Műsorújság
HU
EN
RO
#Otthon Start Program #Harcosok klubja #Ukrajna uniós tagsága #orosz-ukrán háború

Angela Merkel „meg tudta csinálni”: tíz éve a terror, a nők elleni erőszak földje Németország

lead_image
Szerző: Udvardy Zoltán
2025.08.31. 11:58

Főoldal / Külpolitika

| Szerző: Udvardy Zoltán
„Wir schaffen das!” – tíz éve, 2015. augusztus 31-én hangzott el ez híres-hírhedt kijelentés, melyet most propagandafilmekkel, s a semmit meg nem bánó Angela Merkel korábbi német kancellár ünnepeltetésével idézget, népszerűsít a német sajtó. Berlin kötelezettséget vállat, hogy számbeli és egyéb kontroll nélkül beengedi a többnyire muszlim hátterű migránsok milliós tömegeit. Mi történt az elmúlt tíz év alatt Németországban?

„Sokat elértünk, de még sok a tennivaló” – így nyilatkozott híres-hírhedt, tíz évvel ezelőtti kijelentésének évfordulóján Angela Merkel. Az egykori német kancellár, aki szerint „hatalmas teljesítmény”, amit a migránsok foglalkoztatása terén elértek,

2015. augusztus 31-én jelentette ki egy vele készült interjúban

a kontinens nyugati fele irányában hömpölygő, sok százezres migránsáradatról, hogy „Wir schaffen das!” (Sikerülni fog, megoldjuk).

Angela Merkel volt német kancellár nyilvános beszélgetésen vesz részt a Kathimerini görög újság főszerkesztőjével a Szabadság: Visszaemlékezések 1954-2021 című memoárjának görögországi megjelenése alkalmából egy athéni kulturális központban 2025. július 2-án. (Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Alexandrosz Beltesz)

„Félelemmel teli helyekké váltak”

„Merkel ostoba kijelentése egy bevándorlási hullám kezdetét jelentette, amely megváltoztatta az ország arculatát. A (német) belvárosok és a tömegközlekedési eszközök félelemmel teli helyekké váltak” – így emlékezett meg a 2015-ös kijelentésről Björn Höcke, a türingiai AfD elnöke, akit a Die Welt című lap idézett Merkel nyilatkozatának tizedik évfordulóján.


Höcke a Freie Wort című lapban rámutatott: a csoportos nemi erőszakok és késes támadások ma már mindennaposak Németországban, ahol „többnyire alacsony képzettségű bevándorlók terhelik meg a szociális kasszát.”

Kapcsolódó tartalom

Magyarország ellenáll

A 2015-ös évben egyedül Magyarország állította meg a váratlanul megindult, történelmi méretű migránshullámot, megfékezve a végeláthatatlan, tízezer számra bezúduló, s úti céljaként többnyire Németországot megjelölő migráns áradatot – hazánk ugyanis lezárta déli határait. Magyarországon

válságos helyzet állt elő: főbb közlekedési útvonalainkat és a fő vasúti csomópontok némelyikét is lebénították

a főleg fiatal férfiakból álló, azonosíthatatlan származási helyről érkező, főleg fiatal férfiakból álló tömegek.

A hazánkba illegálisan bezúduló migránsok jó része azt állította, hogy Szíriából érzik és elhagyta az útlevelét, ám sokan nem tudtak arabul válaszolni a határra vezénylet szaktolmácsok kérdéseire. Mint kiderült, voltak közöttük Afganisztánból útra kelt fiatalok is.

Migránsok a Röszke melletti vasúti átjárónál a magyar-szerb határon 2015. augusztus 25-én reggel. (Fotó: MTI Fotó: Ujvári Sándor)

A migránsok soraiban olyan terrorista elemek rejtőztek, mint a későbbi, a párizsi Bataclannál történt mészárlás elkövetői, akik épp ezekben a napokban, 2015 augusztusában a budapesti Keleti Pályaudvarnál adtak egymásnak találkozót. Mint igen hamar kiderült, többek között a milliárdos Soros György baloldali, amerikai üzletember finanszírozta az úgymond „spontán” megindult, ám kínos precizitással megszervezett népvándorlást.

