Az amerikai lap keddi értesülése szerint Donald Trump azt fontolgatja: belépjen-e Izrael és Irán napok óta harcába azzal,  hogy segít Izraelnek megsemmisíteni a mélyen beásott, Fordóban lévő nukleáris urándúsító létesítményt. Mint a The New York Times írta,

erre a nukleáris üzemre csak az amerikai B-2-es bombázók által ledobott bunkerromboló bombákkal tudnának lecsapni.

Cikkükben emlékeztettek arra, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő már a Bush-kormányzat ideje óta kéri az amerikaiktól, hogy bocsássák rendelkezésükre a saját, nagyobb hatékonyságú bunkerromboló bombáikat – mindeddig eredménytelenül.  „De azok az emberek, akik az elmúlt hónapokban beszéltek Trump úrral, azt mondják, hogy a téma többször is felmerült a miniszterelnökkel folytatott beszélgetéseiben”– írta a The New York Times.

13 és fél tonnányi robbanóanyag – avagy mik azok a bunkerromboló bombák?

A bunkerromboló bombákat úgy tervezték, hogy kétszer is robbanjanak: először azért, hogy áttörje az akadály felszínét, amelyet követően a második robbanás az, amely az igazi célpontot is elérheti. Rendszerint arra használják őket, hogy elérjék azokat a katonai parancsnokságokat, bunkereket és más létesítményeket, amelyeket mélyen a föld alá temettek.

„Nagyok, nagyon nehezek. Rengeteg robbanóanyag van bennük ” – részletezte Michael Clarke katonai elemző a Sky News-nak nyilatkozva. A portál emlékeztetett arra, hogy az amerikaiak bunkerromboló bombájának, a GBU-57 MOP-nak a súlya nagyjából 13,6 tonnát tesz ki.

A Sky News mindehhez hozzátette, hogy a fordói urándúsító üzem mélyen egy hegy alá van temetve, és az ottani urándúsító centrifugákat sok tonnányi kőzet védi. Mint írták,

Izraelnek vannak ugyan saját bunkerrombolói bombái, de azok nem elég erősek ahhoz, hogy a robbanás elérje a hegy alatti létesítményt.

Erre csakis a GBU-57-esek lehetnének képesek, amelyeket ráadásul – a súlyuk miatt – kizárólag az amerikai B2-es kopakodó nehézbombázókról lehet elindítani. Vagyis úgy fest, hogy Amerika közvetlen szerepvállalása nélkül, hogy nem lehet megsemmisíteni az üzemet.

A Sky News részletezte azt is, hogy a fordói létesítményben kívül Izraelnek még két fontos célpontja van az iráni atomprogramban: a natanzi, valamint az iszfaháni nukleáris létesítmény. Natanz és Fordó urándúsító telepek, Iszfahán pedig Irán egyik legnagyobb nukleáris kutatóközpontja. Az első helyszínen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint Izrael súlyos károkat okozott, valószínűleg meg is semmisítették az ottani 15 ezer urándúsító centrifugát, Fordóban viszont szinte semmilyen kár nem keletkezett az ügynökség szerint.

Ezért lenne szüksége Izraelnek az amerikai szerepvállalásra. Ugyanakkor, ha Trump most úgy dönt, hogy végrehajtja az Irán elleni csapást, „azzal az Egyesült Államok közvetlen részese lesz egy új közel-keleti konfliktusnak, és pontosan egy olyan háborúban száll szembe Iránnal, amelyet Trump úr két kampányban is esküdözött, hogy el fog kerülni” – jegyezte meg ugyanakkor a The New York Times.

Hónapokkal ezelőtt kezdődhettek az előkészületek

A bunkerromboló bombákról szóló hír annyiból  nem meglepő fejlemény, hogy már hónapokkal ezelőtt is volt egy olyan csapatmozgás, amely az iráni elleni amerikai csapás lehetőségét vetítette előre.

„A Pentagon legalább hat B–2-es bombázót – az amerikai légierő lopakodó bombázóflottájának 30 százalékát – az Indiai-óceánon fekvő Diego Garcia szigetére küldte” – számolt be még április elején a CNN. A bombázok jelenlétét akkor műholdas felvételek is igazolták:

A hírekben már akkor is azt pedzegették, hogy a B-2-esek átmozgatása Iránnak szóló üzenet lehetett az amerikai elnök részéről az amerikai-iráni atomtárgyalások hátterében.

Nyomás a maximumon – e fejlemények fényében értelmezhetőek az amerikai elnök korábbi kijelentései is

Azt már a Sky News tette hozzá mindehhez egy másik, saját elemzésében: az, hogy a bunkerromboló bombák lehetséges bevetésének híre megjelent a nyilvánosságban is,

azt jelzi, hogy miként próbál Donald Trump maximális nyomást gyakorolni Iránra a diplomáciában.

A portál szerint a Fehér Ház direkt szellőztette meg az amerikai sajtón keresztül azt az információt is, hogy bevethetik a bunkerromboló bombákat.  És ebben a kontextusban értelmezhető például Trumpnak az a figyelmeztetése is, amelyben arra szólította fel nemrég a tízmilliós Teherán lakosságát, hogy azonnal hagyják el a várost. „A bunkerrombolókkal fenyegetett nukleáris létesítmények ugyan nem Teheránban vannak, de Trump szavai a feszültség fokozását, a zavarkeltést és az erős nyomásgyakorlást szolgálják”– írta a Sky News. De ugyanebbe a mintába illeszkedik az a Trump-nyilatkozat is, amelyben arról beszélt, hogy könnyen megölhetnék Irán legfelsőbb vezetőjét, ha akarnák. 

Ez a játszma az átverések, a hazárdjáték, „és talán a blöff játéka” is. „Teheránban a vezetés megmaradt része figyelmesen figyel és olvas, miközben azt fontolgatják, hogy mi lesz a következő lépés. Lehet, hogy a Legfelsőbb Vezető és rezsimjének napjai meg vannak számlálva. A dolgok továbbra is nagyon kiszámíthatatlanok” – összegezte a Sky News, amely ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a történelem azt mutatja, hogy ha rendszerváltás lesz Iránban, akkor az polgárháborúval és menekültválsággal járhat együtt.

Trump mindemellett korábban azt is jelezte zárt ajtók mögött, hogy nyitott a megbeszélésekre Iránnal, így a békés rendezését sincs még kizárva. Az amerikai elnök ugyanakkor elengedhetetlen feltételként szabta, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere – vagyis az országnak le kell állítania az atomprogramját, ha békét akar.

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök beszédet mond az Egyesült Államok haderőinek szolgálatában elesett katonák tiszteletére tartott emlékezet napján az Arlingtoni Nemzeti Temetőben 2025. május 26-án. Az emlékezet napja (Memorial Day) az Egyesült Államok szolgálatában életüket vesztett katonák emléknapja, nemzeti ünnep, amit minden év májusának utolsó hétfőjén tartanak (Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin)