Az amerikai elnök korábban nem egyszer tett olyan lépéseket, amivel a riválisokra igyekezett nyomást helyezni: ezek közé tartozott az, amikor a hónap elején atomtengeralattjárókat vezényelt közelebb Oroszországhoz.
Nincs kizárva, hogy most is hasonló lépésről van szó – noha a hivatalos közlemény szerint most más okkal érkeztek a bombázók: az elsődleges feladatuk ugyanis az lesz, hogy megkezdjék a NATO-szövetségesekkel közös kiképzési műveleteket. Ugyanakkor figyelemreméltó az is, hogy a bombázókat nem sokkal azelőtt vezényelték át, hogy az orosz erők megkezdenék a beloruszokkal közös nagy hadgyakorlatukat, a Zapadot.
Kapcsolódó tartalom
A bombázók augusztus 8. és 9. között repültek át az Északi-sark felett, és részben spanyol vadászgépek kísérték őket, amelyek jelenleg a keflaviki repülőtérről őrzik Izland légterét – írta a The Barents Observer hírportál, amely azt is megjegyezte:
2021 óta ez az első alkalom, hogy B–1B-es bombázókat telepítettek Norvégiába az amerikaiak.
Tavaly hasonló bombázókat telepítettek az észak-svédországi Kallax légibázisra is. Az amerikai légierő sajtóközleményében azt írták, hogy a Norvégiába telepített repülőgépek lehetővé teszik a légi személyzet számára, hogy közös gyakorlatok és műveletek révén finomítsák taktikájukat, növeljék rugalmasságukat és erősítsék a szövetségesekkel való koordinációt, ezáltal növelve harci képességeiket és készenlétüket.
„Ez a bevetés lehetővé teszi számunkra, hogy úgy gyakorlatozzunk, ahogy harcolunk –a NATO-szövetségeseinkkel közösen, készenlétben és alkalmazkodóképesen. Arról szól, hogy közösen építsünk tapasztalatot és bizalmat, javítsuk a készenlétet, és éberek maradjunk a változó környezetben” – mondta Eric Alvarez alezredes, a bevezetésen részt vevő 345. bombázószázad parancsnoka.
A norvég fegyveres erők jelentése szerint az amerikai bombázók az Orlandon állomásozó F-35-ös vadászgépekkel fognak gyakorlatozni. Sem az amerikaiak, sem a norvégok nem adtak részleteket a gyakorlatozás helyszínéről, de feltételezhető, hogy a repülések az északi-balti régióban fognak zajlani.
Az Oroszország elleni harcban is szerepet kapnának ezek a gépek
A The National Security Journal egy korábbi cikkben azt írta, hogy B–1B Lancerek egy Kínával vagy Oroszországgal kialakuló potenciális konfliktusban is szerepet kapnának, bár mélységi támadások helyett elsősorban a közeli célpontok ellen vethetnék be őket, miután lopakodórendszerrel nem rendelkeznek és ezáltal ki lennének szolgáltatva az ellenséges légvédelemnek.
„Ahelyett, hogy a behatolást kockáztatnák, a B–1B-esek kihasználnák a nagy hatótávolságukat és jelentős teherbírásukat, hogy nagy hatótávolságú precíziós rakétákat, például LRASM-eket indítsanak biztonságosabb távolságból, a hevesen vitatott légtéren kívülről […] Ami Oroszországot illeti, hatékony Sz–400-as föld-levegő rendszerekkel rendelkeznek, és egy még hatékonyabb rendszer, az Sz-500 fejlesztése is folyamatban van” – írták erről.
A kiemelt kép illusztráció: A dél-koreai védelmi minisztérium által közreadott képen a dél-koreai légierő F-15K és F16K vadászrepülőgépei egy amerikai B-1B Lancer bombázó (j) vezetésével repülnek a Vigilante Ace nevű dél-koreai–amerikai közös hadgyakorlaton a Koreai-félsziget felett, a Kangvon tartománybeli Pilszung légterében 2017.december 6-án (Fotó: MTI/EPA/Dél-koreai védelmi minisztérium)