Mint előzőleg írtuk, a hét elején megkezdődött  a magyar kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazás Ukrajna uniós csatlakozásáról. A magyar kormány képviselői több alkalommal is felhívták a figyelmet arra, hogy szerintük Magyarországnak gazdasági és társadalmi szempontból nézve is előnytelen lenne az ukrán EU-csatlakozás, és arra is, hogy Ukrajna nem feltétlen teljesíti az EU-csatlakozás feltételeit sem.

„Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz az megváltoztatná a földalapú támogatások rendszerét is. Ezzel a támogatásokat az ukrán mezőgazdaság kapná, nem a magyar gazdák”

– írták például a keddi szavazásindítás margójára a kormány Facebook-oldalán.

Ezzel kapcsolatban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is felhívta a figyelmet egy érdekességre még hétfőn. Mint a közösségi oldalán írta, a brit The Telegraph egy korábbi cikkben szintén arra a következtetésre jutott, hogy Európának nem érdeke Ukrajna EU-csatlakozása – az ukránokkal hadat viselő Oroszországnak viszont annál inkább.

„Brüsszel gyorsítópályán szeretné Ukrajnát az Európai Unió tagjává tenni – annak ellenére, hogy sorra látnak napvilágot azok az elemzések, amelyek az ukrán EU-tagság társadalmi és gazdasági terheiről számolnak be. Egyértelmű, hogy az európai családok, az európai gazdák és az európai gazdaság óriási veszteséget szenvednének el, ha megvalósulna a brüsszeli terv. Nem véletlen, hogy Oroszország – Ukrajna NATO-csatlakozásával ellentétben – egyáltalán nem ellenzi a szemben álló háborús fél csatlakozását az Európai Unióhoz. Sőt! ” – fogalmazott a kormányfő politikai igazgatója. A The Telegraph cikke szerint

az oroszok is úgy látják, hogy Ukrajna csatlakozása olyan mértékű terheket róhatna az Európai Unióra, amelyekbe az európai blokk gazdasága és társadalma is belerokkanna.

„Az EU versenyképessége és gazdasága jelenleg mélyponton van. Egy esetleges ukrán csatlakozás esetén a háború befejezését követően a nyakunkba szakadna Ukrajna minden problémája: a helyreállítás költségei, az ország működtetésének költségei, Ukrajna felfegyverzése, a mezőgazdaság támogatása, az ukrán társadalmi problémák kezelése – ezek pedig beláthatatlan következményekkel járnának Európa és a magyar családok számára” – jegyezte meg Orbán Balázs, miközben szót ejtett arról is, hogy „Brüsszel magyarországi ügynökei” már kormányprogrammá is tették Ukrajna csatlakozását.

Azt, hogy Oroszország nem ellenzi Ukrajna EU-tagságát (ellentétben például a NATO-hoz való csatlakozással), az orosz politika legmagasabb szintjein is kimondták az utóbbi hónapokban. A legemlékezetesebb nyilatkozat még februárban született, amikor Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője – arra a kérdésre, hogy Ukrajna egy napon csatlakozhat-e az Európai Unióhoz – azt mondta: „Ez minden ország szuverén joga. Integrációs és gazdasági integrációs folyamatokról beszélünk. Itt természetesen senki sem diktálhat semmit egyetlen országnak sem, és mi sem fogunk ilyet tenni.”

Még az Európai Bizottság korábbi elnöke is úgy látja, hogy Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra – ő korlátozott tagsággal oldaná meg a kérdést

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke pár hete egy interjúban szintén beszélt az Euronewsnak Ukrajna EU-csatlakozásáról. Az egykori vezető tisztviselő azt mondta: Ukrajna még nem áll készen a teljes jogú uniós tagságra, viszont egy korlátozott tagságot – amely valamilyen szinten lehetővé tenné az egységes piachoz való hozzáférést, de szavazati jogot például nem adna Ukrajnának az uniós döntéshozatalban – el tudna képzelni.

„Az Európai Uniónak óvatosnak kell lennie az új tagok felvételével kapcsolatban. Ukrajna nem áll készen a tagságra. Gazdasága még nincs felkészülve arra, hogy teljes mértékben az európai belső piac részévé váljon. Ukrajna államszerkezete még nem tükrözi teljes mértékben az alapvető európai értékeket. Ukrajnában még mindig létezik korrupció”

– sorolta Jean-Claude Juncker.

A nyilvánosság előtt továbbra is csak Magyarország gátolja Ukrajna EU-csatlakozását – de lehet, hogy már nem sokáig?

A fentiek ellenére az uniós döntéshozatalban egyelőre továbbra is csak a magyar kormány hátráltatja Ukrajna EU-csatlakozását a nyilvánosság előtt. Ezzel kapcsolatban a brüsszeli székhelyű Euractiv hírportál a múlt héten azt írta:

Magyarország arra készül, hogy újabb akadályt gördítsen Ukrajna csatlakozási folyamatának útjába a véleménynyilvánító szavazással, miközben egy másik eszközzel hónapok óta hátráltatja azt.

Mint írták, a brüsszeli politikai vezetés és a lengyel kormány – amely most az Európai Unió soros elnökségét viszi – is azt remélte, hogy az előző héten megnyílik az első úgynevezett tárgyalási klaszter Ukrajna csatlakozásáról (ez egyébként még csak a közös értékekkel, a jogállamisággal, a független igazságszolgáltatással és az emberi jogokkal kapcsolatos alapvető kérdésekre vonatkozna. Összesen hat klasztert, és azokon belül 35 fejezetet kellene megtárgyalni Ukrajnával a csatlakozási folyamat végéig).

Azonban minden uniós tagnak meg kell állapodnia egyenként mind a 35  fejezet mindegyikének megnyitásáról vagy lezárásáról, és a magyar kormány hónapok (egész konkrétan: február) óta „húzza az időt” ezzel kapcsolatban, a kárpátaljai kisebbség évek óta meglévő jogsérelmeire hivatkozva.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az előző héten újságíróknak azt nyilatkozta Brüsszelben: „Nagyon bízunk abban, hogy 2025-re mind a hat klaszter megnyílhat.” Állítása szerint haladnak a csatlakozáshoz szükséges reformokkal és a jogalkotással, beleértve ebbe a nemzeti kisebbségekről szóló törvény módosítását.

Mindeközben Katarína Mathernová, az Európai Unió ukrajnai nagykövete szintén azt nyilatkozta egy interjúban, hogy a magyar kormánnyal közösen dolgoznak a klaszterek megnyitásán. „A tegnapi ülésen sok vita volt erről a kérdésről. Én pedig továbbra is optimista maradok. Hiszem, hogy az EU végül megoldást fog találni. Tehát remélem, hogy képesek leszünk megnyitni a klasztereket és folytatni az integrációs utat”– fogalmazott, majd utalt arra, hogy az EU továbbra is keresni fogja a magyar aggodalmak kezelésének módját, és megjegyezte, hogy például Észak-Macedónia esetében is küzdöttek már le hasonló jellegű problémákat. 

Az Európai Bizottság részéről Marta Kos, az uniós bővítésért felelős biztos – ugyanazon a brüsszeli sajtótájékoztatón, ahol Smihal is beszélt – úgy fogalmazott: „Az EU 26 tagországa között egyértelmű konszenzus alakult ki a klaszterek megnyitásáról Ukrajnával” – vagyis, állítása szerint csak a magyar kormány ellenezte ezen a platformon Ukrajna csatlakozási folyamatának folytatását. Marta Kos ezzel összefüggésben azt mondta, hogy egyeztet a magyar kormány képviselőivel, és hozzátette: Brüsszel egyértelmű elkötelezettséget vállal arra, hogy a folyamat (vagyis a klaszterek megnyitása) őszre megtörténik.

Az viszont egyelőre nem világos, hogy a brüsszeli tisztségviselők milyen úton-módon „kezelhetnék” a magyar kormány gazdasági-társadalmi jellegű ellenvetéseit Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban – még akkor sem, ha a kisebbségi kérdésnél esetleg valóban elhárulnának az akadályok.

Ugyanakkor a hétvégi hírek fényében nincs kizárva, hog változhat a felállás az európai politikában a közeljövőben, és most már nemcsak Magyarország fogja ellenezni az ukrán csatlakozást. Friedrich Merz, Németország kancellári székének várományosa ugyanis egy interjúban jelezte: nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását addig, amíg az ország háborúban áll.

A német politikus azt mondta: az uniós csatlakozás ígérete továbbra is érvényes, és a jövőben lehetőséget adhatnak Ukrajnának a csatlakozásra, amennyiben a háború befejeződik. Ha Németország – az Európai Unió egyik vezető hangjaként – valóban kihátrál a rövid időn belül történő ukrán csatlakozás mögül, akkor az változásokat hozhat akár az európai politikában is.

Kiemelt kép: A Szaharov-díj átadási ünnepsége az uniós parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. december 14-én, amikor az ukrán nép kapta a díjat (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)