A Kongói Demokratikus Köztársaságban idén januárban törtek ki a harcok, és a – szakértők szerint – Ruanda által támogatott lázadók azóta jelentős területek foglaltak el az ország keleti részében, és elfoglalták a két legnagyobb keleti várost is. A konfliktus miatt a világ számos állama elítélte Ruandát, és nem egy esetben szankciókat is bevezettek a lázadókkal, valamint ruandai személyekkel szemben (így tett például az Európai Unió is)
A Reuters szerint most úgy fest, hogy ezt a konfliktust sikerülhet lezárni pénteken.
A megállapodást várhatóan a két ország külügyminiszterei írják alá egy Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel közösen tartott ünnepségen.
Mint a hírügynökség írta, ezzel párhuzamosan Washington továbbra is tárgyalásokat folytat arról, hogy dollármilliárdokat fektessen be az ásványkincsekben gazdag Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ruanda a héten közölte, hogy szintén tárgyal Washingtonnal egy lehetséges ásványkincs-üzletről.
Egy diplomáciai forrás szerint a pénteken aláírandó megállapodás célja, hogy elősegítse „a béke, a stabilitás és az integrált gazdasági fejlődés útját” Kelet-Kongóban, valamint „a normális kétoldalú kapcsolatok újraindítását”. Egy másik, a megállapodás részleteiről ismeretekkel bíró forrás szerint a megállapodás célja a befektetői bizalom erősítése is.
Az ENSZ és a nyugati kormányok szerint Ruanda fegyvereket és csapatokat szállított az M23-nak – noha Ruanda tagadja, hogy támogatná az M23-at, és azt állítja, hogy hadserege csak önvédelemből lépett fel a kongói hadsereggel és az 1994-es népirtás elkövetői által alapított milíciával szemben.
A felek közti megbékélés ügyében Katar és az Egyesült Államok is érdeklődést mutatott közvetítőként. Mint a Reuters emlékeztetett, az előbbi állam régóta béketeremtőként pozicionálja magát a nemzetközi politikában, míg Washington érdekelt abban, hogy nagyobb részesedést kapjon Kongó ásványkincseiből.
A Trump-kormányzat különös érdeklődést mutat Kongó iránt, amióta egy kongói szenátor idén felvette a kapcsolatot amerikai tisztviselőkkel, hogy egy ásványkincsek biztonságért cserébe elnevezésű megállapodást ajánljon fel. Washington nagyobb hozzáférést szeretne az olyan ásványi anyagokhoz, mint a réz, a kobalt és a lítium, amelyeket mobiltelefonokban és elektromos autókban használnak, és amelyeket jelenleg főként Kína és bányavállalatai termelnek ki – írta a hírügynökség.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: a kongói kormányerők ellen harcoló tuszi lázadó milícia, az M23 fegyveresei a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő nagyvárosban, Gomában 2025. január 31-én. MTI/EPA/Daniel Irungu.