Wilkommenskultur

A válsághelyzet csúcspontján először Angela Merkel, akkori német kancellár kijelentése, miszerint hazája meg tudja oldani a migránsproblémát, utalt arra, hogy Németország gyakorlatilag megnyitja határait. Négy nappal később Werner Faymann akkori osztrák kancellárral összehangolva született döntés arról, hogy Ausztrián keresztül megindulhatnak Németországba a saját államhatárainak lezárása miatt a migránsok tömegei a balliberális sajtó által xenofóbnak pocskondiázott Magyarországról.

Csak a 2015-ös évben közel egymillió (890 ezer) migráns érkezett az idegeneket akkor még igen lelkesen fogadó Németországba. (Ekkor fogalmazódott meg a „Wilkommenskultur” kifejezés: a bevándorlókat a lakosság egy része tapsolva, a pályaudvarokon transzparensekkel. kezükben ajándékokkal fogadta.)

A 2025-ös év elején Nancy Fraser belügyminiszter „elkottyantotta”: Németországban csaknem 25 millió ember – azaz a lakosság mintegy 30 százaléka – rendelkezik „bevándorlói gyökerekkel”.

Migránsok várakoznak regisztrációra az egészségügyért és szociális ügyekért felelős tartományi hivatal (LaGeSo) előtt Berlinben 2015. október 12-én kora reggel. (Fotó: MTI/EPA/Kay Nietfeld)

A nagy kiábrándulás

Az, hogy mit hozott Németországban a gyakran a mai napig ismeretlen származású, kultúrájú tömegek befogadása, s hogy mennyiben váltotta be az ehhez fűzött – többek között a kedvezőtlen születésszám megfordításához. s persze a beérkezők integrálásához és gyors munkába állításához – fűzött reményeket, markánsan ábrázolja a Le Figaro című lap évfordulós riportja.

Kapcsolódó tartalom

„Tíz évvel később az ország imázsa gyökeresen megváltozott. A Lübeck melletti Timmendorfer strandon, 2025 egyik nyári estén, a Balti-tenger torkolatánál, két világ ütközik. A strand túlsó végén német etnikumú családok kortyolgatják sörüket. A szomszédos gyepen keleti származású családok terítették ki szőnyegeiket.

Csak az utóbbiak foglalják el a pontont és az úszóterületet; a nők tetőtől talpig burkiniben

hancúroznak a vízben.”

Németország 2021-ben.  Muszlimok végzik az Eid al-Adha imádságokat a Wilhelm Busch Múzeummal szemben található Georgengartenben 2021. július 20-án. (Fotó: Eman Helal/dpa/Getty Images)

A lapnak az annak idején Merkellel szelfiző bevándorló, Anas Modamani így panaszkodik a francia lapnak: „Nagyon nehéz németekkel barátkozni”. Szintén a lapnak nyilatkozó német segélyszervezet igazgatója azon kesereg, hogy az őslakosok nem igazán akarnak már adományozni a migránsok számára.

Lehet, hogy a migránsokat korábban tapssal, virágokkal fogadó teutonok világképének változása összefügg azzal a pár adattal, amely az elmúlt tíz évhez kapcsolódik, és amelyet a teljesség igénye nélkül válogattunk ki a Wilkommenskultur utáni évtized eseményeiből.

