„Úgy döntöttem, hogy a módosítást nem küldöm vissza újratárgyalásra a törvényhozáshoz, nem élek vétójogommal, hanem abban a formában írom alá, ahogyan azt a parlament jóváhagyta” – jelentette ki Peter Pellegrini, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.
Hozzátette: a módosításért a kormány és az azt jóváhagyó parlamenti többség viseli a felelősséget.
Pellegrini korábban még kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a törvénymódosítás egyes részeit esetleg újbóli megvitatásra visszautalja a parlamentbe.
Ezért váltott ki nagy visszhangot a törvénycsomag
A szlovák büntető törvénykönyv mostani módosítása eredeti formájában csak a kisebb értékű lopások elkövetőire kiszabott büntetéseket szigorította volna, visszaállítva egy korábbi jogi helyzetet, azonban a parlamenti bizottságok véleményezési eljárása során több kiegészítő javaslattal is bővült, köztük a már említett kettővel, valamint egy olyan kitétellel is, amely az úgynevezett „bűnbánó tanúk” intézményének használatát hivatott szigorítani.
A módosítócsomag egyes részei közül végül a második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumok nyilvános elutasításának és megkérdőjelezésének büntethetőségét bevezető kiegészítés váltotta ki a legélesebb kritikát, amely a közbeszédben a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltásaként vált ismertté.
Kapcsolódó tartalom
Ez a kiegészítés nem sokkal azt követően került a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításába, hogy bejárta szlovákiai sajtót az, hogy a témával korábban nem foglalkozó ellenzéki Progresszív Szlovákia párt a többségében magyarok lakta településeken tartott rendezvényein felvetette a Benes-dekrétumok kérdését, ami heves reakciókat is kiváltott a szlovák közbeszédben.
A most aláírt törvénymódosítás kimondja, hogy amennyiben valaki bizonyítottan megkérdőjelezi a Benes-dekrétumokat, az akár fél év szabadságvesztéssel is sújtható – írta az Új Szó című felvidéki lap.
A Btk. módosításának a Benes-dekrétumokkal foglalkozó részét ismételten bírálta a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség, amely több alkalommal is kifejezte tiltakozását, egyebek mellett egy, a napokban tartott, Ártatlanság menete elnevezésű megmozduláson.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a Ma7.sk felvidéki magyar hírportálnak nyilatkozva a Btk. módosítását az év méltatlan lezárásának nevezte, és úgy fogalmazott: ha értik is, hogy a hatalom a kavicsaival nem elsősorban a felvidéki magyarok otthonainak ablakát akarta betörni, végül mégis ez sikerült. Elmondta: a törvény hatálybalépését követően a tudomány és a jog eszközeivel fognak rámutatni annak abszurditására. Kifejtette: első ilyen lépésként január 22-én a magyar kultúra napján A börtön ablakában? címmel tudományos konferenciát szerveznek, ahol a szólásszabadság, a magántulajdon védelme és a jogbiztonság lesz a fő téma.
Miután kedden Peter Pellegrini aláírta a Btk. módosítását, Forró Krisztián, az államfő nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tanácsadója beadta lemondását.
Távozása kapcsán Forró – a Magyar Szövetség korábbi elnöke – úgy nyilatkozott, hogy az államfő mai döntése után nem is tehetett mást, mivel számára a közéleti szolgálat csak akkor vállalható, ha összhangban áll az elveivel.
Peter Pellegrini a módosítás Benes-dekrétumokkal foglalkozó részével összefüggésben a szlovák hírügynökségnek azt mondta: egy komoly témáról van szó, amelyet egy ellenzéki párt nyitott meg, feszültséget szítva az országban élő szlovákok és magyarok között. Úgy vélekedett: a módosítás nem érinti az állampolgároknak azt a jogát, hogy bírósági úton védekezzenek vagyonelkobzási ügyekben, de el kell utasítani, hogy bárki társadalmi feszültséget szítson a szószékeken Szlovákiát és Csehországot is érintő történelmi események megkérdőjelezésével.
A Btk. módosításának aláírására vonatkozó államfői döntést a pozsonyi parlament többségükben liberális-progresszív pártjai is élesen bírálták, de csak a törvénynek a „bűnbánó tanúk” intézményének szigorítására vonatkozó részei miatt, a Benes-dekrétumokkal foglalkozó részt rendszerint nem említve. A liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) mozgalom és a Progresszív Szlovákia párt jelezte, hogy a törvénymódosítás kapcsán az alkotmánybírósághoz fordulnak.
A törvénycsomagról Orbán Viktor miniszterelnök is szót ejtett az előző héten, akkor azt mondta: először tisztázó megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy pontosan kiderüljön, miről szól az új törvény.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Peter Pellegrini szlovák államfő (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)