A WSJ előtt már az előző héten is arról írt a külföldi sajtó, hogy a terv mögött elsősorban Kirill Dmitrijev, az orosz állami befektetési alap vezetője, valamint az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff áll, akik az utóbbi hetekben több alkalommal is találkoztak az ukrajnai háború, illetve az amerikai–orosz kétoldalú kapcsolatok megtárgyalása végett.

Az amerikai lap mostani cikkében – amelyet az ügyre rálátó, névtelenül nyilatkozó tisztviselők és források elbeszélésére alapoztak – egész részletesen leírták azt a folyamatot, amely a béketerv kidolgozásához vezetett. Az írás szerint

Dmitrijev és Witkoff mellett egy harmadik személynek is fontos szerepe volt a tervezet kidolgozásában: Jared Kushnernek, aki Donald Trump veje és az Egyesült Államok diplomatájaként vesz részt a folyamatban.

Mint írták: „Az egész azzal kezdődött, hogy októberben Trump elnök utasítást adott nemzetbiztonsági csapatának: dolgozzanak ki egy tervet az ukrajnai háború befejezésére, ahogyan a gázai harcokat is leállították.” A WSJ szerint Steve Witkoff és Jared Kushner a Közel-Keletről hazafelé tartó repülőúton, az Izrael és a Hamász közötti megállapodás sikere után kezdték meg annak az első vázlatának megírását, amely végül egy 28 pontos békerendszerré terebélyesedett.

Három férfi, három nap Miamiban – így készült a terv

Witkoff és Kushner egy hónapig dolgoztak a tervezeten. A terv tartalmának nagy részét ők ketten állították össze, mielőtt még konzultáltak volna az orosz és ukrán képviselőkkel – mondta egy, a tervezet kidolgozásában részt vevő személy. A munkálatokba később bevonták Kirill Dmitrijevet is, akivel több titkos találkozón vettek részt Miamiban.

Mindeközben az ukrán féllel is igyekeztek egyeztetni: a WSJ forrásai szerint egy magas beosztásban lévő ukrán tisztségviselő két telefonbeszélgetést is szervezett az amerikaiak és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.

A lapnak nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a terv Witkoff és Kushner „jóhiszemű kísérletét” tükrözi, hogy elnyerjék Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatását az ukrajnai harcok leállításához. Megjegyezték azt is, hogy Dmitrijev régóta jó kapcsolatban áll Kushnerrel: a források szerint Miamiban – Witkoff floridai rezidenciáján – ők hármasban három napon át intenzív megbeszéléseket folytattak a tervezetről még október végén.

A három férfi hasonló véleményen volt arról, hogy nagyjából milyennek kellene lennie a javaslatnak, bár Dmitrijevnek volt néhány konkrétabb elképzelése is ez ügyben – mondták a források a lapnak. A cikk szerint az orosz tisztviselő ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna soha nem csatlakozhat a NATO-hoz, teljesen vonuljon ki az Oroszország által egyoldalúan annektált keleti régiókból, és hogy a Ukrajna haderejét a jelenlegi 900 000 ezer létszámnál jóval alacsonyabb szintre kell csökkenteni (ez végül 600 ezer fő lett az utóbb megjelent amerikai tervezetben).

Amikor Witkoff és Kushner meghívták Rusztem Umerovot, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetőjét is Miamiba, hogy bemutassák neki a tervet, ő válaszában egyértelműen kijelentette, hogy Oroszországnak kedvezőbb megállapodás, mint Ukrajnának. Ezután Umerov javasolta azt, hogy inkább hívják fel telefonon Zelenszkijt, és tájékoztassák a tervről.

Zelenszkij megköszönte, aztán mégis botrány lett belőle

A WSJ forrásai szerint

Kushner és Witkoff végül másfél hete, november 16-án beszéltek Zelenszkijjel, és részletesen elmagyarázták neki, hogy mi áll a 28 pontos tervben.

Zelenszkij megköszönte nekik – és Donald Trumpnak is – a békemegállapodás megkötésére irányuló erőfeszítéseiket. Megígérte, hogy visszajelzést ad később a véleményéről, bár azt is jelezte közben, hogy szerinte dolgozni kell még a terven.