Meg tudták csinálni…

  • 2015: Németországban erőszakos incidensek történtek menedékkérőket befogadó intézményekben. Egy türingiai állomáson tömegverekedés tört ki, Bonnban pedig a rendőrség különleges bevetési egységének (SEK) egy különítménye tett ártalmatlanná egy késelő menedékkérőt. Trierben egy otthonban – ahol 16 országból csaknem 1500 menedékkérő él összezárva – egy labdarúgó mérkőzésen szabadultak el az indulatok. Az egymásra rontó szír és albán férfiak szétválasztására és a rend helyreállítására több mint 70 rendőrt vezényeltek a helyszínre.
  • 2015 december 31: Több száz fős, arab férfiakból álló csoport támadt az utcán szilveszterezőkre három német nagyvárosban is. Körbeállták a nőket, sértegették, a mellüket fogdosták, a szoknyájuk alá nyúltak, majd kirabolták őket. A rendőrség napokig hallgatott, és a német köztévé sem számolt be az eseményről. A történtek, a rendőrség és a sajtó hozzáállása órási felháborodást keltett Németországban. Hordákba verődött férfiak „vadásztak” nőkre az ünneplő tömegben szilveszter éjjel Kölnben, Hamburgban és Stuttgartban. A szemtanúk és a sajtó egybehangzó beszámolói szerint „arab és észak-afrikai kinézetű férfiak” százával támadtak a lányokra, asszonyokra: szexuálisan zaklatták, fogdosták és meglopták őket.A „haladó szellemű”, elvakultan migránspárti német tömegsajtó és a hatóságok által egy ideig elhallgatott, tömeges erőszak kapcsán később több tucat személy ellen emeltek vádat: „Huszonöt algériai, huszonegy marokkói, három tunéziai, három német, két szír, valamint egy-egy iraki, líbiai, iráni és montenegrói személy ellen emeltek vádat mostanáig, közülük többen kiskorúak” – írta a Die Welt.

  • A Die Welt 2016 februárjában arról írt: eddig 1108 áldozatról, illetve sértettről tudnak, és több mint ezer büntetőfeljelentés érkezett az ügyben, ebből 450 szexuális zaklatás miatt, a többi esetben nagyrészt rablásról, testi sértésről és lopásról van szó. „Eddig 13-ban ülnek vizsgálati fogságban” – kockáztatta meg a lap, hogy áttörje a hallgatás falát.
  • 2016 tavaszán és nyarán több terrorcselekményre is sor került Németország területén. Három támadó bizonyíthatón menedékkérőként érkezett a Német Szövetségi Köztársaságba. Egy müncheni lövöldöző Németországban született, ám migrációs hátterű személy volt.
  • 2016. december 19-én este az Iszlám Állam merénylője kamionnal hajtott bele egy berlini karácsonyi vásárba a Breitscheidplatzon. A merénylő a 24 éves, tunéziai Anis Amri volt, aki „menekültként” élt Németországban. Korábban elrendelték a kitoloncolását, ám ezt – ami Franciaországban és Németországban mindennapos – elhalasztották.
Német rendőrök az at-Takva mecset előtt, az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet feltételezett támogatói ellen szervezett razzián Hamburgban 2016. november 15-én. (Fotó: MTI/EPA/Christian Charisius)
  • 2017-ben már erről olvashattunk: „2014-től számítva a terrorcselekményre készülő terroristák 54 százaléka Európán kívülről érkezett az országba. Ez egyértelműen megmutatja az ellenőrizetlen migránsbefogadás és a migránsválság óta radikálisan megsokszorozódott terrorcselekmények közötti összefüggést. A Heritage Foundation agytröszt kimutatásai alapján a külföldön kiképzett terroristák által elkövetett terrorcselekmények száma radikálisan nőtt Európában, főleg a 2016-os évben, amikor a legnagyobb számban érkeztek migránsok Németországba is. Ekkor vált az ország nagyon népszerű célponttá. „A fenyegetettség Németországban különösen erős. 2014-ben még nem voltak terrorkísérletek az országban, 2015-ben csak kettő, 2016-ban viszont ez megnyolcszorozódott” – áll a tanulmányban, mely szerint ennek egyértelműen az az oka, hogy 2015-ben Németország több mint egymillió migránst fogadott be, a 2016-os terrorkísérletek nagyobb részét pedig migránsok követték el. A németországi terrorkísérletek az európai tervezett merényletek 5 százalékát tették ki 2015-ben. 2016-ban már ez a szám 27 százalék volt. Az ország több merényletkísérlettel nézett szembe 2016-ban, mint 2000 és 2015 között összesen.
  • 2017. augusztus: Minden korábbinál több, összesen 18,6 millió „bevándorló hátterű ember” él Németországban, ami a teljes lakosság (82,4 millió fő) 22,5 százaléka – közölte kedden a Szövetségi Statisztikai Hivatal. Azokat tekintik migrációs hátterűnek, akiknek legalább az egyik szülője nem német állampolgárnak született. A többségük már német állampolgár, bevándorlónak közel 7,6 millió ember, a lakosság 9,2 százaléka számít.
  • 2018 szeptemberében elfogtak egy 17 éves fiút a németországi Florstadtban iszlamista indíttatású terrorcselekmény előkészítésének gyanújával. A frankfurti ügyészség adataira hivatkozó beszámolók szerint a német-török kettős állampolgárt szeptember 1-jén vették őrizetbe.
  • 2019-ben a terrorizmus áldozatainak nemzeti emléknapja bevezetését kezdeményezte Németországban a legutóbbi nagyszabású terrortámadás, a 2016 decemberében a berlini karácsonyi vásáron történt tömeges gázolás áldozatainak civil szószólója.

