nyomozás zajlik Jerome Powell jegybankelnök ellen.
Arra is „nem érdekel” volt a válasza, amikor Jamie Dimon, a JP Morgan Chase vezérigazgatójának kritikájáról kérdezték, miszerint a Fehér Ház beavatkozása a Fed működésébe káros hatással lehet a gazdaságra. Amikor pedig az amerikai lakosságnak a magas árakkal kapcsolatos aggodalmairól kérdezték, Trump azt válaszolta, hogy a mostani amerikai gazdaság a történelem legerősebbje, és is hozzátette, hogy (ennek tükrében) jobban kell népszerűsítenie eredményeit – és utalt egy vastag iratcsomagra is, amely az elnöksége eredményeit tartalmazza.
Az elnök arra is utalt, hogy saját erkölcsi iránytűjét követi a politikában. „Sokszor nem lehet meggyőzni a választókat. Csak azt kell tenni, ami helyes. És sok olyan dolgot tettem, ami politikailag nem volt népszerű. De végül is beváltak, és nagyon jól működtek” – mondta erről. Nem sokkal később – egy másik interjúban, a CBS Newsnak nyilatkozva – azt is hozzáfűzte még, hogy a hatalmát szerinte korlátozza az erkölcse.
„Erkölcsös ember vagyok. Nem szeretem látni a halált. Nem szeretem látni, hogy az embereinket bántják. Szóval igen, az erkölcsöm korlátoz. És nagyon magas az erkölcsi színvonalam, ezért (a hatalmam) korlátozott”
– fogalmazott.
Donald Trump most először tanúsított némi szimpátiát a minneapolisi tüntetéseken lelőtt nő, Renee Nicole Good iránt, és nagyon szerencsétlen eseménynek nevezte a halálát. De még ezzel együtt is egyértelművé tette, hogy kiáll korábbi döntése mellett, amelynek értelmében beküldték a Nemzeti Gárdát az amerikai nagyvárosokba – és kijelentette, hogy továbbra is fegyveres ügynököket fog küldeni a városokba, Állítása szerint több ezer gyilkost távolítottak el az országból ezáltal.
A nemzetközi jog nem érdekli, az atomfegyver-szerződést pedig inkább hagyja lejárni, hogy újat köthessen
Hasonló témák kerültek szóba egy korábbi New York Times-interjúban is, amikor négy újságíró is kérdezhette az amerikai elnököt (a fehér házi látogatásuk összesen mintegy négy órán át tartott, és még annak is fültanúi lehettek – ha hallgatnak az elhangzottakról – amikor Gustavo Petro kolumbiai elnök felhívta Trumpot).
Ennek az interjúnak a legérdekesebb rész talán az volt, amikor a nemzetközi jog került szóba. Donald Trump ugyanis azt mondta: a nemzetközi jog nem korlátozhatja az ő hatalmát. „Nincs szükségem a nemzetközi jogra. Nem akarok ártani az embereknek” – fogalmazott. Bár nem sokkal később , egy újabb kérdésre válaszolva már azt mondta, hogy a kormánya meg akar felelni a nemzetközi jognak.
„Tudja, igen, de attól függ, hogy mit ért nemzetközi jog alatt. De a válaszom az, hogy igen. De meg kell őriznünk az Egyesült Államok biztonságát. Meg kell őriznünk a világ azon részeit, amelyekért felelősséget érzünk. Oroszország és Kína egyáltalán nem fél a NATO-tól. Egy cseppet sem. Azért félnek tőlünk annyira, mert én építettem fel a hadsereget. Ha nem építettem volna fel a hadsereget, akkor olyanok lennénk, mint ők”
– mondta Trump.
Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy az Oroszországgal érvényben lévő atomfegyver-szerződést hagyni fogja lejárni. „Ennek a megállapodásnak számos gyenge pontja van. Amikor ezt a megállapodást kötötték, nem végeztek túl jó munkát. (…) Inkább egy új, sokkal jobb megállapodást kötnék” – mondta erről.
Zelenszkijnek egyetlen lap van a kezében: Donald Trump
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban arra is kitért ebben az interjúban, hogy valójában az orosz és az ukrán elnök is nehezítette a megállapodást az utóbbi egy évben. „Volt olyan esetem, amikor Putyinnal már minden megvolt, de Zelenszkij nem akart megállapodni, ami megdöbbentett. Aztán volt olyan esetem is, amikor fordított volt a helyzet. Azt hiszem, most mindketten meg akarnak állapodni, de majd meglátjuk.”
Szóba került az is, amikor a botrányba fulladt februári fehér házi találkozón Trump azt mondta Zelenszkijnek: „Nincsenek lapjaid.” Megerősítette, hogy ezt még mindig ugyanígy látja. „Ez igaz. Nos, nincsenek lapjai. Nem is voltak, az első naptól kezdve nem is voltak lapjai.”
„Csak egyetlen dolga van neki. Donald Trump.”
– tette hozzá az amerikai elnök.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök a Boldog Trump nevű kitűzőjét mutatja a legnagyobb amerikai energiaipari vállalatok vezetőivel rendezett tanácskozáson a washingtoni Fehér Ház Keleti termében 2026. január 9-én (Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash)