Az elemző először egy Facebook-posztban mondott véleményt arról a múlt héten, hogy Oroszország eddig látványosan az időhúzásra játszott a békekötéssel kapcsolatban, a friss orosz jelezések szerint azonban elképzelhető, hogy mostanra ez az időhúzás puhatolózássá és óvatos közeledéssé kezd változni.

„A várva várt jelzés, nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt másfél hétben érkezett meg. Előbb június 19-én, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon Makszim Resetnyikov gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozta nagy meglepetésre, hogy a számok alapján jelentős gazdasági lassulás tapasztalható, és – idézem a minisztert – »már a recesszió határán vagyunk«”

– írta a közösségi oldalán Bendarzsevszkij Anton, aki szerint „véletlen nyilatkozatok nincsenek, és nagyon úgy tűnik, hogy Oroszország küldi a jeleket a Nyugat és még inkább Trump irányába, hogy legkésőbb 2026-ig ők érdekeltek lennének egy lezárásban”.

Az orosz fél még abban bízik, hogy Ukrajna előbb omlik össze

A poszttal kapcsolatban az Index megkereste Bendarzsevszkij Antont, aki kifejtette: a Kreml Donald Trump februári beiktatása után kezdett el először nyitni a Nyugat felé, mert abban bízott, hogy az új republikánus elnök majd elengedi Ukrajna kezét. Azonban amikor Moszkva rájött, hogy Ukrajna mögül az új amerikai adminisztráció sem hajlandó kihátrálni, egyszerűen átállt az időhúzás taktikájára, amit eddig folytatott. A szakértő szerint ehhez képest jelentenek változást a korábban említett jelek, amelyek arra utalnak, hogy Oroszország már „letekerné a katonai költségvetést”.

Ugyanakkor kiemelte:  az oroszok továbbra is reménykednek, hogy az ukrán tartalékok még idén kimerülnek, és elsöprő győzelmet aratnak, ebből a szempontból pedig a következő fél év lesz nagyon fontos.

Májusban ugyanis elindult az orosz nyári offenzíva, ha az oroszok képesek látványos katonai győzelmet aratni, akkor ezzel azt demonstrálhatják, hogy nincs patthelyzet, hiszen sikerül előrehaladni. Viszont ha nem, akkor az orosz katonai vezetés számára is nyilvánvalóvá válik, hogy itt katonai patthelyzet alakult ki.

„Szóval mi következhet? Ez egy lassú folyamat, az oroszok valószínűleg megvárják a nyári offenzíva végét, ami nagyjából az őszi esőzés időszakáig tarthat. Ha továbbra is marad a patthelyzet, és nincs nagy, átütő erejű orosz eredmény, akkor az oroszok még mindig vissza tudnak térni ahhoz a felvázolt forgatókönyvhöz, amit az amerikai diplomácia az elmúlt hónapokban az asztalra tett” – összegezte véleményét Bendarzsevszkij Anton.

Azzal kapcsolatban, hogy miért a 2026-os évben jöhet el a béke, a szakértő azt mondta:  „Ukrajna esetében a kimerülés elsősorban az emberi élőerőt jelenti, 2026-tól kezdve egyre nehezebb lesz, és egyre kevesebb embert tudnak majd bevonni”. Oroszországban pedig gazdasági kimerülés várható azért, mert az orosz társadalom egyre jobban megérzi a háborús költekezés pusztító hatásait. Katonai pedig abból a szempontból, hogy Moszkva már nehezen képes pótolni bizonyos kulcsfontosságú hadieszközöket (főként a tüzérséget és a harckocsikat). Véleménye szerint „az orosz vezetés valószínűleg nem akarja megvárni, hogy ezek a kimerülésből adódó problémák megjelenjenek, és a lakosság a saját bőrén kezdje érezni a megszorításokat. 2026 lehet az az év, amikor az orosz gazdasági teljesítmény, az infláció, az életszínvonal egy olyan időszakba jut, hogy ezek problémát jelentenek majd”.

„Valószínűleg az oroszok és az ukránok sem akarják megvárni, hogy ezek a kimerülésből adódó problémák jelentkezzenek. Ezért jó esély van arra, hogy a következő fél–egy év a konfliktus befagyasztását vagy a felek valamiféle megegyezését hozza”

– zárta gondolatmenetét Bendarzsevszkij Anton.

Kiemelt kép: Bendarzsevszkij Anton 2025.04.03-án a 48 perc című műsorunkban (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)