  • 2021-ben tíz és fél év szabadságvesztésre ítélték Németországban a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet legfőbb helyi toborzóját. Az Abu Walaa nevet is használó Ahmad Abdulaziz Abdullah A. külföldi terrorszervezetben viselt tagság, állam elleni súlyos bűncselekmény előkészítésében bűnrészesség és terrorizmus finanszírozása miatt kapta a büntetést az Alsó-Szászország tartományi Cellében működő regionális felsőbíróságtól. Az iraki állampolgárságú muszlim hitszónok három társát is szabadságvesztésre – nyolc év, hat és fél év, illetve négy év két hét börtönre – ítélték. Perükben 245 tárgyalási nap után hoztak ítéletet.
  • 2022. február: A terror új formája tartja rettegésben Németországot. Negyvenkilenc embert löktek vasúti sínekre 2021-ben; az elkövetők több mint fele külföldi. Az Exxpress osztrák hírportál a terror új formájának minősítette a számadatot, 2020-ban ugyanis még hússzal kevesebb, 29 ilyen eset történt Németországban. 2021 novemberében például egy 37 éves férfit Münchenben löktek a sínekre, a szerelvény áthajtott rajta, egyik lábát amputálni kellett. Ugyanabban a hónapban Hamburgban egy hetvenéves idős ember szenvedett sérüléseket, amikor egy 32 éves elkövető a sínekre lökte. 2021 októberében a Baden-Württemberg tartománybeli Freiberg am Neckar vasútállomásának peronján történt hasonló incidens: egy fiatalember a barátnőjével veszekedett, a hozzájuk odalépő, a feszültséget csillapítani szándékozó húszéves fiatalembert a sínekre dobta a vitatkozó férfi. Egy negyvenéves eritreai férfi 2019 júliusában a frankfurti főpályaudvaron a vonat alá lökött egy anyát és nyolcéves kisfiát. Utóbbi a helyszínen életet vesztette, míg az anyát egy idősebb nő mentette meg. A migránsok által elkövetett, horrorisztikus cselekedetek mögött a Die Welt szerint „társadalmi és kulturális okokat kell keresni, például a beilleszkedési gondokból fakadó jövőkép hiányát”.
  • 2023. november 30.: Fokozott terrorveszélyre figyelmeztetett szerdán a német hírszerzés. A Tagesschau német hírcsatorna híre is alátámasztja: két fiatal szélsőséges terrortámadást tervezett végrehajtani Németországban, lehetséges célpontjaik között egy karácsonyi vásár és egy kölni zsinagóga is szerepelt.
  • 2024 november: Németországban csaknem duplájára nőtt a nők ellen elkövetett szexuális bűncselekmények száma az elmúlt tíz évben. Egyre több politikus ismeri el, hogy a drasztikus adatok összefüggnek az illegális migrációval.
  • 2024. december 20-án egy terepjáró a tömegbe hajtott a karácsonyi vásáron a németországi Magdeburgban, aminek következtében 5 ember meghalt, és legalább 235-en megsérültek. Az autó sofőrjét, az 50 éves szélsőjobboldali és iszlámellenes aktivistát, Táleb el-Abdálmohszent a helyszínen letartóztatták. A német ügyészség 2025 januárjában kijelenette: „Nem volt terrorcselekmény a magdeburgi tömeges gázolás”.
  • A német szövetségi főügyészség a 2025. január 1. és június 30. közötti időszakban összesen 146 terrorizmushoz kapcsolódó nyomozást indított. Ezek közül 144 ügy migrációs hátterű szélsőségesekhez kötődik, az eljárások többsége pedig egyértelműen az iszlamizmushoz köthető – derül ki a német kormány egy írásbeli válaszából, amelyet Martin Hess, az AfD belügyi szakpolitikusa tett közzé., olvashattuk 2025 júliusában.
  • A 2025-ös év elején Nancy Fraser belügyminiszter „elkottyantotta”: Németországban akkor csaknem 25 millió ember – azaz a lakosság mintegy 30 százaléka – rendelkezett bevándorlói gyökerekkel.
Rendőrök a Solingenben előző este elkövetett késes támadás helyszínén 2024. augusztus 24-én. „Eddig sokat elértünk” – nyilatkozta 2025 augusztusában Angela Merkel. (Fotó: MTI/EPA/Volker Hartmann)
  • 2025. február 27. Vádat emelt csütörtökön a német szövetségi ügyészség a 2024-ben Solingenben elkövetett, három halálos áldozatot követelő késelés szíriai gyanúsítottja ellen. A férfit aljas indítékból elkövetett háromrendbeli emberöléssel és tízrendbeli gyilkossági kísérlettel vádolták meg. A karlsruhei székhelyű vádhatóság emellett azzal is meggyanúsította a szíriai férfit, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet tagja. A merénylő 2024. augusztus 23-án, a város alapításának 650. évfordulója alkalmából szervezett Sokszínűség fesztiválján gyilkolt meg három embert késsel, és további tízet megsebesített. Az előkészületekhez 2024 augusztusában felvette a kapcsolatot az Iszlám Állam egyik tagjával, aki megerősítette a gyanúsítottat elhatározásában, és biztosította arról, hogy az Iszlám Állam magára fogja vállalni a bűncselekményt. Korábban az is kiderült, hogy Issa Al H.-t az uniós bevándorlási szabályok értelmében már 2023-ban ki kellett volna toloncolni Bulgáriába, de akkor a hatóságok nem találták meg a menekültszállásán, második próbálkozás pedig nem volt.

