Mint írtuk, Oroszország szombat délután bejelentette, hogy egy „húsvéti tűzszünet” részeként felfüggeszt „minden katonai műveletet” Ukrajnában április 21-én éjfélig. A Kreml abban bízik, hogy Ukrajna részéről is betartják a megállapodást.

Volodimir Zelenszkij a közösségi oldalán szűkszavúan reagált az orosz bejelentésre.

„Ami Putyin következő próbálkozását illeti, hogy emberek életével játszadozzon, most Ukrajnában terjed a légiriadó. 17 óra 15 perckor orosz csapásmérő drónokat észleltek az egünkben. Az ukrán légvédelem és légierő már megkezdte a védekezést. Az egünkön lévő »sahídok« jelentik Putyin valódi hozzáállását a húsvéthoz és az emberek életéhez”

– mindössze ennyit írt az ukrán elnök (a tűzszünet egyébként az általa említett időpontban, helyi idő szerint 17.15-kor még nem volt érvényben, miután az orosz elnök is csak moszkvai idő szerint 18 órára hirdette meg azt).

Az egyoldalúan bejelentett orosz tűzszünet előtt pénteken Marco Rubio amerikai külügyminiszter újságíróknak beszélt arról, hogy az Egyesült Államok kihátrálhat a békefolyamatból, ha napokon belül nem történik érdemi előrelépés a háborús felek között. Később egy fehér házi sajtótájékoztatón Donald Trump is megerősítette az elhangzottakat – bár hozzáfűzte, hogy szerinte továbbra is „nagyon jó esélyük” van arra, hogy megegyezésre jussanak. Azzal kapcsolatban, hogy ez utóbbi miként történhetne meg az amerikai kormányzat szerint, szombaton napvilágot látott néhány sajtóértesülés. 

Egy részleges tűzszünetben márciusban is megegyeztek a háborús felek. A döntés értelmében Kijev és Moszkva 30 napig nem támadta volna meg egymás energetikai infrastruktúráját. Az egyezséget már az első éjszaka megszegték, majd egymást okolták a tűzszünet meghiúsulásáért.

Erről szól a mostani tűzszünet; korábban is próbálkoztak már vele

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint Valerij Geraszimov, az orosz vezérkar főnöke – aki szombaton személyesen egyeztetett Vlagyimir Putyinnal – utasította „a különleges katonai műveleti övezetben lévő” egységek összes parancsnokát, hogy szüntessék be a harci műveleteket.  A Kreml közleménye szerint a tűzszünetet humanitárius célból vezetik be,

és az orosz csapatok csak akkor fogják betartani, ha Kijev is betartja azt.

Geraszimov mindeközben arról is tájékoztatta Putyint, hogy az orosz katonák az Ukrajna által elfoglalt területek több mint 99%-át visszafoglalták a Kurszk régióban az augusztusban indított betörés óta. Közlése szerint ez 1260 négyzetkilométernyi területet jelent.

A Sky News arra is emlékeztetett, hogy nem ez az első alkalom, amikor felvetődik a húsvéti fegyverszünetet ötlete a háborúban. 2022-ben, néhány hónappal azután, hogy Oroszország megkezdte a háborút Ukrajnában, Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára ideiglenes fegyverszünetet javasolt április 21. és 25. között. Akkor azonban ez nem valósult meg, mert Ukrajna ugyan egyetértett a javaslattal, de Oroszország elvetette az ötletet (de a karácsonnyal kapcsolatban is voltak már hasonló javaslatok, többek közt Orbán Viktortól is).

Zelenszkij után az ukrán külügyminiszter is azt mondta, hogy Putyinban nem lehet megbízni

„Tudjuk, hogy a szavaiban nem lehet megbízni, és a tetteket fogjuk nézni, nem a szavakat” – ezt írta Vlagyimir Putyinról az ukrán külügyminizter, Andrij Szibiha a közösségi médiában. Állítása szerint  Vlagyimir Putyin kijelentéseinek „hosszú története” nem egyezik tetteivel.

„Oroszország bármikor beleegyezhet a teljes és feltétel nélküli, 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatba, amely március óta van terítéken […] Csak tettek, nem szavak fedik fel az igazságot: ez a háború csak Oroszország miatt kezdődött és folytatódik”

– fűzte még hozzá az ukrán diplomácia vezetője.

Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart Kijevben 2025. február 23-án. MTI/AP/Jevhen Maloletka.