David Lammy brit külügyminiszter keddi bejelentése szerint

a szankciók Itamár Bengvír izraeli nemzetbiztonsági miniszterre, a Zsidó Erő nevű párt elnökére és Becalel Szmotrics pénzügyminiszterre, a Vallásos Cionisták nevű párt vezetőjére vonatkoznak.

A szankciók értelmében Bengvír és Szmotrics nem utazhatnak be az Egyesült Királyságba, és brit területen lévő pénzügyi eszközeiket zárolják.

A bejelentés után, kedd este a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatóján Hamish Falconer közel-keleti ügyekért felelős külügyi államtitkár úgy fogalmazott: veszélybe került a kétállami megoldás, sőt a palesztin területeken zajló fejlemények olyan egyállami rendszer meggyökeresedése felé vezetnek, amelyben nincsenek egyenlő jogok. Falconer a két izraeli miniszterrel szembeni szankciókról szólva úgy fogalmazott: az intézkedésekkel London „megmutatta két szélsőséges embernek”, hogy nem nézi tétlenül, ha ezek az emberek romba döntik a jövőbeni béke esélyeit.

David Lammy külügyminiszter a személyre szóló szankciókat azzal indokolta, hogy a két izraeli miniszter ismétlődő módon szélsőséges erőszakos cselekményekre és a palesztinok emberi jogainak súlyos megsértésére buzdító magatartást tanúsít. A londoni külügyi tárca a büntetőintézkedések bejelentéséhez fűzött ismertetésében azt állították, hogy szélsőséges izraeli telepesek tavaly január és idén április között több mint 1900 támadást hajtottak végre a ciszjordániai palesztin lakosság ellen.

Négy másik is ország csatlakozott

A brit kommüniké közzététele után közös közleményt is kiadtak a brit, a kanadai, az ausztrál, az új-zélandi és a norvég kormány külügyminiszterei. Ez az öthatalmi állásfoglalás leszögezi, hogy a ciszjordániai izraeli telepesek erőszakos cselekményei palesztin civilek halálát okozták, és egész közösségeket űztek el lakóhelyeikről.

A közös közlemény is kiemeli, hogy Itamár Bengvír és Becalel Szmotrics, a szankciókkal sújtott két izraeli miniszter szélsőséges erőszakos cselekményeket szít a palesztinok ellen és a palesztin lakosság emberi jogainak súlyos megsértésére buzdító retorikát alkalmaz. Az Egyesült Királyság mellett a kommünikét aláíró másik négy ország is bejelentette, hogy szankciókat léptet érvénybe Bengvír és Szmotrics ellen.

London az utóbbi időszakban többször is jelezte, hogy szankcióktól sem riad vissza Izraellel szemben a Gázai övezetben és Ciszjordániában kialakult helyzet miatt. Keir Starmer brit miniszterelnök a minap londoni hivatalában fogadta II. Abdalláh jordániai királyt, és a találkozón úgy fogalmazott, hogy ha Izrael nem hagy fel az újabb gázai katonai offenzívával, és nem szünteti meg a Gázának szánt humanitárius segélyszállítmányok bejuttatását akadályozó korlátozásokat, akkor a britek és partnereil „konkrét válaszintézkedéseket tesznek”.

A múlt hónap második felében a brit, a francia és a kanadai kormány közös közleményben ítélte Izrael újabb gázai hadműveleteit. Abban a kommünikében is az szerepelt, hogy a három ország „konkrét válaszlépéseket tesz”, ha Izrael nem állítja le az új gázai katonai offenzívát és nem oldja fel a humanitárius segélyszállítmányok bejuttatásának korlátozásait.

Az izraeli hadműveletek előzményeként a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet 2023. október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek, és a szervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan nem tértek haza.

Kiemelt kép: Itamár Bengvír izraeli nemzetvédelmi miniszter részt vesz a tel-avivi Kiria katonai támaszponton tartott kabinetülésen 2023. december 31-én (Fotó: MTI/EPA pool/Abir Szultank)