Az Európai Unió több tagállama és az Európai Bizottság olyan megoldásokat keres, amelyekkel megkerülhető Magyarország vétója Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitásában – erről számolt be a Bloomberg szerint több, név nélkül nyilatkozó uniós diplomata. A háttérbeszélgetések szerint a vita középpontjában az áll, hogy miként lehetne megkezdeni az első fejezetet Ukrajna csatlakozási folyamatában anélkül, hogy az összes tagállam köztük Magyarország jóváhagyása szükséges lenne.
A brüsszeli döntéshozók szerint ugyan a tárgyalások megnyitásához és lezárásához szükséges az egyhangú szavazás, az egyes fejezetek megnyitása esetében ez nem minden esetben jogilag kötelező. Az ötlet célja, hogy Ukrajna csatlakozása ne akadhasson el, amennyiben egy tagállam jelen esetben Magyarország fenntartásokat fogalmaz meg.
Vita a kisebbségi jogokról
Magyarország már korábban is jelezte: Ukrajna csatlakozási folyamatát csak abban az esetben tudja támogatni, ha Kárpátalja magyarságának jogai biztosítottak. Kijev elmondása szerint több törvényt is elfogadott, hogy ennek eleget tegyen, a magyar kormány szerint ezek nem teljesítik a vállalt kötelezettségeket. Továbbra is hangsúlyozza: nem fogja támogatni Ukrajna uniós közeledését mindaddig, amíg az ott élő magyar közösség helyzete nem rendeződik megnyugtató módon.
A két ország közötti párbeszéd ezen a téren megszakadt, miután ukrán részről felmerült egy állítólagos kárpátaljai magyar kémhálózat létezése, amelyet Budapest határozottan visszautasított.
Voks 2025: a magyar emberek kezében a döntés
A kormány által elindított Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás április 15. óta zajlik, és június 20-ig tart. A konzultáció célja, hogy a magyar állampolgárok kifejezhessék álláspontjukat Ukrajna uniós csatlakozásáról még azelőtt, hogy Brüsszel meghozná végleges döntését.
Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok Klubja rendezvényen világosan fogalmazott: „Ma Ukrajna uniós tagsága a legnagyobb veszély.” Szerinte Ukrajna egy működésképtelen állam, amelynek nincs meg az önfenntartó képessége, és más országok pénzére támaszkodna a csatlakozás után is. A kormányfő hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy Magyarországot belerángassák a háborúba, tönkretegyék a magyar gazdákat, és hogy az ország biztonsága veszélybe kerüljön.
„Nem akarjuk, hogy Európa legbiztonságosabb országából maffiafészek legyen, és hogy a magyar emberek pénzét Ukrajnának juttassák Brüsszelen keresztül”
– jelentette ki Orbán Viktor, aki arra buzdított mindenkit, hogy vegyen részt a szavazáson.
A Voks 2025 kapcsán Lázár János miniszter is megszólalt: „Ha az EU felveszi Ukrajnát, akkor az EU belép a háborúba” – mondta május 9-én Keszthelyen. Hangsúlyozta, hogy minden magyar állampolgárnak kötelessége véleményt nyilvánítani egy ilyen súlyú ügyben.
Szavazólapok kézbesítése és technikai problémák
Bár a szavazás már hónapok óta tart, az elmúlt időszakban több bejelentés is érkezett arról, hogy sokan még nem kapták meg a szavazólapokat. Hidvéghi Balázs arról számolt be, hogy „komoly erők próbálják megakadályozni, hogy a magyarok szabadon véleményt mondjanak Ukrajna EU-tagságáról”. Hangsúlyozta: ezek az akadályozó erők nemcsak Brüsszelből, hanem Magyarországról is érkeznek.
Az államtitkár szerint azonban a szavazás rendkívüli jelentőségű, hiszen olyan döntés előtt áll Magyarország, amely nemcsak a saját jövőjét, hanem az Európai Unió jövőjét is hosszú távon befolyásolja.
A kormány tájékoztatása szerint eddig már több mint félmillióan visszaküldték a szavazólapjaikat, és a kézbesítés ezekben a napokban fejeződik be országszerte. A szervezők arra kérnek mindenkit, hogy figyeljék postaládájukat, és éljenek a véleménynyilvánítás lehetőségével.
Brüsszeli reakciók és a politikai nyomás
Az uniós vezetők közül néhányan élesen bírálták Magyarország álláspontját. Micheal Martin ír miniszterelnök például úgy fogalmazott: „Csak egy bizonyos pontig lehet eltűrni a vétójog szándékos visszaélését.” Az EU egyes tagállamai olyan jogi megoldásokat keresnek, amelyekkel kiküszöbölhető a vétó.
Ugyanakkor a magyar kormány álláspontja világos: nem engedheti meg, hogy Ukrajna uniós csatlakozása a magyar nemzeti érdekek sérelmével járjon, különösen nem a magyar kisebbség, a gazdák, a biztonság vagy az energiapolitika rovására.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök a migrációról és a határvédelemről tartott panelbeszélgetésen az Európai Parlament brüsszeli épületében 2024. április 16-án. Mellette Mateusz Morawiecki korábbi lengyel kormányfő (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)