Albin Kurti pár órával azelőtt mondott le, hogy letette volna a esküjét a koszovói törvényhozásban. A döntést egy levélben jelentette be a kormányfő – számolt be a Szabad Magyar Szó délvidéki hírportál. Mint írták, a koszovói törvények értelmében azoknak, akik egyszerre tagjai a kormánynak és képviselők a parlamentben is, le kell mondaniuk az előbbi tisztségükről, ha képviselővé akarnak válni.

Az ügy előzménye, hogy Koszovóban idén februárban választást tartottak, amelyen Albin Kurti Önrendelkezés nevű pártja győzött ugyan, de egyedül nem tudnak kormányt alakítani – koalícióra pedig nem akarnak lépni a többi párt közül egyikkel sem.

Az új kormány megalakításának hiányában azonban folytatták a kormányzást, egészen mostanáig. Kurti a lemondólevelében úgy fogalmazott:  „Március 23. óta, amikor letelt a kormányunk négyéves mandátuma, a kormány ügyvezetői/lemondott kormányként működik. Összhangban az alkotmánnyal és az érvényes törvényekkel, a 2025. március 25-én adott és elfogadott nyilatkozatommal, valamint az aznap tett nyilvános állásfoglalásommal, gyakorlatilag benyújtottam a lemondásomat a kormánnyal együtt. A Koszovói Köztársaság kilencedik képviselőházának képviselőjeként teendő eskü érdekében ezúton hivatalosan is benyújtom lemondásomat a végrehajtó tisztségről, azzal, hogy a lemondás a fenti dátummal hatályos, összhangban az alkotmánnyal és az érvényes törvényekkel.”

Nem tudták megalakítani az új parlamentet sem, mert nem mondtak le időben a kormánytagok

Kedden nem sikerült megalakítani a koszovói parlamentet, az illetékes bizottság ugyanis nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, miután a miniszterelnök és a kormány tagjai nem mondtak le időben. Az ülést elhalasztották – számolt be az MTI.

Mint írták, pristinai parlament több mint két hónappal a választás után ült össze.

Az ellenzék szerint a kormány tagjai megsértették az alkotmányt azzal, hogy a parlament alakuló ülése előtt nem mondtak le időben a miniszteri tisztségükről. Közben a kormánytagok beadták ugyan a lemondásukat, ám az ülést el kellett halasztani.

Februárban az Önrendelkezés a voksok 42,3 százalékának megszerzésével győzött, de ez csak 48 képviselői helyre volt elegendő a 120 tagú törvényhozásban.  A választás második helyezettje a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett a szavazatok 20,95 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.

A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, 10 pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.

Albin Kurti a kampánya során kijelentette: szeretné, ha pártja abszolút többséget szerezne, és önállóan tudna kormányozni, és senkivel nem akar koalícióra lépni, ezért a végleges választási eredmények kihirdetését követően komoly tárgyalásokat kellett folytatnia a többi párttal – de egyelőre egyik fél sem közölte, hogy kik alkotnák az új kormányt. A kampány során mind az AAK, mind a PDK, mind pedig az LDK kizárta az együttműködést Kurtival.

Kiemelt kép: PrAlbin Kurti koszovói miniszterelnök, a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) párt vezetője voksol a koszovói parlamenti választáson egy pristinai szavazóhelyiségbe 2025. február 9-én