A 26 képviselő arra szólította fel az Európai Bizottságot egy nyílt levélben, hogy

azonnali hatállyal fagyasszák be a Magyarországnak nyújtott összes uniós támogatást.

Ezt azzal indokolták, hogy szerintük Orbán Viktor kormánya rengeteget rontott Magyarország jogállamiságának helyzetén az elmúlt években. A levelet Piotr Serafin költségvetési biztosnak és Michael McGrath demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosnak címezték, és 5 különböző képviselőcsoport 26 képviselője írta alá, akik közt vannak néppárti, szociáldemokrata, zöldpárti, baloldaldali és Renew Europe-os is (e levélről Orbán Viktort is kérdezték már péntek reggeli rádióinterjújában).

„Mi, az Európai Parlament 26 képviselője, azért írunk, hogy kifejezzük mélységes aggodalmunkat a közelmúltbeli magyarországi fejlemények miatt. Sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy fokozza a nyomást Orbán Viktor kormányára, hogy hagyjon fel az uniós értékek és az uniós jogszabályok megsértésével, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében azonnal függesszen fel minden Magyarországnak nyújtott uniós támogatást a vonatkozó jogszabályokkal összhangban” – írták a képviselők a Euronews szerint.

A levélben emlékeztettek arra, hogy a Bizottság jelenleg 18 milliárd eurót tart vissza Magyarországtól különböző, 2022 decemberében elindított mechanizmusokon keresztül. „Sajnálatos módon a 2022. decemberi határozatok óta Magyarország nemhogy nem tett érdemi előrelépést az előírt feltételek és mérföldkövek teljesítése felé, hanem ehelyett további riasztó visszalépéseknek volt tanúja” – írták a levélben, amelyben tételszerűen fel is sorolták az említett „visszalépéseket”:

• az Integritás Hatóság munkájába való közvetlen kormányzati beavatkozást,
• az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásását, amely a Magyar Bírói Egyesület tiltakozásához vezetett,
• a Budapest Pride betiltását,
• valamint a „szuverenitás védelméről szóló törvény” jóváhagyását.

A levélírók ehhez azt is hozzátették, hogy jelenleg tárgyalják az Országgyűlésben az átláthatósági törvényt is, amelynek értelmében  a külföldről finanszírozott médiumok és civil szervezetek listára kerülhetnek és pénzbírsággal sújthatók. A levél aláírói ezzel kapcsolatban az EU jogállamisági feltételességi mechanizmusára hivatkoznak, mint olyan eszközre, mellyel az efféle jogsértések esetén megszakítható a finanszírozás (ahogy az a múltban is történt már).

Ez volt a válasz

Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért és az igazságügyért felelős biztosa válaszában kijelentette, hogy a bizottság kész megvédeni az Európai Unió alapvető értékeit és jogait, többek között a jogállamisági feltételrendszer további alkalmazásával. „A Bizottság mérlegeli a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó megközelítését, és a biztosok kollégiumának tegnapi ülésén további megbeszélést folytattunk erről a kérdésről. Ez pedig magában foglalta a feltételesség és a jogállamiság tiszteletben tartásának szerepének mérlegelését ebben a tekintetben” – írta.

A Fidesz képviselői az európai parlamenti vitában azt mondták, hogy a szuverenitás megőrzése és a magyar politikába való külföldi beavatkozás korlátozása nemzeti érdek. Dömötör Csaba EP-képviselő azzal vádolta Brüsszelt, hogy baloldali aktivisták hálózatát finanszírozzák a politikába való beavatkozás céljából, amivel kapcsolatban megemlítette, hogy a 2022-es magyarországi választásokban több millió dollárral avatkoztak be külföldi szervezetek.

„Akármit is mondanak, annak, ami itt van, semmi köze a civil társadalomhoz. A civil társadalom helyből szervezi magát, de ezeket az aktivistákat a nagykoalíció innen finanszírozta, vagy a Nyílt Társadalom, vagy az USAID segítségével”

– mondta a fideszes EP-képviselő.

Kiemelt kép:  Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke (b) és holland alelnöke, Jeroen Lenaers az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Brüsszelben 2025. május 22-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet.