A BBC szerint nemrég sikerült eljutniuk a helyszínre, ahol a tibeti buddhizmus szerzetesei, illetve a helyi lakosok közül is vállalták néhányan a kockázatot, hogy a kínai kormányzat elnyomásáról beszéljenek nekik. Cikkük szerint egy alkalommal, amikor egy szerzetessel találkoztak, egyszerre nyolc ismeretlen ember is követte őket.

„Nincs jó dolgunk itt” – mondta ennek ellenére a szerzetes Kína délnyugati Szecsuán tartományában, a Kirti-kolostornál, amely évtizedek óta a tibeti ellenállás középpontja, de csak a 2000-es években lett világszerte ismert helyszín, miután a szerzetes elkezdtek felgyújtani magukat. A kolostor mind a mai napig szálka Peking szemében: a főbejárat közelében rendőrőrsöt építettek, és megfigyelőkamerák pásztázzák a kolostor minden szegletét.

„Nincs jó szívük, ezt mindenki láthatja. Légy óvatos, figyelnek téged” – mondta az őket követő emberekről (vagy tágabb értelemben véve a kínai állampártról) a szerzetes a BBC riporterének.

„A kínai kormány megmérgezte a levegőt Tibetben. Ez nem egy jó kormány. Tőlünk, tibetiektől megtagadják az alapvető emberi jogokat. A kínai kormány továbbra is elnyom és üldöz minket. Ez nem egy olyan kormány, amely az embereket szolgálja”

– mondta később egy másik szerzetes, aki csak röviden mert megszólalni, hogy nehogy lebukjon.

Kibékíthetetlennek tűnik Kína konfliktusa a dalai lámával, a vallás szétszakadása lehet a vége

Mint cikkükben írták, Kína nagy összegeket fektetett be a térségbe, új utakat és vasutakat épített, hogy fellendítse a turizmust és integrálja a régiót az ország többi részével. Az elmenekült tibetiek szerint azonban a gazdasági fejlődéssel együtt több katonát és tisztviselőt is érkezett, ami a hitüket és szabadságukat csorbítja. Bár Peking azt állítja, hogy a tibetiek szabadon gyakorolhatják a vallásukat, a BBC szerint ezt a jogvédő szervezetek is cáfolják, és a helyszínen több lépés is jelzi a kormányzat szigorú ellenőrzését – többek közt azt, hogy még a szállodai bejelentkezéshez is arcfelismerésre van szükség, üzemanyagot is csak többféle azonosító okmány birtokában, arcfelismerés mellett lehet vásárolni, és Kína szorosan ellenőrzi azt, hogy milyen információkhoz férhetnek hozzá a tibeti területeken élők.

Peking Kína szerves részének tekinti Tibetet, miközben Tibet száműzetésben élő szellemi vezetőjét, a dalai lámát „szeparatistának” bélyegzi, és azok, akik a képmását őrzik, vagy nyilvánosan támogatják, rács mögé kerülhetnek. Ennek ellenére Szecsuán tartomány Aba megyéjében (vagy tibetiül: Ngabában), ahol a Kirti kolostor található, néhányan még mindig szélsőséges intézkedésekkel próbálnak szembeszállni ezekkel a korlátozásokkal. A város azon a területen kívül fekszik, amelyet Kína az 1965-ben létrehozott Tibeti Autonóm Területnek (TAR) hív, és amely a tibeti fennsík mintegy felét foglalja magában. Tibetiek milliói élnek a TAR-on kívül is.

2008-ban itt indultak felkelés a kínai kormányzat ellen is, amely a kínai félkatonai erőkkel való erőszakos összecsapásokba torkollott. Peking szerint 22 ember halt meg ezekben, míg száműzetésben élő tibeti csoportok 200 körülire teszik a halálos áldozatok számát. Az ezt követő években pedig több mint 150 önégetés történt, amelyekkel a dalai láma visszatérését követelték – a legtöbbjük Abában vagy annak környékén. A városi főutcája ezért is hívják Mártírok sorának nem hivatalosan.

Kína az utóbbi években még keményebben eszközökkel lépett fel a régióban, és ez szinte lehetetlenné tette annak megállapítását, hogy mi történik Tibetben vagy a tibetiek által lakott területeken. A nyilvánosságban megjelenő információk vagy azoktól származnak, akik külföldre menekültek, vagy pedig az indiai száműzetésben lévő tibeti kormánytól.

Tibet jövőjének kérdése amiatt is éleződhet ki ismét, hogy a dalai láma vasárnap ünnepli a 90. születésnapját, és már szerdán is tett egy bejelentést az utódlásával kapcsolatban. 

A dalai láma, Tendzin Gjaco lényegében azt erősítette meg, amit eddig is mondott, vagyis hogy reinkarnálódni fog, és a következő dalai lámát halála után választják ki. Sőt, korábban arra is utalt, hogy az utódja a „szabad világból” érkezik majd, ami alatt a Kínán kívül területekre utalhatott. Szerdán azt is mondta, hogy „senki másnak nincs felhatalmazása arra, hogy beavatkozzon”.

Mindeközben Peking azt mondja, hogy az utódlási folyamatnak „a vallási rituálékat és a történelmi szokásokat kell követnie, és a nemzeti törvényeknek és szabályozásoknak megfelelően kell lebonyolítani”, és azt is leszögezték: a Dalai Láma következő reinkarnációja Kínában lesz, a személyét pedig a Kínai Kommunista Párt hagyja majd jóvá.

A kérdés, amit jelenleg nehezen lehet megválaszolni, úgy hangzik: kinek fognak hinni a tibetiek, a vallás vezetőjének vagy a kínai kormányzatnak?

Nehéz megmondani egyrészt, hogy hányan értesültek a Kínában élők közül a dalai láma szerdai bejelentéséről, amelyet Kínában cenzúrázták. Ráadásul évtizedek óta dolgoznak azon, hogy aláássák a dalai láma tekintélyét a tibetiek körében.

Robert Barnett, a Londoni Egyetem Tibettel foglalkozó kutatója szerint a kínai lépések „mélyreható hatással” lehetnek a tibeti buddhizmus jövőjére.  „Egy olyan forgatókönyv felé haladunk, amelyben Hszi Csin-ping kínai vezető teljes irányítást gyakorol – egy olyan korszak felé, amelyben kevés információ jut Tibetbe, a tibeti nyelvet kevéssé osztják meg. Az iskolai oktatás szinte teljes egészében a kínai ünnepekről, a kínai erényekről, a fejlett kínai hagyományos kultúráról fog szólni. Az intellektuális behatások teljes irányítását látjuk” – fogalmazott.

„Már most is hatalmas propagandaapparátus működik. A párt csapatokat küldött a hivatalokba, iskolákba és falvakba, hogy megtanítsák az embereket a dalai láma megválasztásának »új szabályaira«”

– tette hozzá Barnett.

A BBC emlékeztetett, hogy 1989-ben, amikor a pancsen láma (a tibeti buddhizmus második legmagasabb tekintélye) meghalt,  a dalai láma utódot jelölt ki erre a tisztségre Tibetben. Az erre kijelölt gyermek azonban eltűnt, és Peking helyette egy másik pancsen lámát hagyott jóvá, akit viszont a Kínán kívüli tibetiek nem ismernek el. Ha most egy olyan forgatókönyv áll elő, amelyben két dalai láma lesz, akkor az lakmuszpapírként jelezheti, hogy mennyire tudta meggyőzni Kína a helyi lakosságot az utóbbi években. És kérdésessé válhat az is, hogy mennyire lesznek képesek a tibetiek megőrizni kulturális identitásukat úgy, ha az a személy, aki ezt az ellenállást a kezdetektől fogva képviselte, már nem lesz köztük (a mostani dalai lámát ugyanis még 1940-ben, vagyis Tibet kínai annexiója előtt egy évtizeddel iktatták be).

Kiemelt kép: A 14. dalai láma (Tendzin Gyaco), a tibeti buddhisták indiai emigrációban élő vallási vezetője üzletemberekhez beszél az Indiában tett látogatása során Kalkuttában, 2017. november 23-án (Fotó: MTI/EPA/Pijal Adhikari)