Mint korábban írtuk, a csütörtöki szavazásnak Ursula von der Leyen és Manfred Weben tekintélye is a tétje volt, azonban az Európai Bizottság elnökét csak a sajátjai buktathatták volna meg a voksoláson.
Kapcsolódó tartalom
Sorsdöntő csata Brüsszelben – Ursula von der Leyen állása és Manfred Weber tekintélye is a tét
Fogy a levegő Ursula von der Leyen körül, de csak sajátjai buktathatják meg a közelgő bizalmi szavazáson
A Politico szerint az Európai Bizottság elnöke mellett végül kiállt az Európai Parlament képviselőinek többsége.
A jelen lévő képviselők (553 fő) közül csak 175-en szavaztak igennel, miközben 360 nem voks érkezett 18 tartózkodás mellett.
Az indítvány elfogadásához ráadásul az egyszerű többség nem is lett volna elég, hanem a leadott szavazatok (ez csak 535 voks, mivel a tartózkodások nem számítanak bele) kétharmada kellett volna hozzá. Magyarán 357 igen kellett volna ahhoz, hogy átmenjen a javaslat az EP-n.
Így sem lesz könnyű dolga
Ha elveszítette volna a szavazást, akkor Von der Leyennek és a bizottság többi tagjának le kellett volna mondania, ami káoszba sodorta volna az EU-t – jegyezte meg a Politico. A lap hozzátette, hogy a jelek szerint most az Európai Néppártnak, valamint a szocialisták frakciójának, a Újítsuk meg Európát! (Renew Europe) liberálisainak és a még a zöldpárti frakciónak a zöme is támogatta a bizottsági elnököt, de ezekben a frakcióban sok olyan képviselő volt, akik távol maradtak a szavazástól.
A voksolás eredménye ellenére a bizottsági elnöknek a későbbiekben sem lesz könnyű a dolga. A Politico szerint az indítvány – amely 2014 óta az első ilyen jellegű kísérlet volt a bizottság elnöke ellen –
egyre nagyobb politikai ellenállást mutat az Európai Bizottság elnökével szemben, aki – Európa nagy részéhez hasonlóan – jobbra tolódott, és ezzel ellentétbe került két olyan nagy frakcióval, amelyek hatalomra juttatták.
Von der Leyen túlélte a szavazást, de az EP frakciói minden szakterületen az Európai Bizottsággal szembeni sérelmeik hangoztatására használták fel az eljárást – legyen szó az átláthatóságról és a hatalom túlzott központosításáról, a zöldmegállapodással kapcsolatos visszalépésről vagy az uniós intézményi eljárások megsértésének vádjáról, összegezte a brüsszeli lap.
A Nézőpont Intézet még a voksolás előtt kiadott egy közleményt a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban, amelyben arra hívták fel a figyelmet: a közép-európai országokban meglehetősen rossz a bizottsági elnök megítélése.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j) és Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a bizottság által Oroszország ellen javasolt 18. szankciós csomagot ismertető brüsszeli sajtóértekezleten 2025. június 10-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)