Az Ukrajnába telepítendő nyugati csapatokat – amelyeknek az esetleges bevetéséről Londonban tárgyal csütörtökön számos ország katonai vezetője – inkább egyfajta „biztosító erőként”, mintsem „békefenntartó erőként” kellene leírni – mondták a BBC-nek azok  a védelmi és diplomáciai források, amelyek a tervezetről nyilatkoztak a brit közmédiának.

Mint a cikkben írták,

a jelenleg Többnemzetiségű Ukrajnai Erők (MFU) munkanéven futó alakulatot azért küldenék az országba, hogy megszilárdítson bármilyen tűzszünetet, és hosszú távon megszilárdítsa a bizalmat az ukrajnai békével összefüggésben.

A hangsúlyt arra helyeznék, hogy Ukrajnának légi támogatást biztosítsanak a légtér biztonsága érdekében, valamint katonai jelenlétet a Fekete-tengeren a kereskedelem ösztönzése érdekében. Ami a szárazföldi erőket illet, a „bakancsosok” létszámát jelenleg 20 ezer főre terveznék – fejtette ki a BBC.  Hozzátették: az utóbbi létszám – Ukrajna méretét tekintve – nem lenne elég nagy ahhoz, hogy bármilyen békét kikényszerítsen, ezért sem igazán lehetne békefenntartó erőnek nevezni ezt.

Épp ezért a csapatokat – amelyeket az utóbbi hetekben létrejött, ukrajnai támogatóiból álló „tettre készek koalíciója” biztosítana – nem egyenlően osztanák el az ország területén, hanem  a városok, kikötők és a főbb energetikai infrastrukturális létesítmények közelébe telepítenék őket.

A BBC szerint ebben a vonatkozásban még azt is fontolgatják, hogy

az MFU erőiből egyáltalán nem telepítenének egységeket Ukrajna keleti részére, a frontvonal közelébe – annak érdekében, hogy megpróbálják megnyugtatni Oroszországot, hogy nem jelent támadó fenyegetést.

Mint emlékeztettek, Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Kreml vezetői többször is kijelentették, hogy nem egyeznek bele semmilyen tűzszünetbe, ha európai és más erőket telepítenek Ukrajnába. A BBC forrásai szerint azonban ez a többnemzetiségű katonai művelet nem lenne „békefenntartó erő”, és nem is kellene annak nevezni.

Továbbá, van még egy másik fontos különbség: a békefenntartó erők – az ENSZ vagy a NATO égisze alatt – hagyományosan pártatlanok, mindkét fél beleegyezésével működnek, és csak önvédelemből alkalmaznak erőt.

Ezzel szemben a most tárgyalt többnemzetiségű erő nagyon is Ukrajna oldalán állna, és azért lenne ott, hogy segítsen elrettenteni a jövőbeli orosz agressziót.

A tűzszünetet tehát nem ezek az erők felügyelnék a szárazföldi frontvonalon, az az ukrán csapatok feladata lenne a terv értelmében (a légtér, illetve a világűr vonatkozásában viszont a nyugati megfigyelő eszközök el tudnák végezni ugyanezt ezt a tennivalót). A BBC forrásai szerint a koalíciós csapatokat nem küldenék a frontvonalra akkor sem, ha Oroszország esetleg felrúgná a tűzszünetet, és újrakezdené az ukrajnai inváziót.

Ezáltal a 20 ezer fős szárazföldi szövetséges haderő esetleges bevetésének katonai hatása korlátozott lenne a frontvonal mindkét oldalán lévő csapatok számához képest: Ukrajnának a becslések szerint – minden, a hadsereg szolgáló személyt beleszámítva – megközelítőleg egymillió katonája van, Oroszország hadserege pedig ennél is jóval nagyobb.

Csütörtökön tárgyaltak róla

A BBC szerint március 20-án, Londonban tartottak csúcstalálkozót a tettre készek koalíciójának katonai vezetői. Bár a megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott, a brit közmédia a találkozó előtt közölte, hogy

a tárgyalás középpontjában nagyrészt az állhat, hogy a nemzetközi erők hogyan tudnák a legjobban biztosítani Ukrajnának azokat az eszközöket, amelyekkel az ukránok nem rendelkeznek – különösen a légi katonai képességeket.

„Így szó lesz arról, hogy mely országok tudnának harci repülőgépeket biztosítani, hogy Ukrajna légtere biztonságos legyen a tűzszünet alatt. Arról is tárgyalni fognak, hogyan lehetne biztonságossá tenni a Fekete-tengert a hajózás számára. Ennek két összetevője lehet: hogyan lehetne a legjobban mentesíteni a hajózási útvonalakat az aknáktól, és hogy milyen haditengerészeti különítmény nyújthatna a biztonsági jelenlétet a tengeren” – írták. E ponton azt is megjegyezték:

az egyik legnagyobb kérdést az jelenti, hogy az Egyesült Államok biztosítana-e légi, műholdas vagy hírszerzési támogatást bármilyen európai erő számára a szárazföldön.

Az amerikaiak ugyanis eddig azt mondták, hogy nem hajlandóak katonai háttértámogatást nyújtani. „Az európai stratégia egyelőre az, hogy az Egyesült Államokat kérdezgessék, hanem szervezzék meg a lehető legjobb erőt és képességet Ukrajna biztonságának jövőbeli garantálására. Amint a részletekről megállapodnak, az Egyesült Királyság, Franciaország és mások felmérnék, hogy az európai ajánlat elég jelentős-e ahhoz, hogy az Egyesült Államok meggondolja magát, és beleegyezzen valamilyen szerepvállalásba ”– vázolták a BBC forrásai.

Végül megjegyezték: a fentebbi tervvel csakis akkor valósulhat meg, ha Ukrajnában sikerül valamiféle tűzszünetről megállapodni. Az Egyesült Államok jelenleg bízik ebben, az ukránok viszont továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egyáltalán véget akar-e vetni a harcoknak – fűzték hozzá.

Kiemelt kép: különböző országok katonái sorakoznak azon az ünnepségen, amelyen a NATO stabilizációs erői (SFOR) átadták a feladatokat az EU 7000 fős EUFOR egységének a Butmir táborban Szarajevóban 2004. december 2-án. Az EU katonai műveletében 25 ország katonái vettek részt (Fotó: MTI/EPA)