Stubb – akinek országa több mint 1300 kilométer közös határral rendelkezik Oroszországgal – hangsúlyozta: kitartásra és eltökéltségre van szükség a téli hónapok átvészeléséhez, mert Oroszország folytatja az információs és a hibrid háborút Európa-szerte, így „a háború és a béke közötti határok elmosódtak”.
„Oroszország pánik és zűrzavar keltésével igyekszik Európát destabilizálni, és ehhez felhasználja például a propagandát, illetve vandalizmust és gyújtogatást is” – figyelmeztetett.
Hozzátette: ezekkel a fenyegetésekkel „finn módra” lehet szembenézni, „más szóval nyugodtsággal, higgadtsággal”. Emlékeztetett arra, hogy Finnország a múlt században két háborút is vívott Oroszországgal, amelyben elvesztette területének 10 százalékát és beleegyezett a katonai semlegességbe, amelyet csak az ukrajnai háború 2022-es kitörése nyomán adott fel, csatlakozva a NATO-hoz.
Az elnök – aki egy Helsinkitől északra lévő támaszponton találkozott újságírókkal – Donald Trump amerikai elnökre kitérve elmondta: el tudja magyarázni Trumpnak, Finnország miken ment keresztül, hogyan látja a helyzetet a csatatéren, vagy hogyan kell szerinte kezelni Vlagyimir Putyin orosz államfőt. „Ha tíz ötletből akár csak egyet is elfogad, már az is remek” – tette hozzá.
Az Ukrajnában nemrég kirobbant korrupciós botránnyal kapcsolatban Stubb úgy vélte,
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek mihamarabb orvosolnia kell a helyzetet, mert ezek a hírek Oroszország kezére játszanak. Mindazonáltal felszólította az európai vezetőket, gyorsítsák fel a katonai és pénzügyi támogatást Ukrajnának, amelynek hadserege az utóbbi időben több vereséget is elszenvedett az orosz erőktől.
„Nem vagyok túl derűlátó egy esetleges tűzszünettel vagy a béketárgyalások megkezdésével kapcsolatban, legalábbis nem idén; jó lenne azért, ha márciusra sikerülne valamit elérni” – jelentette ki ezután. Mint mondta, a tűzszünethez Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége, valamint meg kell erősíteni az ukrán gazdaságot és igyekezni kell közös nevezőre jutni a területi követelésekkel összefüggésben is.
Hangsúlyozta: ahhoz, hogy béke lehessen, Trumpnak és az európai vezetőknek fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást.
„Putyin voltaképpen tagadja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és a területi egységét” – szögezte le. Méltatta továbbá Washington szankcióit, amelyeket a Lukoil és a Rosznyeft orosz óriásvállalatra vetett ki októberben, „remek munkának” minősítve a Fehér Ház rendeleteit. Azonban úgy vélte, több támogatást kell nyújtani Ukrajnának ahhoz, hogy célba vehesse az orosz energetikai és hadi szektort.
„Ukrajna még mindig tárgyal az Egyesült Államokkal a fegyverekről” – emlékeztetett ezen kívül. Trump és Zelenszkij kapcsolatát Stubb viharosnak nevezte, azonban hangsúlyozta, hogy ő és más európai politikusok közvetítenek a két vezető között.
„Lefordítjuk Trump elnöknek Zelenszkij elnököt és fordítva” – fogalmazott, kitérve arra, hogy közte és Trump között egyébként a golf iránti szeretet alapozta meg a jó viszonyt.
„Azonban ha Putyinról van szó, csak egyetlen embernek lehet vele közvetlenül és nyilvánosan tárgyalnia, és az Trump”
– szögezte le a finn elnök.
Kiemelt kép: Alexander Stubb finn elnök sajtótájékoztatót tart a Finnország és Észtország között megsérült EstLink 2 energiakábellel kapcsolatban Helsinkiben 2024. december 27-én. MTI/EPA/COMPIC/Kimmo Brandt.