„3,5 év háború alatt sokat változott az ukrán társadalom hozzáállása. Az ukrán Rating Group tegnap publikálta a legújabb reprezentatív közvélemény kutatást az ukrán társadalom körében. Érdekes eredmények születtek, főleg, ha három évvel ezelőtti válaszokkal hasonlítjuk össze ”– írta Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség kutatója és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a közösségi oldalán.

A szakértő a közvélemény-kutatás eredményét ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy

• „2025. augusztusában a megkérdezettek 59%-a támogatja a harcok leállítását a fronton, és inkább tárgyalásos kompromisszumot preferálja.
• 20% addig folytatná a harcot, amíg vissza nem szerzik Donbaszt és a Krím-félszigetet,
• 13% pedig addig, amíg helyre nem áll a 2022. február 24. előtti határvonal.”

Emellett viszont, mint írta, a válaszadók 82 százaléka szerint a tárgyalás reális út lehet a háború lezárására – bár 75 százalék úgy véli, hogy Ukrajna csak akkor egyezhet bele egy tűzszünetbe, ha ehhez nemzetközi biztonsági garanciák is társulnak. A kérdésre, hogy „Mi a legfontosabb most?”, a többség (58%) a hadsereg jövőbeli finanszírozását és elegendő fegyverszállítást válaszolta, míg 31 százalék mondta az elvesztett területek visszaszerzését.

„Ezek azért lényeges változások, mert egy hasonló, 2022. novemberi felmérésben (a sikeres tavaszi ellentámadást követően) az ukránok 85%-a (!) még azt válaszolta, hogy addig kell harcolni, amíg vissza nem szerzik Donbaszt és Krímet. Ez most 20%”

– hívta fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton, hozzáfűzve, hogy Gallup közvéleménykutató korábbi felmérése is hasonló eredményeket mutatott: 2022 közepén még csak 22 százalék mondta, hogy azonnal tárgyalni kell a békéről, akár kompromisszumok árán is, miközben mostanra 59 százalék látja ugyanígy.

Zelenszkij kihívója?

Az elemző továbbá felhívta a figyelmet, hogy a Rating Group felmérésének  érdekessége még az is,

hogy az intézet már politikai tényezőként méri a volt ukrán főparancsnok, Valerij Zaluzsnij és a még nem létező pártjának támogatottságát – noha Zaluzsnij egyelőre nem közölte, hogy megmérettetné magát az elnökválasztáson.

A Rating Group felmérése szerint a bizalmi indexben Zaluzsnij már vezet: 74 százalék mondta azt, hogy bízik benne. Zelenszkij 68 százalékkal követte, de 59 százalékot kapott az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov, aki a sikeres ukrán csapások miatt tett szert nagy népszerűségre (ráadásul, mint írtuk, a regnáló ukrán elnökre nehéz időszak vár, ami tovább csökkenthet a népszerűségén).

Ami a szavazatokat illeti, ott még Zelenszkijnél van a fölény: a válaszadók 35 százaléka azt mondta, hogy rá szavazni, szemben Zaluzsnij 25 százalékával. Ez azt jelenti, hogy az elnökválasztás második körébe Zelenszkij és Zaluzsnij kerülne be, és egyáltalán nem egyértelmű, hogy előbbi győzne végül (különösen azt figyelembe véve  hogy a maradék 40 százalék szavazatára Zaluzsnij talán jobb eséllyel pályázhatna, mint a regnáló elnök).

Ráadásul a parlament összetételét illetően már most azt mondják az ukránok, hogy inkább Zaluzsnij pártjára szavaznának.

„Egy parlamenti választáson a feltételezett (és még nem létező)»Zaluzsnij Párt« vinné el az első helyet (24%), második helyen a »Zelenszkij-blokk« futna be (20%). És csak azután erősen leszakadva jönne a korábbi államfő, Petro Porosenko által vezetett Európai Szolidaritás (7%), valamint két feltételezett új párt: a »Budanov Párt« (6%) és az »Azov Párt« (6%)” – ismertette Bendarzsevszkij Anton.

„Mindezektől a folyamatoktól aligha független, hogy Valerij Zaluzsnij (aki 2024. eleje óta egyfajta száműzetését tölti nagykövetként Nagy-Britanniában) július végén fotózást vállalt az ukrán Vogue-nak, amely őt civil ruhában, egy testhez álló sötétkék öltönyben hozta a magazin címlapján. Zelenszkijék aligha örültek ennek” – összegezte az elemző.

Kiemelt kép:  Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Friedrich Merz német kancellárral tartott sajtóérkezleten a berlini kancellári hivatalban 2025. augusztus 13-án. MTI/EPA/Filip Singer.