Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberben javasolta, hogy a felek további 12 hónapra állapodjanak meg az új START-egyezményben előírt korlátozások betartásáról, amelyek mindkét fél számára 1550-re korlátozzák a telepített nukleáris robbanófejek számát – idézte fel cikkében a Reuters, hozzátéve, hogy
Donald Trump amerikai elnök még nem adott hivatalos választ erre a felvetésre, és nyugati biztonsági elemzők megosztottak abban a kérdésben, hogy bölcs dolog-e lenne a részéről elfogadni Putyin ajánlatát.
A hosszabbítás abból a szempontból előnyös lenne, hogy a felek időt nyernének, valamint jelezhetnék azt, hogy szándékukban áll fenntartani a fegyverek korlátozását a jövőben is. A nyugatiak szerint ugyanakkor a hosszabbítás lehetővé tenné Oroszország számára azt, hogy tovább fejlessze az új START-egyezmény hatályán kívül eső fegyverrendszereit, beleértve a Burevesztnyik cirkálórakétát és a Poszejdon nukleáris torpedót – amelyeket az orosz elnök szerint épp az ősszel teszteltek.
Kapcsolódó tartalom
Ezzel kapcsolatban Greg Weaver, az Egyesült Államok korábbi stratégája egy cikkében – amely az Atlantic Council kutatóintézet számára készült – kifejtette: Oroszország 2023 óta nem hajlandó elfogadni a kölcsönös ellenőrzéseket, amelyek Washingtonnak biztosítékot adnának arra, hogy Moszkva továbbra is betartja a szerződést. Emellett szerinte Putyin javaslatának elfogadása
azt az üzenetet is közvetítené Kínának, hogy az Egyesült Államok nem fogja növelni stratégiai nukleáris erejét – dacára annak, hogy Kína gyors ütemben hajtja végre a saját nukleáris arzenáljának kiterjesztését.
„Ez a jelzés valószínűleg aláásná annak esélyét, hogy Kínát a fegyverzetkorlátozási tárgyalások asztalához ültessék, mivel azt jelentené Kínának, hogy az amerikai erők korlátozottak maradnak, függetlenül attól, hogy Kína mit tesz”– fejtette ki a szakértő.
Egyre több a nukleáris fegyver, újraindult a tesztelés – tárgyalni meg szinte senki sem akar
Mint a Reuters emlékeztetett, az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint Oroszország és az Egyesült Államok becsült teljes készletei 5459, illetve 5177 nukleáris robbanófejből állnak – ez a világ összes ilyen robbanófejének közel 87 százalékát teszi ki. Az utóbbi években azonban Kína felgyorsította nukleáris programját, és jelenleg becslések szerint 600 robbanófejjel rendelkezik, a Pentagon becslései szerint 2030-ra ez a szám meghaladja az 1000-et (az amerikai védelmi tárca egyébként épp a tavalyi év végén adott ki egy jelentést arról, hogy Kína a sivatagokban több száz rakétasilót épített ki, és ezekbe több mint száz, az Egyesült Államok területét elérni képes interkontinentális rakétát telepítettek, valamint komoly fejlesztéseket hajtottak végre több nukleáris létesítményben is).
Kapcsolódó tartalom
Trump korábban kijelentette, hogy Oroszországgal és Kínával egyaránt folytatni kívánja a „denuklearizációt”,
Peking szerint azonban észszerűtlen és irreális azt kérni tőlük, hogy csatlakozzanak egy háromoldalú nukleáris leszerelési tárgyalásokhoz olyan országokkal, amelyek arzenálja sokkal nagyobb az övékénél.
Az amerikai elnök erre aztán azzal válaszolt, hogy (mint arról a hirado.hu-n is beszámoltunk) a kínai elnökkel való találkozójával egy időben – politikai üzenetként – bejelentette egy azonnali atomfegyverteszt elrendelését.
Kapcsolódó tartalom
A helyzetet még ennél is tovább bonyolítja, hogy Oroszország szerint az atomtöltetekkel bíró NATO-tagállamok – az Egyesült Királyság és Franciaország – nukleáris erőit is be kell vonni a korlátozásokba, amit ezek az országok elutasítanak.
A nukleáris forródrót már a múlté?
A Reutersnek nyilatkozva Nyikolaj Szokov volt szovjet és orosz fegyverkezési tárgyaló egy telefonos interjúban elmondta, hogy ilyen körülmények között egy új, többoldalú nukleáris szerződés kidolgozása szinte reménytelen, az örökkévalóságig eltartana. Szokov, aki jelenleg a Bécsi Leszerelési és Nonproliferációs Központ vezető munkatársa, úgy véli:
a megoldás az lehetne, ha Oroszország és az Egyesült Államok kidolgozna megint egy START-szerződést, amely „rugalmas” robbanófej-korlátozásokat írna elő, ahhoz viszonyítva, hogy Kína miként fegyverkezik és mennyi töltete lehet.
Ugyanakkor szerinte gyorsabb és egyszerűbb megoldás lenne, ha az atomhatalmak inkább azokra a lépésekre koncentrálnának, amelyekkel csökkenthető egy nukleáris háború véletlen kitörésének a kockázata. Jelenleg például csak Oroszország és az Egyesült Államok rendelkezik 24 órás forródróttal, amelyet nukleáris válság esetén lehet használni, miközben „egyetlen európai főváros sem, még a NATO központja sem tud ténylegesen kommunikálni Moszkvával. Nincs erre kijelölt vonal” – mondta Sokov.
„Ha a felek egyidejűleg megkezdenék a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat is, az nagyszerű lenne. De meg kell érteni, hogy a következő szerződés nagyon-nagyon összetett lesz… Időbe fog telni. Tehát az elsődleges prioritás a kockázatcsökkentés és a bizalomépítés” – fejtette ki a véleményét az orosz szakértő.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Videofelvételről készült kép egy RS–28 Sarmat típusú interkontinentális ballisztikus rakéta fellövéséről (Fotó: MTI/EPA/Orosz elnök hivatalos honlapja)