Az, hogy csökkent azon műveletek száma, amelyekben orosz hírszerző ügynökök fizettek megbízottakat, hogy civil infrastruktúrát és személyeket támadjanak meg, több tényezőnek tudható be – mondták a Bloomberg hírügynökségnek a névtelenség mellett nyilatkozó tisztviselők. Az egyik legfontosabb magyarázat szerintük az, hogy Moszkva szigoríthatta az ellenőrzését azon támadások felett, amelyek kevésbé megbízható helyi bűnözők követtek el orosz megbízásra, és amelyek közül néhány kicsúszott az irányítás alól, és súlyos (az orosz megbízók által sem kívánt) következményekhez vezethetett volna.
Az International Institute for Strategic Studies (IISS) kutatóközpont jelentése szerint
idén január és május között „csak” 11, Oroszország által támogatott gyanús hibrid incidens történt Európában, köztük a svédországi optikai kábelek és mobilátjátszótornyok megrongálásának kísérlete.
Mindeközben a 2024-es év egészében 30 ilyen incidenst regisztráltak az energia-, kommunikációs, közlekedési, katonai, vízi és tengeralatti célpontoknál.
Nyugati tisztviselők szerint egy lehetséges magyarázat az lehet, hogy Vlagyimir Putyin el akarta kerülni Donald Trump ellenszenvének fokozását az elnök második ciklusának első hónapjaiban, amikor az amerikai elnök egy gyors békeegyezményt szorgalmazott Ukrajnában. Más lehetséges okok között említik azt is, hogy a potenciális végrehajtók elrettentek a részvételtől azt látva, hogy a korábbi akcióknál néhány esetben elkapták az elkövetőket, és a tárgyalásaik nagy nyilvánosságot kaptak. Emellett azt is feltételezik, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU az elmúlt hónapokban erőforrásait Ukrajnára irányíthatta át az erőforrásait.
Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője nem reagált a Bloomberg azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy minek tudható be a változás. A szóvivő korábban elutasította azokat a jelentéseket, melyek szerint Oroszország szabotázsakciókat szervez Európában, mint „alaptalan vádakat”. A Fehér Ház és az amerikai Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (DNI) tisztviselői sem reagáltak a kommentárkérésre.
Nyugati tisztviselők szerint a hibrid műveletek kulcsfontosságú részévé váltak Oroszország stratégiájának a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított teljes körű invázió után, amelynél az Egyesült Államok és Európa több milliárd dollár értékű fegyvert küldött Kijevnek önvédelemre.
Mivel az elmúlt években Európa nagy része kiutasította a nagykövetségi fedésben dolgozó orosz kémeket, az emberek szerint Moszkva áttért arra, hogy helyi megbízottakat fizessen meg erőszakos cselekmények, szabotázsok és gyújtogatások végrehajtására egy hibrid hadviselési kampány keretében. Az orosz kampányt a nyugatiak egy megtorló hadjáratként értelmezik Ukrajna támogatása miatt.
A nyugati tisztviselők figyelmeztettek, hogy a kampány most látható visszaesése nem jelenti azt, hogy a hibrid támadások teljesen megszűntek volna, vagy hogy a jövőben nem fognak újra eszkalálódni. A szabotázsok száma Kelet-Európában továbbra is magasabb, mint a kontinens nyugati felén – jegyezték meg.
Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélést folytat az orosz általános iskolások történelemtankönyveinek szerkesztőivel a moszkvai Kremlben 2025. június 22-én. MTI/EPA/Szputnyik/Mkhail Metzel.