„Több ezer külföldi harcol Ukrajnáért; a dél-amerikaiak egész századokat alkotnak. Sokan közülük egyáltalán nem rendelkeznek katonai tapasztalattal. Ezek az önkéntesek különösen fontosak Kijev számára, amint azt egy titkos kiképzőtáborban tett látogatás is bizonyítja” – írta a német lap (pár hónapja egy ukrán dandárparancsnok is beszélt arról, hogy ezres nagyságrendben érkeznek kolumbiaiak a hadseregbe).

Egyik interjúalanyuk, a 29 éves, egygyermekes Iberson Raul Martinez az elmúlt éveket bűnüldözéssel töltötte szülőhazájában.

Most egy csoportnyi kolumbiai társával együtt az első bevetésükre készülnek az ukrán frontvonalon.

A Die Welt meglátogatta a katonákat egy titkos táborban, az ország északkeleti részén, ahol kiképzésen vesznek részt. Martinez a 47. dandár gyalogsági egységéhez tartozik, amely túlnyomórészt kolumbiai harcosokból áll, de van köztük néhány chilei és brazil is – mondta az egység ukrán parancsnoka, akinek „Zenész” a fedőneve.

„A munka akkor a legkönnyebb, ha mindenki spanyolul vagy ukránul beszél, mert ellenkező esetben több oktatóra és összességében sokkal több időre van szükségünk”

– tette hozzá a parancsnok, aki az orosz támadás kezdte előtt ukrán gyerekeket tanított zongorázni, most pedig dél-amerikaiakat képez ki fegyverek használatára.

Nagy szükség van rájuk

Röviddel a háború kitörése után, 2022 februárjában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívást intézett a világ minden táján élő emberhez, hogy csatlakozzon a Putyin csapataival vívott harchoz. Azóta körülbelül 8000 önkéntes csatlakozott az ukrán szárazföldi erőkhöz több tucat nemzetből.

Kezdetben szigorú volt a kiválasztási folyamat: csak azok maradhatnak, akiknek van katonai tapasztalatuk. Azóta Ukrajna enyhítette a követelményeket. „Sokan jönnek, akiknek egyáltalán nincs katonai tapasztalatuk. De vannak olyanok is, akik korábban a kolumbiai különleges erőknél vagy a kolumbiai vagy brazíliai rendőrségnél szolgáltak – bár ezek kevesen vannak” – mondta Zenész, aki szerint legalább egy hónapig képezik az újoncokat, mielőtt első küldetésükre indulnak.

Mivel a legtöbb dél-amerikai gyalogosként harcol, jelenleg fontosabbak Ukrajna számára, mint valaha.

Közel négyévnyi háború után a hadsereg kritikus hiányt szenved a frontvonalbeli katonákból.

A mozgósítás továbbra is csak a 25 év feletti ukrán férfiakra vonatkozik. A kormány programja pedig, amely magas bónuszokkal igyekszik bevonzani a hadseregbe a 18 évesnél fiatalabb férfiakat, csak korlátozott sikerrel járt. Ez utóbbihoz hozzájárult az a nyáron hozott döntés is, hogy a 18–22 évesek ismét elhagyhatják az országot.

Mindez azt jelenti, hogy az orosz csapatok egyes frontszakaszokon létszámbeli fölényben vannak, és hatalmas veszteségeket szenvedve lassan haladnak előre. Egy donyecki ukrán parancsnok tavaly a Die Weltnek elmondta, hogy az ő szektorában az arány nagyjából egy a héthez, vagyis minden ukránra hét orosz jut. Mint a német lap megjegyezte, a drónháború gyors fejlődése ellenére továbbra is az emberek foglalják el és tartják meg a pozíciókat a frontvonalak mentén.

„Részben azért, mert élvezem. Részben anyagi okokból” – ezért harcolnak Ukrajnában a kolumbiaiak

A Die Welt által megtekintett titkos kiképzőközpontban többek közt a drónok lelövését gyakorolták az ukrán katonák: a kiképzés alatt egy olyan drón száguldott feléjük, amelyre robbanószer helyett sárga léggömb van rögzítve

„Tűz, tűz!”

– kiáltotta az ukrán kiképző, miközben a drón kitérő manőverekkel repült az újoncok felé.

Ezeknek a gyakran csak néhány száz euróba kerülő drónoknak a lelövése gyakran élet-halál kérdése. „Ahhoz, hogy ma az állásba kerülhess, tudnod kell, hogyan kell lelőni az ellenséges drónokat. Tudnod kell álcázni magad, észrevétlennek maradni, gyorsan mozogni – és ideális esetben sértetlenül eljutni a saját pozíciódba” – magyarázta Zenész.

Martinez, aki ősszel érkezett Ukrajnába azt mondta, hogy természetesen ideges az első bevetése előtt, de jól felkészültnek érzi magát. „Öröm itt lenni és támogatni Ukrajnát.” Elmondása szerint fia és felesége voltak a legnagyobb motivációi a bevonulás mellett. A fronton keresett pénzből „saját telket akarok vásárolni Kolumbiában, házat építeni, és ott élni a fiammal és a családommal” – mondta.

Egy másik kolumbiai, a 37 éves Oliver már másodszor kerül a frontra Ukrajnában ebben az évben. „A közösségi médián keresztül kerültem ide. Az első alkalommal azért, mert láttam videókat, amelyek arra hívták fel az embereket, hogy csatlakozzanak” – mondta Oliver, aki szolgált, pénzt keresett, hat hónap után visszatért Kolumbiába – és most újra Ukrajnában van.

„Részben azért, mert élvezem. Részben anyagi okokból”

– fogalmazott a kétgyerekes férfi.

Kolumbiában a katonák fizetése rendkívül alacsony – tette hozzá a kolumbiai férfi, aki 14 évig szolgált hazájában a hadseregben. Ukrajnában a frontvonalbeli katonák általában 3000 eurót keresnek havonta, és az ukrán katonákkal ellentétben a külföldiek bármikor felmondhatják szerződésüket.

Bár vannak olyan kolumbiaiak, akik az első bevetésük után kilépnek, Zenész parancsnok szerint ez a kivétel „A katonáim teljesítik a kötelességüket – és nagyon sikeresen. Megpróbálom átadni nekik, hogy itt valami nagyszerűt végeznek, ami mindannyiunkat érint” – mondta.

A másik oldalon is küzdenek zsoldosok

A német lap emlékeztetett arra, hogy még Oroszország is – saját nagyhatalmi igényeivel együtt – külföldi támogatásra szorul. Míg Irán rakétákkal, Kína pedig drónalkatrészekkel látja el Moszkvát hatalmas mennyiségben, Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongün tavaly 15 000 honfitársát küldte az országba. Őket elsősorban a kurszki régióért folyó harcokban vetették be, ahol Ukrajna egy meglepetésszerű offenzívával ideiglenesen előrenyomult.

Rajtuk kívül nagy számban vannak kelet-ázsiai, közel-keleti vagy afrikai férfiak is az orosz hadseregben (egy részük ukrán fogságba is esett).  Oroszországban a hadsereg továbbra is havonta akár 30 000 férfit toboroz, hogy pótolja a személyi veszteségeket, és új egységeket állítson fel.

Kiemelt kép forrása: X.com