A kérdésre, hogy mit vár Putyin az alaszkai csúcstalálkozótól, Szuszlov azt válaszolta: „Két lehetőség van. Az első az, hogy a két elnök elfogad egy kétoldalú orosz–amerikai tervet az ukrajnai fegyverszünet elérése érdekében.

Ez a Kreml szempontjából döntő fontosságú: a megállapodás köztünk és az Egyesült Államok között jön létre, Ukrajna és Európa nélkül.”

Szuszlov ezt követően felsorolta a konkrét feltételeket is az interjúban. „Ez a terv magában foglalhatja az ukrán erők kivonását a Donbász területéről, ahol még mindig jelen vannak, valamint Oroszország kivonulását Szumi, Dnyipropetrovszk és Harkiv régióiból, míg a többi területen a frontvonal változatlan marad. Emlékeztetnék arra, hogy egy évvel ezelőtt Moszkva az ukránokat kérte, hogy teljesen vonuljanak ki mind a négy annektált tartományból, míg most csak a Donbászból való kivonulást kéri. A megállapodás döntő része Ukrajna kötelezettségvállalása, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz” – fejtette ki a tanácsadó, aki szerint ezen túlmenően bármiféle megállapodás alapja az lehet, hogy Ukrajna nem csatlakozik a transzatlanti szövetséghez, és az egyezségben rögzítik az ország demilitarizálását, valamint alkotmányos reformját is.

A kérdésre, hogy mi ebben az új (mivel korábban is lehetett hallani hasonló orosz álláspontról), azt válaszolta: „Először is, hogy Oroszország most hajlandó tárgyalni a tűzszünetről, nem csak a végleges megállapodásról. Másodszor, hogy Putyin egy kicsit kevesebbet kér a fegyverszünetért, mint egy évvel ezelőtt.”

Arra a kérdésre pedig, hogy ha a fenti lehetőség nem valósul meg, mi a második opció, úgy fogalmazott:

„Hogy Zelenszkij az európaiak támogatásával elutasítja ezt a megoldást, és ekkor Trump megszakítana minden katonai segítségnyújtást Kijevnek, és még az európaiaknak történő fegyvereladást is leállítaná, hogy ne adhassák át azokat Ukrajnának. De ez csak gyorsítaná vereségét és teljes összeomlását.”

Megjegyezte: Trump szerinte nehéz helyzetbe hozta magát azzal, „hogy Kínát, Indiát és Brazíliát arra kérte, hogy állítsák le az orosz olaj importját, másodlagos szankciókkal fenyegetve őket. Kína nyilvánvalóan nemet mond, de Új-Delhi és Brazília sem tenné meg soha, és az elutasításuk problémás lenne Amerika számára: ekkor vagy Trump megadja magát, gyengének tűnve, vagy komoly politikai és kereskedelmi konfliktusba keveredik Kínával és két kulcsfontosságú BRICS-országgal, amelynek kimenetele megjósolhatatlan. ” De szerinte ez a probléma elkerülhető Trump számára, ha az alaszkai csúcstalálkozó sikeres lesz, és ezért számít arra, hogy Trump elfogadja majd Putyin javaslatát, mert „számára ez lehet a kiút.”

Miért éppen Alaszka?

Végül – arra a kérdésre, hogy miért éppen Alaszkában lesz a találkozó – úgy felelt: „Igen, ez történelmi és politikai szempontból is jelentős választás. Először is, Alaszka hangsúlyozza a csúcstalálkozó kétoldalúságát. Nincs a világon olyan hely, amely ennyire kizárólag orosz–amerikai lenne, mint Alaszka: messze van Európától és Ukrajnától, mégis nagyon közel van Oroszországhoz. Ez hangsúlyozza azt a tényt, hogy Putyin és Trump egyedül keresnek megoldást az ukrajnai háborúra.”

„Másodszor, az alaszkai lesz az első teljes értékű orosz–amerikai csúcstalálkozó amerikai földön 15 év óta; az utolsó 2010-ben volt, amikor Dmitrij Medvegyev meglátogatta Barack Obamát Washingtonban. Ez azt jelzi, hogy mindkét fél erősen kívánja lezárni a konfliktust és javítani a kapcsolatainkat. Harmadszor, a napirend előre meghatározta a helyszín választását: Ukrajnán túl az Északi-sarkvidék, a kétoldalú kapcsolatok kulcsfontosságú pontja is terítékre kerül. A régióban heves konfliktusok dúlnak, és fegyveres összecsapások színterévé válhat. Oroszország és az Egyesült Államok katonai tevékenysége egyaránt fokozódik. Azonban a jég olvadásával és a hozzáférhetőség javulásával az Északi-sarkvidék a két ország közötti új gazdasági együttműködés – közös kutatás, nyersanyagok feltárása és kitermelése, valamint kereskedelem – legígéretesebb területe is” – fejtette ki Szuszlov.

Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valerij Geraszimov hadseregtábornokkal, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével a moszkvai Kremlben tartott megbeszélésén 2025. április 19-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Vjacseszlav Prokofjev)