A megállapodás szerint leállítják az ellenségeskedést Kongó keleti részén, és biztosítják az afrikai ország területi egységének tiszteletben tartását.

A külföldi csoportok az egyezmény szerint három hónapon belül elhagyják Kongót.

A két ország megállapodott abban is, hogy „regionális gazdasági integrációs szabályozási keretet” hoznak létre szintén 90 napon belül.

Olivier Nduhungirehe ruandai külügyminiszter szerint a megállapodás fordulópontot jelent a két ország kapcsolatában. Thérese Kayikwamba Wagner kongói miniszter azt hangoztatta, hogy a mostani aláírás csak a kezdete a helyzet rendezésének.

Marco Rubio is megjegyezte, hogy a két országnak még sok a tennivalója az ügyben. Nyilatkozott a témában Donald Trump amerikai elnök is, aki egyebek között arra emlékeztetett,

hogy a megállapodás részeként az Egyesült Államok jelentős jogokat kapott a kongói ásványkincsek kitermelésére vonatkozóan.

Az idei év eleje óta az M23 fegyveres csoport jelentős területeket foglalt el a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, az összecsapásoknak ENSZ-adatok szerint ezres nagyságrendű halálos áldozatuk volt. A világszervezet és az Egyesült Államok szakértői szerint a milíciát a ruandai hadsereg is támogatta.

Ruanda ezt tagadta, de azt több ízben értésre adta, hogy saját biztonságára nézve fenyegetésnek tartja egyes kelet-kongói fegyveres csoportok tevékenységét, mindenekelőtt a korábbi ruandai hutu vezetők által létrehozott Demokratikus Felszabadítási Erőkét.

Kiemelt kép: Helybeliek ünnepelnek Gomában 2025. január 31-én, mert a kormányerõk ellen harcoló tuszi lázadó milícia, az M23 fegyveresei elfoglalták a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvõ nagyvárost. MTI/EPA/Daniel Irungu.