Bár a BBC videójában bemutatott készülék külsőleg egy sima okostelefonra hasonlít, a rajta lévő szoftverek egy sokkal disztópikusabb valóságot mutatnak be.

A telefon már a bekapcsoláskor is egy animált észak-koreai zászlót mutatott a képernyőn.

Bár a riportban nem határozták meg a márkát, a dizájn és a felhasználói felület nagyon hasonlított egy Huawei vagy Honor készülékre – írta a BBC videója alapján a Techspot portál.

Megjegyezték: nem világos, hogy ezek a cégek hivatalosan árulnak-e telefonokat Észak-Koreában, de ha igen, akkor a készülékeket valószínűleg államilag jóváhagyott szoftverrel adják ki, amelynek célja bizonyos funkciók korlátozása és az állampolgárok feletti állami felügyelet elősegítése.

A beavatkozás egyik leglátványosabb formája az, hogy a telefon bizonyos, az állam által problémásnak ítélt szavakat automatikusan cenzúráz, ha valaki begépeli azokat.

Amikor például a felhasználók beírták az „oppa” szót – ez egy dél-koreai kifejezés, amelyet az idősebb testvérre vagy barátra szoktak használni – a telefon automatikusan „elvtársra” cserélte ki ezt a szót. Ezt követően pedig a telefon figyelmezteti is a felhasználót a szó „helyes” használatára.

A cenzúrázott fogalmak közt van egyébként „Dél-Korea” is: ha valaki beírja a szomszédos állam nevét, akkor a telefon automatikusan a „bábállam” kifejezésre cseréli azt (ami a hivatalos észak-koreai retorikában használt nyelvezetet tükrözi Dél-Koreával kapcsolatban).

Az igazán problémás funkciók azonban nem ezek, hanem azok, amelyekkel megfigyelik az állampolgárokat.

Mint a BBC videójából kiderült, a telefonok ötpercenként titokban (vagyis bármiféle értesítés nélkül) egy képernyőképet készítenek, és a képeket egy rejtett mappában tárolják, amelyhez a felhasználók nem férhettek hozzá. Ezeket a fotókat aztán az állami dolgozók átnézhetik, és nyomon követhetik ezáltal azt, hogy mit csinált a felhasználó.

A BBC szerint a hozzájuk eljutott telefont a Daily NK nevű, szöuli székhelyű, észak-koreai ügyekre szakosodott lap csempészte ki Észak-Koreából, és az eszköz alapos szakmai vizsgálata által sikerült megismerni a fenti funkciókat. Szakértők szerint ez a technológia nemcsak az információk ellenőrzésére szolgál, hanem arra is, hogy a legszemélyesebb szinten is megerősítse az állami üzenetek eljuttatását a felhasználókhoz.  Mint írták, az okostelefonok használata az elmúlt években gyakoribbá vált Észak-Koreában, de a hozzáférést továbbra is szigorúan ellenőrzik, és a készülékek nem csatlakozhatnak a globális internethez, valamint intenzív kormányzati felügyeletnek vannak kitéve.

A jelentések szerint a rezsim fokozta erőfeszítéseit a dél-koreai kulturális befolyás felszámolására, amelyet felforgatónak tart.

A szabályok betartatására úgynevezett „ifjúsági rajtaütő osztagokat” vetettek be, amelyek gyakran megállítják a fiatalokat az utcán, hogy átvizsgálják a telefonjaikat és átnézzék a szöveges üzeneteket a tiltott nyelvezet miatt.

Néhány észak-koreai szökevény elmondta, hogy a dél-koreai drámák vagy a külföldi rádióadások kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy elszöktek az országból. A kockázatok ellenére a kívülről érkező médiatermékeket továbbra is becsempészik – gyakran élelmiszer-szállítmányokba rejtett USB-stickeken vagy memóriakártyákon keresztül, külföldi szervezetek támogatásával.

„Ez is része annak az információs háborúnak, amelyet Észak- és Dél-Korea vív egymással. A déliek megpróbálnak filmeket, tévéműsorokat és popdalokat átcsempészni a határon, hogy megkérdőjelezzék az ország propagandáját, Kim Dzsongün pedig megpróbálja megakadályozni ezt” – foglalta össze Jean Mackenzie, a telefont bemutató BBC-riporter a videóhoz fűzött kommentárjában.

Kiemelt kép: Instagram/jeanrosamackenzie.