400 százalékkal kellene megnövelni a tagállamok légvédelmi kiadásait a NATO szerint

| Szerző: Bereznay István
400 százalékos növekedést, vagyis a jelenlegi kapacitások megötszörözését várja el a tagállamoktól a NATO vezetése a légvédelmi költségek terén – derült ki hírügynökségi jelentésekből. Mindezt hétfőn Mark Rutte főtitkár is megerősítette, aki részletesen beszélt arról, hogy miért és hogyan kell megerősíteni a szövetséget a jövőben.

A NATO arra kéri az európai tagállamokat, hogy a jelenlegi ötszörösére bővítsék a földi légvédelmi képességeket, mivel a szövetség igyekszik betölteni egy kulcsfontosságú hiányosságot az orosz agresszió fenyegetésére adott válaszként – írta meg a Bloomberg még az előző héten. A hírügynökségnek anonim források beszéltek arról, hogy ez a célkitűzést már a NATO múlt heti brüsszeli védelmi miniszteri találkozóján is napirenden volt.

Az ötszörös cél a szövetség európai tagállamai számára egy kollektív célkitűzés lenne, egyéni szinten az arányok változhatnak (annak függvényében, hogy mely országnak hogy áll a légvédelme).

Emellett egyelőre konkrét időkeretet sem szabtak a célkitűzéshez. Az ügyről a végső szót a NATO június 24-25-re tervezett hágai csúcstalálkozóján mondhatják ki.

Egy, a Bloombergnek nyilatkozó vezető európai katonai tisztviselő szerint a NATO-tagoknak égető szükségük van a földi légvédelmi rendszerek növelésére, amelyek védelmet nyújtanak az egyre kifinomultabb drónok, rakéták és vadászgépek elleni fenyegetésekkel szemben. A szövetség az elmúlt három évtizedben csökkentette az ilyen rendszerek számát, mivel a NATO figyelme a hidegháborús idők után a közel-keleti és észak-afrikai fenyegetésekre összpontosított (a légvédelem egyébként fontos prioritás például a német haderőfejlesztésben is, amellyel kapcsolatban szintén nemrég fogadtak el egy stratégiai dokumentumot).

„Kvantumugrás” – Mark Rutte főtitkár hétfőn beszélt a célkitűzésről

A NATO vezetője hétfőn egy londoni eseményen vett részt, és a Reuters már ezt megelőzően arról írt, hogy Rutte a 400 százalékos légvédelmi kapacitásbővítésről fog beszélni,

valamint azt szorgalmazza,  hogy a tagok növeljék a védelmi kiadásokat a GDP 3,5 százalékára, és további 1,5 százalékot vállaljanak a biztonsággal kapcsolatos kiadásokra, hogy megfeleljenek Donald Trump amerikai elnök  5 százalékos célértékre vonatkozó követelésének.

Rutte szintén arról beszélt korábban:  feltételezi, hogy a június 24-25-i csúcstalálkozón megállapodás születik erről a célkitűzésről. A kiadásnövelést szükségességét úgy indokolta a hétfő beszédnek a Reuters-hez eljutott tervezete szerint: „Látjuk Ukrajnában, hogy Oroszország hogyan szállítja a terrort felülről, ezért meg fogjuk erősíteni az égboltunkat védő pajzsot. Tény, hogy kvantumugrásra van szükségünk a kollektív védelmünkben. Tény, hogy több erővel és képességgel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy védelmi terveinket maradéktalanul megvalósíthassuk. Tény, hogy a veszély akkor sem fog megszűnni, ha az ukrajnai háború véget ér.”

Öt év alatt fel kell készülni

Időközben lezajlott az esemény, és a NATO honlapján meg is jelent Rutte beszéde, ahol a főtitkár valóban elmondta a fentieket. Emellett úgy fogalamzott:  Oroszország összefogott Kínával, Észak-Koreával és Iránnal. Bővítik hadseregüket és képességeiket. Putyin hadigépezete felgyorsul – nem lassul. Oroszország kínai technológiával újjáépíti erőit, és gyorsabban gyárt több fegyvert, mint gondoltuk.

„A lőszerek tekintetében Oroszország három hónap alatt állítja elő azt, amit az egész NATO egy év alatt. Védelmi ipari bázisa pedig várhatóan csak ebben az évben 1500 harckocsit, 3000 páncélozott járművet és 200 Iszkander rakétát fog gyártani Oroszország öt éven belül készen állhat arra, hogy katonai erőt alkalmazzon a NATO ellen. Öt éven belül.”

– fogalmazott Mark Rutte.

Beszélt arról is, hogy a NATO továbbra is Ukrajna mellett áll, de nem a háború meghosszabbítása a cél Ukrajna hosszútávú támogatásával, hanem az, hogy segítsenek „Ukrajnának megvédeni önmagát”, és emellett megakadályozzanak „minden további agressziót a jövőben”.  Hivatkozott a második világháborúra, és arra, hogy Winston Churchill „szelleme” továbbra is él, de meg kell erősíteni a szövetséget azért, hogy megmaradhasson a béke.

„A barátok lehetnek őszinték egymással. És nehéz döntéseket kell majd hozni. De ne tévesszük szem elől, hogy mi a tét. Egymilliárd ember biztonsága az Atlanti-óceán mindkét partján. Együtt, az erőnk révén biztosíthatjuk a békét”

– mondta a főtitkár.

Kiemelt kép: Patriot föld-levegő rakétarendszert mutatnak be a Varsó-Radom katonai repülőtéren 2023. április 20-án. A radomi repülőtéren a lengyel katonák a Patriot rakétarendszerek, valamint a Mala Narew és a Pilica légvédelmi rendszerek használatát sajátítják el. MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak.

Ajánljuk még