Az ukrán elnöknek állítólag még aznap volt egy második hívása Witkoff-fal és Kushnerrel – arról azonban már nem írt a WSJ, hogy ott mi hangozhatott el. Mindenesetre Umerov egy korábbi nyilatkozatban azt mondta ezzel kapcsolatban: „Folyamatosan folytatjuk a konzultációkat, és hálásak vagyunk az Egyesült Államoknak, hogy meghallgatnak minket, támogatnak és minden szempontot megvitatnak velünk.” 

Amikor azonban a terv a múlt héten kiszivárgott, a feltételei a Kremlnek voltak kedvezőek, ami megdöbbentette az európai kormányokat és Kijev támogatóit az amerikai kongresszusban – tette hozza a lap.

Ebben szerepe lehetett annak is, hogy a WSJ szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter csak a Fehér Házban, Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg november 18-i látogatása idején kapta kézhez a tervezet másolatát: ezzel párhuzamosan, még aznap este számolt be exkluzív értesülésként az Axios amerikai hírportál a tervezet létezéséről. Rubio tudott ugyan Witkoff és Kushner kezdeményezéséről, de addig a napig nem ismerte a tervezet konkrétumait – mondták tisztviselők, akik szerint ezzel párhuzamosan folyamatban volt egy másik amerikai békekezdeményezés is, amelybe végül a 28 pontos tervezetet is beépítették.

Egy nappal később, november 19-én érkezett Kijevbe Dan Driscoll, a hadseregért felelős amerikai államtitkár, hogy megvitassa a védelmi kérdéseket és az Oroszországgal kötendő béke kilátásait. A WSJ szerint

J. D. Vance alelnökkel és más tisztviselőkkel folytatott intenzív telefonbeszélgetések után Driscoll engedélyt kapott arra, hogy másnap tájékoztassa az ukrán védelmi tisztviselőket, köztük Zelenszkijt is, az amerikai terv egyik változatáról.

A lap forrásai szerint azonban Driscoll kijevi látogatása emlékeztetőül is szolgált arra, hogy a Fehér Ház hónapokkal korábban egy időre megszakította az Ukrajnának nyújtott hírszerzési és fegyveres segítséget – ezzel arra utaltak, hogy Trump újra megteheti ezt, ha Kijev nem hajlandó békeszerződést kötni.

A terv részleteinek nyilvánosságra kerülésével a Fehér Ház hirtelen válsággal szembesült az egyoldalú feltételek miatt: Rubiónak dühös európai tisztviselők és amerikai törvényhozók hívásait kellett fogadja, később pedig ő maga hívott fel szenátorokat azért, hogy eloszlassa aggodalmaikat. Egyes törvényhozók szerint Rubio némely telefonhívások alkalmával elismerte, hogy a tervezetet az oroszok is befolyásolták – anélkül, hogy konkrétan Dmitrijev nevét említette volna –, másoknak viszont azt állította, hogy a terv tartalmazza Umerov és más ukrán tisztviselők javaslatait is (a külügyminiszter végül a nyilvánosság előtt azt mondta: az amerikaiak állították össze a javaslatot, de figyelembe vették mindkét fél meglátásait).

A genfi találkozóban látták a megoldást

A WSJ forrásai szerint a diplomáciai nehézségek közepette Rubio, Witkoff és Kushner végül sietve összehívtak egy találkozót ukrán és európai tisztviselőkkel Genfben, és megállapodtak a terv módosításában, hogy az Kijev számára elfogadhatóbbá váljon,

beleértve ebbe az ukrán hadsereg létszámkorlátjának emelését és a NATO-tagságot kizáró pont eltávolítását.

A lapnak nyilatkozó tisztviselők ígéretet tettek, hogy a végleges béketerv biztosítani fogja Ukrajna alapvető céljait.

A tervezettel kapcsolatban azóta is zajlanak a tárgyalások: a minap európai vezetők adtak át egy módosított javaslatot az amerikaiaknak Genfben, illetve hétfőn és kedden Abu-Dzabiban is titkos tárgyalások zajlottak.

Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz államfő fogadja Steve Witkoffot, az amerikai elnök különmegbízottját Szentpéterváron 2025. április 11-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov)