Orbán Viktor ismét vétózott az EU-csúcson, Robert Fico is csatlakozott hozzá

| Szerző: Bereznay István
Orbán Viktor miniszterelnök a szlovák kormányfővel, Robert Ficóval közösen vétózta meg az uniós tagállamok döntéshozatalát két külön kérdésben.

A magyar és szlovák kormányfő közti „munkamegosztás” értelmében

Robert Fico szlovák kormányfő az Oroszországgal szembeni újabb – szám szerint 18. – szankciós csomag elfogadását akadályozta meg, míg Orbán Viktor az Ukrajnát érintő határozat szövegét blokkolta (ez utóbbit a másik 26 állam saját hatáskörben adta ki).

Orbán Viktor már a csúcstalálkozó előtt is jelezte, hogy nem ért egyet az Ukrajnáról szóló határozattal. Ugyanezt a legutóbbi két csúcstalálkozón is megvétózta már – emlékeztetett az Index.

A szankciós csomag ügyében Robert Ficóval több tagállami vezető mellett az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyennel is tárgyalt, azonban a jelek szerint nem sikerült megegyezni a kérdésben. Miután Fico a Von der Leyennel tartott tárgyalása után jelezte hogy mindenképpen vétózni fog, az ügyet levették a napirendről (ebből adódóan a magyar kormány ebben a kérdésben most nem élt a vétójoggal – de pár nappal ezelőtt, az európai uniós külügyi tanács ülésén Magyarország és Szlovákia közösen akadályozták meg a döntéshozatalt a szankciók ügyében).

E téren végül a tagállamok csak abban állapodtak meg, hogy üdvözlik az eddigi szankciós csomagokat, és felszólították a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát, hogy dolgozzanak a következő szankciókon.

Mindeközben Ukrajnáról csak a késő délután órákban kezdtek tárgyalni,

és ehhez a napirendi ponthoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is becsatlakozott online,

aki a tagállamok vezetőinek kifejtette a háború jelenlegi állását, valamint megismételte korábbi kéréseit, azaz a katonai támogatások fokozását, valamint Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásoknak a felgyorsítását – írta az Index.

Később Zelenszkij nélkül beszéltek az ukrajnai háborúról a tagállamok vezetői, ahol többek között arról is vitatkoztak, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott, 150 milliárd eurós haderőfejlesztési hitelkeretet biztosító SAFE-eszközt is felhasználhassák-e Ukrajna támogatására – erről azonban nem született döntés. A konklúzióban tagállamok vezetői hangsúlyozzák, hogy egy tartós, Ukrajna érdekeit figyelembe vevő, Ukrajna biztonságát garantáló békét szeretnének, miközben üdvözlik az Egyesült Államok békekezdeményezéseit.

Ezek állnak abban a nyilatkozatban, amit Orbán Viktor nem írt alá

Huszonhat európai uniós tagország állam-, illetve kormányfője szerint az Európai Bizottságnak fel kellene gyorsítania Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát – derült ki a vezetők csütörtöki brüsszeli tanácskozásáról közzétett zárónyilatkozatból az MTI szerint.

A zárónyilatkozat e témáról nyilvánosságra hozott része szerint a tagállami vezetők megerősítették Ukrajna azon jogát, hogy „saját sorsát szabadon válassza meg” az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. Az Európai Unió továbbra is szilárdan támogatja Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit. Elismerését fejezi ki Ukrajna gyors reformlépéseiért a rendkívül nehéz körülmények között, és üdvözli az elért jelentős haladást – olvasható a dokumentumban.

A 27-ből 26 tagállam álláspontját tükröző dokumentum megerősítette a tagállamok elkötelezettségét az igazságos és tartós béke mellett, az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján.

A Tanács üdvözölt minden olyan kezdeményezést – köztük az amerikai kormányzatét is –, amelyek a háború diplomáciai lezárását célozzák.

Az európai vezetők határozottan elítélték Oroszország folyamatos támadásait civilek és infrastruktúrák ellen, és azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre szólított fel. Felszólították Moszkvát a békét szorgalmazó valódi politikai akarat felmutatására is, és jelezték: az EU kész újabb, főként az energiaszektort célzó szankciókat bevezetni.

Hangsúlyozták továbbá a humanitárius segítségnyújtás, a hadifogolycsere és az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérésének fontosságát. Megerősítették, hogy az EU folytatja Ukrajna katonai, gazdasági és diplomáciai támogatását, különös tekintettel a védelmi képességek fejlesztésére.

Az EU 2025-ben 30,6 milliárd eurós pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának, és kiemelt figyelmet fordít az újjáépítésre is, míg júliusi római Ukrajna újjáépítését célzó konferencián újabb nemzetközi segélyezés várható.

A 26 tagállami vezető elítélte unión kívüli országok – köztük Irán és Észak-Korea – Oroszországnak nyújtott katonai támogatását, és hangsúlyozta a háborús bűnök elszámoltatásának fontosságát.

Mint korábban írtuk, Orbán Viktor az EU csúcstalálkozóján ismertette a Voks 2025 eredményét is.

Kiemelt kép: a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b), Mette Frederiksen dán (b2), Dick Schoof holland (b3), Petr Fiala cseh (b4) és Giorgia Meloni olasz kormányfő az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. június 26-án. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán.

Ajánljuk még