„Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ezek a drónok közvetlen fenyegetést jelentettek volna. Eddig egyet sem azonosítottak olyan harci drónként, amely robbanóanyagot tartalmazott volna vagy kárt okozhatott volna” – fogalmazott Donald Tusk a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Közlése szerint a keresés és azonosítás folyamata még tart, és az érkezett drónok pontos számát sem erősítették még meg.
A korábbi vizsgálatok egyébként szintén azt mutatták ki, hogy nem volt robbanóanyag a drónokon.
Kapcsolódó tartalom
A lengyel hatóságok korábban közölték, hogy a szeptember 10-é történt incidensben – amelyben legalább 21 légtérsértést észleltek – orosz típusú drónok hatoltak be az országba (egy lezuhant rakétáról viszont utóbb kiderült, hogy azt az egyik lengyel vadászgép lőtte ki). Oroszország viszont cáfolta érintettségét az ügyben.
Az esetre válaszolva a NATO életbe léptette az Észak-atlanti Szerződés 4. cikkelyét, amely a tagállamok közti konzultációt írja elő, ha egy NATO-tag területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe kerül.
A lengyel légtér megsértését követően orosz drónokat észleltek egy másik NATO-tagállam, Románia,területén is, valamint az előző hétvégén orosz repülőgépek megsértették Észtország légterét is 12 percen is – az utóbbi incidenst sokan a NATO elleni újabb szándékos orosz provokációnak tekintik.
Lelőni, vagy sem? – Szigorodhat a fellépés a szeptemberi drónincidens után
A két hete történt eset azt a kérdést is felvetette, hogy mikor kell meghoznia egy országnak azt a döntést, hogy lelövi a légterébe behatoló, ismeretlen eredetű eszközt.
Ezzel kapcsolatban a lengyel kormányfő a minap jelezte, hogy szigorítani fognak az eddigi eljárásrenden, és ha szárazföldi területük felett történik légtérsértés, akkor lelövik az eszközt – azonban a felségvizeknél például már összetettebb a kérdés.
Kapcsolódó tartalom
Azt viszont, hogy Lengyelország ezek után le fogja lőni a szárazföldi területek felett a drónokat, Radoslaw Sikorski külügyminiszter is jelezte hétfőn New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén. A lengyel külügyminiszter a Politico szerint úgy fogalmazott: „Csak egy kérésem van az orosz kormányhoz: ha újabb rakéta vagy repülőgép szándékosan vagy véletlenül engedély nélkül hatol be a légterünkbe, majd lelövik, és a roncsok NATO-területre esnek, akkor kérem, ne jöjjenek ide panaszkodni. Figyelmeztettük önöket.”
Kiemelt kép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök sajtóértekezletet tart az elõzõ napi légtérsértésrõl a lengyel haderõ 32-es számú taktikai légitámaszpontján a Lódzi vajdaságban levõ Lasknál 2025. szeptember 11-én. A varsói külügyminisztérium bejelentette, hogy Lengyelország kérésére összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését a lengyel légtér orosz megsértése miatt, Csehország pedig kész helikoptereket küldeni Lengyelországba légterének védelmére. MTI/EPA/PAP/Marian Zubrzycki.