Az orosz erők már eddig is fokozták csapásaikat az ukrán katonai és polgári célpontok ellen azóta, hogy az amerikai és az orosz vezető több mint egy hónapja az alaszkai Anchorage-ban találkozott, majd Volodimir Zelenszkij elnök elutasította Putyin követelését, hogy adjanak át további, az oroszok által még el nem foglalt területeket Kelet-Ukrajnában. Putyin továbbra is Kijev energiaellátó hálózatát és más infrastruktúráját kívánja támadni – állítják a források, akik névtelenséget kérve nyilatkoztak a hírügynökségnek, mivel érzékeny információkról beszélnek.
Hozzátették: az alaszkai tárgyalások után Putyin meggyőződött arról, hogy Trumpnak nem áll érdekében beavatkozni a konfliktusba.
Ezzel együtt Oroszország fokozott agressziójára reagálva Trump az előző héten hangot adott a Putyinnal szemben frusztrációjának, és felvetette, hogy szigorúbb szankciókat kellene bevezetni Moszkva és szövetségesei ellen, hogy elvágják Oroszország olajbevételeit. Ugyanakkor az amerikai elnök ragaszkodik ahhoz, hogy az ukránok európai szövetségesei tegyék meg először az ehhez szükséges „nehéz lépéseket”, mielőtt az amerikai fél is cselekedne.
Ezért változott az orosz álláspont Putyin szövetségesei szerint Alaszka óta
A hírügynökség szerint az ukrajnai eseményeket azt mutatják, hogy
Moszkvát arra bátorítja Washington visszafogott magatartása, hogy tovább folytassa az Ukrajna kifárasztását célzó háborút azért, hogy további engedményekre kényszerítse az ukránokat.
Az orosz tisztviselők úgy vélik, hogy ez a stratégia potenciálisan gyengíti Kijev védelmét, és megalapozhatja számukra a jövőbeli tárgyalásokat.
A Kremlhez közel álló források emellett arról beszéltek a hírügynökségnek: noha Alaszkában Putyin felajánlotta, hogy leállítja a harcokat és befagyasztja a kontaktvonalat Ukrajna déli részén, ha Kijev beleegyezik abba, hogy átadja a keleti régiókban található, még meg nem hódított területeket,
azonban Ukrajna elutasította ezeket a feltételeket, és Putyin úgy véli, hogy ez igazolja az eszkalációját.
A források szerint azonban a Kreml gyakorlatilag már továbblépett azután, hogy a Trump és Putyin közötti augusztusi találkozó nem eredményezett megállapodást. Az orosz elnök a jövőben is párbeszédet folytat majd az Egyesült Államokkal, de továbbra is azt fogja tenni, amit a saját érdekeinek tart – mondták a nyilatkozók.
Mint a Bloomberg ismertette, az ukrán városi területek elleni nagy hatótávolságú orosz csapások volumene a csúcstalálkozó előtti közvetlen időszakban csökkent, utána viszont újra emelkedni kezdett. A tárgyalásokat követő egy hónapban a drón- és rakétatámadások száma körülbelül 46 százalékkal nőtt, derült ki a hírügynökség által összegzett, az ukrán légierő parancsnokságától származó adatokból.
„Putyin számára fontos, hogy megmutassa Trumpnak és az európaiaknak, hogy még mindig megengedheti magának a helyzet eszkalálását. Putyin megpróbálja növelni befolyását a következő, Ukrajnáról szóló tárgyalási fordulóban, bármi is történjék” – összegzett Vita Spivak, a londoni Gatehouse Advisory Partners tanácsadó cég oroszországi elemzője.
Ukrajna válasza
Az ukrán hadsereg részéről fokozódtak a drónok támadásai az orosz energiainfrastruktúra ellen, azzal a céllal, hogy korlátozzák az üzemanyag-ellátást a frontvonalakon, és csökkenték Oroszország energiaexportját.
A Bloomberg számításai szerint az orosz finomítói kapacitás mintegy felét kitevő olajfeldolgozó létesítményeket vettek célba ezekkel támadásokkal, bár a tényleges üzemanyag-ellátási zavarok mértéke (értelemszerűen) ennél jóval alacsonyabb. A múlt héten drónok támadták meg Oroszország legnagyobb balti-tengeri olajterminálját Primorszkban, Kijev pedig azt állította, hogy csapásokat mért egy másik balti-tengeri központot, az Uszt-Luga terminált ellátó szivattyútelepekre.
Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai látogatásának végén tartott pekingi sajtóértekezleten 2025. szeptember 3-án. Putyin a Sanghaji Együttmûködési Szervezet (SCO) tiencsini csúcstalálkozóján, utána a kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárása 80. évfordulójának alkalmából rendezett pekingi ünnepségen vett részt. MTI/EPA/Reuters pool/Makszim Semetov.