A Sky News információi szerint a két fél számos kérdésben megegyezett az utóbbi időben. Így már csak egy kérdés maradt megoldatlan, de abban továbbra is jelentős nézetkülönbség van a felek közt:

milyen formában maradhat jelen az izraeli hadsereg (IDF) a tűzszünet után a Gázai övezetben?

Információik szerint Katarban intenzív tárgyalások folytak azzal párhuzamosan, hogy a Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Washingtonban találkoztak hétfőn.

A Sky News-nak két, a tárgyalások részleteit ismerő forrás elmondta, hogy az IDF gázai jelenlétével kapcsolatban nem sikerült megegyezniük a feleknek. Ugyanakkor több más kérdésben is áthidalták a jelentős nézeteltéréseket, többek között a humanitárius segélyek célba juttatásának folyamatát illetően, valamint a Hamásznak azon követelésével kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok vállaljon garanciát arra, hogy Izrael nem folytatja egyoldalúan a háborút, amikor a tűzszünet 60 nap múlva lejár.

A humanitárius segélyek kérdésével kapcsolatban a Sky News úgy tudja, hogy egy harmadik fél – amely felett sem a Hamász, sem Izrael nem gyakorol ellenőrzést – lesz felhatalmazva azokon a területeken, ahonnan az IDF végül kivonul. Ez azt jelenti, hogy a vitatott megítélésű Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) – amelyet egy amerikai szervezet és Izrael közösen működtet – nem fog tudni működni ott, ahol az IDF nem állomásozik.   Ezáltal az ENSZ vagy más elismert humanitárius szervezetek nagyobb szerepet fognak vállalni. Ami pedig az amerikai garanciát illeti, azzal kapcsolatban egy palesztin–amerikai közvetítő, Bishara Bahbah adott át valamilyen üzenetet a Hamásznak, amely meggyőzte az iszlamista szervezetet.

Mint a lap írta,

a megoldatlanul maradt kérdésben Izrael azzal a dilemmával szembesül: vagy véget vet a háborúnak és kivonul a Gázai övezetből az összes tússzal együtt – de a Hamász fenyegető entitásként ebben az esetben megmarad az övezetben –, vagy pedig katonailag megszállja Gázát határozatlan időre.

Izrael kinyilvánított háborús célja a túszok (vagy maradványaik) hazahozatalán túl a Hamász mint katonai és politikai szervezet teljes felszámolása. Az IDF részleges vagy teljes kivonulása lehetővé tenné a Hamász számára az újraszerveződést.

Ennek leküzdésére az egyik mód az lenne, ha szélesebb körű garanciákat nyújtanának a palesztinok számára az életképes jövőhöz vezető egyértelmű, megvalósítható utakra. A tárgyalásokon azonban nem lehetett érzékelni, hogy ebben a kérdésben hosszabb távú kötelezettségvállalásokról lenne szó – írta a Sky News. Mindenesetre egyelőre nem látszik, hogy hosszabb távon hogyan néz ki a Gázai övezet jövője.

Az izraeli hadsereg új vezetője szerint három forgatókönyv lehetséges

Az IDF új vezérkari főnöke, Ejal Zamir a napokbanhárom alternatívát mutat be Benjamin Netanjahu kabinetjének a Gázai övezet jövőjével kapcsolatban. A The Jerusalem Post szerint ezek az alábbiak voltak:

• Az első alternatíva, amelyet az IDF és a magas rangú biztonsági tisztviselők a legkevésbé kedvelnek, Gáza teljes elfoglalása, más szóval katonai kormányzás bevezetése.  Ez két fő okból is igen jelentős műveleti kihívást jelent: egy ilyen lépés nagy veszélynek tenné ki a Gázavárosban és a központi táborokban fogva tartott túszokat, akik a Hamász magas rangú tisztviselőinek emberi pajzsként szolgálnak, és erősen megterhelné mind a tartalékos, mind a reguláris izraeli erőket, valamint az IDF hadi készleteit, különösen a szárazföldi csapatokat illetően  Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez a palesztin lakosság nagyon nagy koncentrációját érintené (több mint másfél millió főt).
• A második alternatíva Gázaváros és a központi táborok bekerítését, valamint az IDF-nek a Hamász bázisai elleni légi és szárazföldi támadásaira való áttérését jelenti. Biztonsági források értékelése szerint a Hamász terepen lévő parancsnokai rendkívül kimerültek a harcokban, és ez a fajta stratégia végleg sarokba szoríthatja őket.
• A harmadik alternatíva az, hogy megszületik a fentebb is említett megegyezés, vagyis a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás tűzszünettel kombinálva, amely lehetővé tenné az IDF számára, hogy felkészüljön a fenyegetésekre minden fronton, és lélegzetvételnyi teret adna mind a szárazföldi, mind a légi erőknek.

Emellett a The Jerusalem Post arról is írt egy másik cikkben, hogy Izrael és az Egyesült Államok egyaránt el akarja kerülni, hogy Gázában Libanonhoz hasonlóan „Hezbollah-modell” alakuljon ki – vagyis hogy úgy lépjen életbe egy, a terrorszervezethez névleg nem kötődő polgári kormány, hogy közben a szervezet is aktív, felfegyverzett marad.  „Ha túsz- és tűzszüneti megállapodás születik, ez lesz a központi kérdés, amelyről Izrael és a Hamász a tűzszünet 60 napja alatt tárgyalni fog” – írta a lap.

Kiemelt kép: Izraeli katonák egy harcjárművel a Gázai övezet és Izrael déli részének határán 2025. május 19-én. Az izraeli kormány május 4-én jóváhagyta azt az átfogó hadműveleti tervet, amely a Gázai övezet teljes elfoglalását és határozatlan ideig tartó megszállását, valamint a gázai palesztinok kitelepítését irányozza elő. A lépés célja a Hamász palesztin iszlamista szervezet legyőzése és a még fogságban tartott 58 izraeli túsz kiszabadítása (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)