A BelTA által közzétett videón látható, amint Lukasenka – aki Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese – megöleli az amerikai küldöttet.

„Folyamatos aggodalmat okoz nekünk egy olyan válság, amely tovább terjedhet és eszkalálódhat, ha nem járunk el kellő bölcsességgel és elővigyázatossággal” – mondta Kellogg Lukasenkának a felvétel szerint.

Belarusban Kellogg látogatása előtt évek óta nem járt ilyen magas rangú amerikai tisztségviselő.

Az ukrajnai háború kezdeti fázisában az orosz erők fehérorosz területről is intéztek támadásokat Ukrajna ellen. Később Kijev és Moszkva Minszkben folytatott tárgyalásokat, és a háborúban álló felek között nyélbe ütött fogolycserék végrehajtása is az ukrán-fehérorosz határon történt – jegyezte meg az MTI.

Politikai foglyokat engedtek szabadon a belorusz hatóságok a látogatás idején

Szabadon engedték a hatóságok Szjarhej Cihanouszki ellenzéki vezetőt – jelentette be a felesége, Szvjatlana Cihanouszkaja szombaton a közösségi médiában. A tájékoztatás szerint Cihanouszki 13 további – négy fehérorosz, három lengyel, két litván, két japán és egy-egy svéd, illetve észt állampolgárságú – elengedett politikai fogollyal együtt megérkezett Vilniusba, ahol a litván kormány közlése szerint mindannyian megfelelő gondoskodásban részesülnek.

Elengedték Ihar Karnej ismert fehérorosz ellenzéki újságírót, a Szabad Európa és Szabadság Rádió munkatársát is, akit a 2020-as tüntetésekről szóló tudósításai miatt több alkalommal előállítottak, majd 2023 júliusában letartóztattak. Visszanyerte szabadságát a januárban letartóztatott és s„zélsőséges szervezet létrehozása” címén 6 és fél év börtönbüntetésre ítélt észt Allan Roio is, aki civil szervezetet alapított a fehérorosz menekültek anyagi támogatására.

A Nasa Niva belorusz hírportál ezzel összefüggésben azt írta, hogy  a foglyok szabadon bocsátása az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különmegbízottja, Keith Kellogg fehéroroszországi látogatása nyomán vált lehetségessé, de részleteket nem közölt.

Cihanouszkit 2021 végén ítélték 18 év börtönbüntetésre tömeges zavargásokra szóló felbujtás vádjával. A népszerű bloggert és aktivistát 2020 májusában tartóztatták le, miután bejelentette: indulni akar Aljakszandr Lukasenka államfő ellenében az augusztusi elnökválasztáson. Letartóztatása után felesége, Szvjatlana Cihanouszkaja indult helyette a választáson, amelyet hivatalosan Lukasenka nyert meg a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és valójában Cihanouszkaja győzött, aki ezek után az üldöztetés elől Litvániában keresett menedéket. A választásokat követően tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek.

Cihanouszkaja szombati bejegyzésében köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és az európai szövetségeseknek azokért az erőfeszítésekért, amelyek lehetővé tették férje szabadulását. Azt írta: „még nem végeztünk”, és a Belaruszban bebörtönzött további 1150 politikai fogoly szabadon engedését követelte.

Kiemelt kép:  Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az orosz-fehérorosz szövetségi állam Nagy örökség – közös jövő című nemzetközi fórumán Volgográdban 2025. április 29-én. MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Krisztyina Kormilicina.