Szijjártó Péter az uniós külügyminisztereket tömörítő Külügyek Tanácsának ülését követően jelentkezett be Brüsszelből. A külgazdasági és külügyminiszter azzal kezdte mondandóját: ha röviden össze akarja foglalni, hogy mi hangzott el az ülésen, „akkor azt tudom mondani, hogy egy szélsőségesen háború- és Ukrajna-párti gyűlésen vettem részt itt Brüsszelben”.

Hozzátette: szerinte a többi ország képviselői „elvakultan forszírozzák” a háború folytatását, valamint Ukrajna szinte azonnali csatlakozását is az Európai Unióhoz. Elmondása szerint két botrányos eset is történt a mai napon.

„Az első botrány az, hogy újabb, minimum 20 milliárd eurót javasol az Európai Bizottság elkölteni Ukrajnába irányuló fegyverszállításokra”

– mondta Szijjártó Péter (erről a tervről egyébként már pár hete tudni lehetett, itt írtunk róla bővebben).

A magyar külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar kormány ezt nem támogatja, nem hajlandó részt venni ebben, mert Magyarországnak „nem érdeke a fegyverszállítások fenntartása és a háború folytatása, Magyarország érdeke a béke”. Mint mondta, ők minden támogatást megadnak az amerikai–orosz béketárgyalások sikeréhez, ellentétben a többi országgal. Hozzátette azt is, hogy e tekintetben Brüsszel már kezd elszigetelődni.

Mesterséges probléma a kárpátaljai magyarok ügye?

„És akkor itt a másik botrány” – folytatta Szijjártó Péter, majd elmondta, hogy az ukrán hivatali partnerét (Andrij Szibiha külügyminisztert) minden tanácsülésre bekapcsolják videókapcsolaton keresztül, de a többiek nem tudnak reagálni az általa elmondottakra, mert a mondandója után azonnal bontják a vonalat.

Állítása szerint most nemcsak azért volt botrányos az ukrán külügyminiszter felszólalása, „mert a szokásos módon a kérés és követelés kontextusát azt nem mindig méri be pontosan a kolléga, meg a köszönöm semmilyen nyelven nem nagyon szokott elhangozni”, hanem azért is, mert az ukrán külügyminiszter az ukrán EU-csatlakozás vonatkozásában mesterséges problémának minősítette a kárpátaljai magyarság ügyét.

Szijjártó Péter teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az ukrán külügyminiszter álláspontját.

Mint mondta, a kárpátaljai magyarok jogainak ügyét nem lehet mesterséges problémának minősíteni, „és botrányos az is, hogy az európai uniós tagországok egy része felsorakozott az ukrán külügyminiszter álláspontja mögé”. Továbbá, elmondása szerint megkérdőjelezték az ülésen azt is, hogy a magyar kormánynak van-e egyáltalán joga megítélni a kárpátaljai magyar közösség helyzetét – mondván, hogy ebben a kérdésben Brüsszel dönthet majd.

„Tehát a helyzet az, hogy Brüsszel simán oda akarja dobni áldozatnak a kárpátaljai magyar közösséget és az ő jogaikat, csak azért, hogy Ukrajnát villámgyorsan, minden fajta normálisan elvárható feltétel nélkül felvegyék az Európai Unióba” – fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy ezt elutasítják, és nem fogadják el Magyarország jogának elvitatását sem ebben a kérdésben.

Nem lesz ukrán EU-csatlakozás addig, amíg helyre nem állítják a magyar kisebbség jogait – közölte

Elmondása szerint az ülésnek volt egy olyan „különlegesen kedves pillanata”, amikor a német és az osztrák külügyminiszter egyszerre „esett neki”, és kioktatták, hogy Ukrajna tiszteletben tartja a magyarok jogait, és hogy Ukrajna „milyen remekül” teljesített e tekintetben. „Holott ezzel szemben az igazság és a valóság az, hogy Ukrajnában tíz éve zajlik a kárpátaljai közösség jogainak szisztematikus megsértése. (…) Több mint tíz éve kapunk szép szavakat, megható nyilatkozatokat Ukrajnából, de aztán azokat semmi érdemi lépés nem követte” – fűzte hozzá Szijjártó Péter.

Végül leszögezte: az Európai Unióban és a NATO-ban is a tagok egyhangú támogatása kell ahhoz, hogy új tag csatlakozhasson,

és szó sem lehet semmiféle előrelépésről az ukrán csatlakozási tárgyalásokon addig, amíg a kárpátaljai magyar kisebbség jogait hiánytalanul vissza nem állítják.

Utalt arra is, hogy hamarosan véleménynyilvánító szavazás lesz Magyarországon ezzel összefüggésben.  Mint fogalmazott, „jó lenne, ha ezt mindenki megértené, az eszébe vésné, és ennek megfelelő magatartást tanúsítana”.

Később, újságírói kérdésekre válaszolva Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy pontosan hogyan kerültek szóba a kárpátaljai magyarok az ukrán külügyminiszer megszólalásában. Mint mondta, az ukrán tárcavezető a mielőbbi csatlakozás mellett érvelt, „és azt a magyar álláspontot bírálta, amely ugyebár a kárpátaljai közösségtől korábban elvett jogok visszaadását követeli. Ekkor minősítette az ukrán külügyminiszter-kolléga mesterséges problémának a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatban kialakult kérdést. Ez egyszerűen elfogadhatatlan a szempontunkból” – mondta.

A teljes sajtótájékoztató alább visszahallgatható.

Kiemelt kép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Visegrad 4 Business Conference rendezvényen a budapesti Marriott Hotelben 2024. november 14-én (Fotó: MTI/Mónus Márton)