A katolikus katekizmus szerint a gazdagabb országoknak – lehetőséghez mérten – be kell fogadniuk a biztonságot és alapvető megélhetést kereső idegeneket, ha ezen feltételek nem állnak rendelkezésre szülőföldjükön. A hatóságok viszont a közjó érdekében a bevándorlási jogot különböző feltételekhez köthetik, így a bevándorlókra is kötelezettségeket róhatnak. A bevándorlóknak tisztelettel kell viszonyulniuk a befogadó ország anyagi és szellemi hagyományaihoz, be kell tartaniuk a törvényeket és hozzá kell járulniuk a terhek viseléséhez.
Ezek tükrében tekintsük át, hogy a holland kormány költekezését, a francia bűnözési adatokat, valamint a svéd közbiztonsági helyzetet, hogy egy átfogó képet kapjunk a bevándorlás Európában kifejtett hatásairól.
A hollandiai Ter Apelben lévõ menekültügyi regisztrációs központ túlzsúfoltsága miatt Groningenbe szállított menedékkérõk érkeznek a The Village diákotthonban kialakított, 80-100 fõ befogadására alkalmas krízismenhelyre 2023. december 8-án. A Szíriából, Eritreából, Szomáliából, Iránból, Irakból és Jemenbõl érkezett migránsok várhatóan körülbelül három hónapig maradnak a menhelyen, majd menedékközpontokban kapnak elhelyezést. (Fotó: MTI/EPA-ANP/Vincent Jannink)A holland kormány költekezése
A Migrációkutató Intézet adatai szerint a bevándorlás költsége Hollandiában 1995 és 2019 között 400 milliárd eurót tett ki. Az 1995-2019 közötti időszakban a bevándorlókra a holland közszférában évente átlagosan nettó 17 milliárd eurót költöttek, miközben 2016-ban a holland kormány körülbelül 30 milliárd eurót költött az oktatásra. Az utóbbi években Hollandiában magasabb összeget bocsátottak a bevándorlók rendelkezésére a társadalombiztosítás, az egészségügy és más szolgáltatások terén, mint az őshonos hollandokra. Tekintve, hogy a harmadik országokból érkező bevándorlók nem nettó befizetők, nem járulnak hozzá pozitívan az államháztartás költségvetéséhez. Kijelenthető továbbá, hogy a bevándorlók miatt Hollandiában gyorsabban nőtt a lakosság száma, mint a holland jóléti állam fenntarthatósága. Talán senkit se lep meg, ha arra következtetünk, hogy ez a hatalmas mértékű költekezés nem mindenkiben csapódott le pozitívan.
Randalírozók megpróbálják betörni egy bankfiók kirakatát a munka ünnepének alkalmából tartott tüntetés után Párizsban 2019. május 1-jén. (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)A francia bűnözési adatok
A franciák 74%-a szerint túl sok migráns tartózkodik az országukban, ami a következő adatok fényében egyáltalán nem meglepő. 2019-2020-ban a Franciaországban élő száhel-afrikai, azaz mali-i, nigeri stb., bevándorlók 57%-a élt szociális lakásban. 2022-ben a (kettős állampolgársággal nem rendelkező) külföldiek, Franciaország lakosságának 7,8%-át tették ki, valamint a börtönben fogvatartottak 25%-át. A külföldiek aránya a fegyver nélküli erőszakos lopások között 31%, a betöréses lopás gyanúsítottjainak körében 38%, és a járműlopás gyanúsítottjainak körében 40%. Ez arra enged következtetni, hogy a bevándorlók lakosságarányosan jóval több bűncselekményt követnek el Franciaországban, mint az őslakosok, valószínűleg az eltérő kulturális normák miatt, ami félelmet kelthet az őslakosokban, továbbá a normálisan beilleszkedni és integrálódni vágyó külföldiekre sem vet túl jó fényt.
Göteborg, 2015. szeptember 9. Ezrek tüntetnek a migránsok Svédországba való befogadásáért a göteborgi Götaplatsen téren 2015. szeptember 9-én. (Fotó: MTI/EPA/TT/Adam Ihse)A svéd közbiztonsági helyzet
Svédországban a Migrációkutató Intézet 2021-es adatai szerint a bevándorlók – kulturális normáiknak megfelelően – klánokba szerveződtek. A klánokat a hűség és a kemény, azonnali büntetési rendszer tartja össze. A klánrendszer pillanatok alatt átalakulhat bűnszervezetté, ami valós veszélyt jelent a társadalomra nézve. Nem is meglepő, hogy Svédország negyven klánalapú bűnszövetkezetnek ad otthont. Ha a svéd rendőrség nem lép fel kellő szigorral, akkor a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai a klánok vezetőihez fognak fordulni. Így kialakulhat az állam az államban helyzetet párhuzamos társadalmakkal. Ahol az állam gyengül, ott a klánok struktúrái erősödnek és bővülnek. Ez azt a veszélyt is magában hordozhatja, hogy no-go zónák alakulnak ki, az utcák sötétedés után látogathatatlanná válnak, vagy éppen megnövekszik a nőkkel szemben elkövetett atrocitások száma.
Az átfogó európai kép után megvizsgálhatjuk a hazai helyzetet is. Itthon az illegális bevándorlás helyett a vendégmunkások behozatala vethet fel etikai kérdéseket.
Kapcsolódó tartalom
Hazai helyzet – Etikai kérdések
A vendégmunkások megjelenésével ugyanis új kihívásokkal szembesültek a hazai munkavállalók, mivel kiszorulhatnak a munkaerőpiac bizonyos szegmenseiből a nagyobb verseny miatt. További kritika a vendégmunkásokkal kapcsolatban, hogy először a romák sikeres integrációjának kellene bekövetkeznie, és csak ez után lenne érdemes áttérni a vendégmunkások helyzetére, mert addig kontraproduktív teljesen idegen kultúrájú, jellemzően alacsony hozzáadott értéket képviselő betanított munkát végző embertömeget behozni. A vendégmunkásokat pedig a gyenge érdekérvényesítő képességük miatt sokszor kihasználják, például a munkaplatformok, melyek gyakran árucikként bocsájtják piacra őket. Ezekből az adatokból az látszik, hogy a vendégmunkások tömege hiába oldja meg ideiglenesen a munkaerőhiányt, a gyakorlatban az alkalmazásuk mégis etikai kérdéseket vet fel, mind a magyarok munkalehetőségei, mind az érkezők munkahelyi helyzete vonatkozásában.
Európa-szerte számos olyan régiót láthatunk, amely még mindig elmaradott a foglalkoztatás terén. Megoldás lehetne, ha például a holland politika azt a rengeteg pénzt, amit az Európán kívülről jövő munkaerő integrációjára költ, az Európai Unión belüli hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci beillesztésére fordítaná.
Történelmi tapasztalat
Az áttekintést végül egy történelmi tapasztalattal szeretném zárni. Trianon okai között is döntő szerepet játszott a beáramló, a hazaihoz képest termékenyebb külföldi munkaerő. Ez a mai napig konfliktust szül a magyarok és a környező hasonló kultúrájú népek között, például a kisebbségi jogok csorbítása miatt. Egy vallási és kulturális értelemben még jobban megosztott társadalomban ez csak még több konfliktushoz vezetne, ami senkinek se jó. Inkább abban kellene segíteni az embereket, hogy mindenki békében, szeretetben élhessen a szülőföldjén, ahogy Wass Albert is fogalmazott:
„Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!”
(Wass Albert: Üzenet haza)
Fóris Áronnak, az Axioma Központ gyakornokának jegyzete