El-Aszad – aki több mint két évtizeden át irányította Szíriát – tavaly decemberben elmenekült Oroszországba, miután egy iszlamista vezetésű lázadószövetség gyorsan előre tudott törni a főváros, Damaszkusz felé, és később el is foglalta azt.
Aszad ellen az elfogatóparancsot megfontoltan, előre kitervelt gyilkosságok és halált okozó kínzás vádjával adták ki
– jelentette a SANA szíriai állami hírügynökség egy damaszkuszi vizsgálóbíróra hivatkozva.
Ezek a vádak az Aszad mögött álló fegyveres erők által 2011-ben a dél-szíriai Daraa városban elkövetett megtorláshoz kapcsolódnak.
2011-ben kezdődött a politikai változásokat követelő Aszad-ellenes felkelés az országban, és ennek bölcsőjének Daraát tekintik. A felkelők és a kormányerők közti konfliktus százezrek halálához vezetett.
Jogvédők szerint az El-Aszad mögötti erők több százezer embert vetettek börtönbe, sokakat megkínoztak, számtalan ember tűnt el nyomtalanul.
„A bírósági döntés megnyitja az utat az Interpolon keresztüli körözéshez” – mondta a bíró. Hozzátette, hogy az elfogatóparancsot az áldozatok családtagjai által benyújtott kereset alapján adták ki.
Kiemelt kép: 2010. november 10-én Isztambulban készült kép Bassár el-Aszad szíriai elnökrõl egy sajtóértekezleten az Abdullah Gül török elnökkel folytatott megbeszéléseik után. 2024. december 8-án Bassár el-Aszad ismeretlen helyre távozott Damaszkuszból, miután a felkelõk megdöntötték kormányát. MTI/EPA/Tolga Bozoglu.