A külgazdasági és külügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy a kontinensen jelenleg zajló konfliktusok kezeléséből a közösség teljes mértékben kimarad, és jól láthatóan Brüsszel már nem szereplője a világpolitikának – idézte az MTI Szijjártó Pétert.

„Ebből a partvonalon kívülre szorultságból érthető meg minden olyan frusztráció, ami megjelenik azon európai nyilatkozatokban, amelyek nem tudják hová tenni azt, hogy egy közép-európai ország vezetője nem kér engedélyt Nyugat-Európából arra, hogy a nemzeti érdek alapján álló külpolitikát folytasson” – mondta a miniszter, aki szerint ez lett az átideologizált, illúziókra és politikai elfogultságra épülő brüsszeli külpolitika eredménye.

„Ma az Európai Unió egy háborúpárti, migrációpárti és genderpárti külpolitikai stratégiát hajt végre, és ezzel teljes egészében elszigetelte magát a globális politikában” – fogalmazott Szijjártó Péter. Arra is emlékeztetett, hogy a liberális mainstream politikusai éveken keresztül azon versenyeztek, ki tud bunkóbb megjegyzést tenni Donald Trump amerikai elnökre, így nem is csoda, hogy végül csupán egy rendkívül előnytelen vámmegállapodást sikerült kötnie az Európai Uniónak az Egyesült Államokkal.

Tájékoztatása szerint emellett fokozódott az elszigeteltség Kínától is, amelyet az Európai Bizottság egy rendszerszintű riválisként írt le, és ezzel túlment minden határon, ugyanis nem a rendszerrel kellene versenyezni, hanem gyümölcsöző együttműködést kellene felépíteni, ahogy azt Magyarország példája is tanúsítja. Ennek kapcsán pedig bírálta az erőszakos beavatkozást a világgazdaságon belüli munkamegosztásba, a keleti és nyugati országok közötti normális együttműködésbe.

Szijjártó Péter a meghallgatásán beszélt az Oroszország elleni szankciókról is, amelyek szerinte mára felszámolták az EU-ban a fejlett nyugati technológia és az olcsó keleti energiahordozók kombinációjára alapozott gazdasági növekedési modellt, és ennek semmi nem is lépett a helyébe.

„Ugyanis az én olvasatomban az nem válasz, hogy ma Európában kétszer-háromszor annyit fizetünk a gázért, mint az amerikai gazdasági szereplők, és az sem válasz, hogy négyszer-ötször annyit fizetnek az európai vállalatok a villamos energiáért, mint a kínai szereplők”

– jelentette ki, hozzátéve: „Na, most negyedik éve tizenkilenc szankciós csomagot fogadtunk el, és az orosz gazdaság még mindig nem kényszerült térdre”, de az EU a jövő világától való elszigetelődés felé tart.

„Ellenben Európának nagyon sok komoly problémát okoztunk, például azzal, hogy az energiaárak az egekbe emelkedtek” – figyelmeztetett. Valamint sérelmezte azt is, hogy az EU számos afrikai és ázsiai országtól is elszigetelődött azáltal, hogy nem képes velük szabadkereskedelmi és beruházásvédelmi megállapodásokat kötni, mert rendre ezzel nem összefüggő kérdéseket próbál beleerőltetni az ilyen szerződésekbe. „Mi köze van a brüsszeli genderideológiának a kereskedelmi együttműködéshez? És rendszerint az ilyen átideologizált kérdésekkel ölik meg az Európai Unió érdekében álló kereskedelmi megállapodások megkötését” – hangoztatta.

Ami a háború kérdését illeti, Szijjártó Péter szerint az európai válasz egy hatalmas kudarc, míg Donald Trump amerikai elnök béketerve óriási lehetőséget jelent a már csaknem négy éve húzódó ukrajnai háború lezárására. „Mi, magyarok ezt teljes mértékben és teljes mellszélességgel támogatjuk, de ne legyünk naivak! Az európaiak mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ezt is aláássák, mint ahogy aláásták az eddigi összes béketörekvést” 2 fogalmazott, és az európai szerepvállalásra utalva azt is hangsúlyozva: „Ha nem sikerül a béketervet elfogadni, akkor nincs már az a fegyver, amit ne adtak volna oda, vagy az a pénz.”  Holott most Ursula von der Leyen bizottsági elnök újabb, több mint 100 milliárd eurót akar küldeni Ukrajnának.

Szijjártó Péter az ukrán korrupciós botrányra is felhívta a figyelmet, és azt hangsúlyozta: ha nem sikerül a diplomáciai rendezés, a helyzet továbbra is napról napra romlani fog, még több ember fog meghalni, még nagyobb lesz a pusztítás. „Itt lenne az idő, hogy az európaiak is a béke pártjára álljanak” – jelentette ki.

Békecsúcs Budapesten 

„Itt van Magyarország, itt van Budapest mint a béketárgyalások helyszíne” – mondta a tervezett békecsúcsról a bizottsági meghallgatásán a miniszter.

„Mind az amerikai, mind az orosz elnök világossá tette a miniszterelnök számára, hogy zajlanak az előkészületek, és amint előáll az a helyzet, hogy megállapodással lehet zárni egy ilyen csúcstalálkozót, akkor Budapestre jönnek ”

– hangsúlyozta.

Végezetül Szijjártó Péter kijelentette: a magyar kormány továbbra is patrióta külpolitikát fog folytatni, amelynek során kizárólag a nemzeti érdekeket fogja szem előtt tartani.

Kérdések és válaszok: Ki a hunyó azért, hogy még mindig tart a háború?

A miniszteri meghallgatáson Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke kérdezett elsőként. Arra volt kíváncsi, hogy ha mindenki a béke fontosságáról beszél, akkor ki miatt nem jött létre még béke Ukrajnában.

„Ki az akadálya a békemegállapodás megkötésének: az oroszok, az ukránok vagy Európa? Valaki csak akadályozza! Ki a hunyó?”

– kérdezte Németh Zsolt.

Szijjártó Péter a válaszában először is arra emlékeztetett, hogy Európa nyugati felében nem egyértelmű ki mit mond, és aztán ahhoz képest mit tesz. A miniszter felidézte, hogy az EU-s politikusok részéről milyen kritika érte Orbán Viktort, miután tavaly júliusban – amikor Magyarország átvette az EU-s soros elnökséget – Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyinnal. De előtte Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt, majd az orosz elnök után Pekingbe ment, amelyet követően Erdogan török elnökkel találkozott, Mar-a-Lagóban pedig Donald Trumppal.

Orbán Viktor akkor azért folytatta a békemisszióját, hogy Magyarország hozzájáruljon a békefolyamathoz, és a kulcsszavak a tűzszünet és a béketárgyalás volt – tette hozzá Szijjártó Péter, aki úgy fogalmazott: akkor uniós politikusok ezt „felháborítónak” nevezték, „önfeledten szidták” a miniszterelnököt a békemissziója miatt.

De ma már – ugyanezek a politikusok – „ugyanezen emberek azt mondják: tűzszünet és béketárgyalások kellenek!” – mondta a külügyminiszter.

De – a béketárgyalások aláásásáról beszélve – felidézte azt is, hogy az európaiak nem akartak korábban, Isztambulban sem megengedni, hogy az ukránok megállapodjanak, és hogy Boris Johnson volt brit miniszterelnök odautazott akkor ezért.

Mint az elmondottakból kiderült, Szijjártó Péter miniszter válasza arra, hogy „ki a hunyó” leginkább az, hogy az európai politikusok, az európai vezetés.

Kiemelt kép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. október 27-én (Fotó: MTI/Purger Tamás)