  • 2025 augusztus: Egy iraki férfit, akinek a menedékkérelmét elutasították, azzal gyanúsítanak, hogy augusztus 11-én az alsó-szászországi friedlandi vasútállomáson egy 16 éves ukrán lányt egy érkező vonat elé lökött. A lány, aki 2022-ben szüleivel és testvéreivel a háború elől menekült Németországba, a helyszínen életét vesztette.
  • Ugyanebben a hónapban megjelent statisztika szerint a 2015-ben Németországba érkezettek egyharmada még 2023-ban is szociális ellátásban részesült. A 2015-ben érkezett migráns nők 54 százaléka segélyekre, a nők összesen 35 százaléka dolgozik. 2025 májusában a nyolc fő menekültügyi származási országból érkező migránsok mindössze 41 százaléka volt foglalkoztatott. A több mint ötmillió „kedvezményezett” közel fele még csak német útlevéllel sem rendelkezik, és ez a tendencia folyamatos növekedést mutat.
  • 2025. augusztus 27.: Elengedtek, majd újra letartóztattak egy 21 éves szír férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy nőket zaklatott egy drezdai villamoson, majd megkéselt egy segítségükre siető amerikai turistát – számol be a Breitbart amerikai hírportál.

Kiemelt kép: Egy nő a magdeburgi Johanniskirche templomnál (Németország), ahol megemlékeznek az öt ember, köztük egy kisgyermek életét követelő terrortámadásról 2024. december 21-én. (Fotó: Craig Stennett/Getty Images)

migránsválság Angela Merkel Németország

Ajánljuk még