„A fekete-vörös koalíció [vagyis a kereszténydemokraták és szociáldemokraták szövetsége] rekordtartozásokat vállalhat a védelem és az infrastruktúra terén. Kezelhető-e a kamatfizetés és az esetleges infláció?” – veti fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung azután, hogy a német sajtóban bombaként robbant a hír: a kancellári poszt várományosa, Friedrich Merz két új különalapot hozna létre egy olyan összegből,

amelynek nagyságrendje szinte példa nélküli a német gazdaságtörténetben

– kész helyzet elé állítva ezzel az új, még meg sem alakult német törvényhozást.

A Financial Times rámutat: a rendkívül szokatlan lépés célja, hogy megkerülje a brit üzleti lap által szélsőjobboldalinak nevezett AfD, valamint a szélsőbaloldalinak minősített Die Linke előretörését az új parlamentben, amely hivatalosan négy hét múlva kezdi meg működését. A felvetés nem volt alaptalan:

Alice Weidel, az AfD társelnöke választási csalásnak nevezte Friedrich Merz elképzelését,

és azzal vádolta a kancellárjelöltet, hogy már az első napon kidobta összes választási ígéretét.

„Merz két különalapról tárgyal az SPD-vel: a Bundeswehr és az infrastruktúra számára. Egyenként akár 500 milliárd eurós adósságról is szó esik” – erősítette meg a Business Insider című üzleti lap német kiadása, amely így egybilliárd (más szóval: ezereurós összegről ír.

A Reuters és a német sajtóorgánumok többsége árnyalatnyival más összegekről értesült: a brit hírügynökség szerint 400 milliárd eurós költségvetést irányoznak elő a Bundeswehr számára. Az „infrastruktúrára” – a vasút és állítólag az utak, illetve az iskolák felújítására – 400–500 milliárd euró közötti összeget bocsátanának a szövetségi és a tartományi kormányok rendelkezésére.

Német katonák a Szász-Anhalt tartománybeli Klietz gyakorlóterén 2024. február 23-án (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)

Honnan lenne a pénz?

A Tagesschau című lap nem kertel: cikk szerint a jelentős pénzösszegek mozgósításának célja, hogy rövid távon újabb milliárdokat mozgósítsanak – a Bundeswehrért, de Európa nagyobb függetlenségéért is, és esetleg még erősebb támogatás céljából Ukrajna számára. Milyen lehetőségek vannak a pénzszerzésre? – tette fel a kérdést a lap.

Mint írták, a parlament dönthetne az adósságfék reformjáról, amely nagyobb hitelfelvételt tesz lehetővé – ekkor a rendes költségvetésből lehetne biztosítani a pénzt. A védelmi kiadásokat általánosságban is ki lehetne vonni az adósságfék alól, ahogy azt Olaf Scholz (SPD) jelenlegi kancellár nemrég javasolta. Alternatív megoldást jelent tehát Merz ötlete a különalap létrehozásával – illetve korábban is felvetődött a Bundeswehr számára már meglevő, úgynevezett meglévő speciális alap növelése és bővítése – erről mondták kritikusok, hogy már ennek az alapnak a létrehozatala is csak pénzügyi ügyeskedésekkel sikerült.

A speciális alapok létrehozásával kapcsolatos adósságok beleszámítanak az államadósságba

és az európai adósságszabályokba, és a jelenlegi költségvetési helyzet feszült – szögezte le a Tagesschau, hozzátéve: a CDU/CSU és az SPD közötti feltáró tárgyalások első fordulójában pénteken Jörg Kukies (SPD) szövetségi pénzügyminiszter már egy komor előadást tartott erről a csoportnak.

Rendkívüli helyzet minden évben?

Az adósságfék úgynevezett reformjához [tehát a prudens német pénzügyi politika felrúgásához – a szerk.]a német alkotmány módosítására lenne szükség – mert az adósságra vonatkozó szabály az alaptörvény 115. cikkben rögzül. Egy ilyen reform – írja a Tagesschau – politikailag nagyon ellentmondásos, s ehhez nagy többségre van szükség a Bundestagban.

A speciális alapok esetében két lehetőség kínálkozik: a német fegyveres erők különalapjának mintájára járnak el, amit az alaptörvényben rögzítve mentesítették az adósságfék alól, és erre 100 milliárd eurós hitelkeretet biztosítottak.

Ezt az alapot 100 vagy 200 milliárddal lehetne növelni és a célt is bővíteni lehetne. Azonban itt is a törvényhozás kétharmados többségére lenne szükség.

E nélkül az alaptörvénybe történő rögzítés nélkül a speciális alapot a szövetségi költségvetésből kellene finanszírozni. Nagyobb hitelek erre a célra csak akkor lehetségesek, ha olyan vészhelyzetet hirdetnek ki, amely átmenetileg felfüggeszti az adósságféket. Ez a vészhelyzet még az amerikai kormány irányváltásával magyarázható lenne, ez esetben viszont a probléma az, hogy a pénzt abban az évben kell elkölteni, amelyben felvették.

Ha a speciális alap több évre szól, akkor minden alkalommal rendkívüli helyzetet kellene kihirdetni, és erre jogilag megalapozott indoklást kell találni.

Ennyit fektettek Kelet-Németországba

A két alap történelmi méretű lenne, létrehozásuk a pénzügyekben rendszerváltást jelentene Robin Winkler, a Deutsche Bank Research németországi vezető közgazdásza szerint. Winkler rámutat: az egymilliárd eurónyi,  avagy azt megközelítő összeg

Németország teljes bruttó hazai terméke mintegy 20 százalékának felel meg.

„Még ha a forrásokat tíz évre osztanák is szét, ez nagyjából megfelelne annak az összegnek, amelyet Németország az újraegyesítés óta Kelet-Németországba fektetett” – emeli ki közgazdász.

Winkler szerint egy ilyen különalap nem csak a CDU/CSU számára jelentene teljesen új politikát: „Még a Zöldek és az SPD számára is jelentősen meghaladná választási ígéreteiket.” Az SPD a választási kampányban egy 100 milliárd eurós alapot javasolt Németország számára, amelyhez azonban nagymértékben magántőkét kellett volna mozgósítani. A Zöldek az adósságféken túl nem határozták meg az általuk favorizált különalap összegét.

Március 6-ra átverné a parlamentet a jövendőbeli kancellár 

A CDU vezetője ugyanakkor egyértelművé tette, hogy az USA-ban zajló fejleményekre tekintettel (azt követően, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalt a Fehér Házban) nagy időnyomást lát: „Meg kell próbálnunk megegyezni ebben a csütörtöki EU-csúcs előtt.” A történelmi méretű, Németországot irtózatos mértékű hitelfelvétellel fenyegető alapok létrehozását Merz tehát

még az EU rendkívüli, március 6-i csúcstalálkozója előtt keresztülverné a szinte csak névlegesen működő német törvényhozáson.

Legutóbb 1998-ban fogadott el törvényt egy leköszönő parlament, amikor Helmut Kohl akkori kancellár rendkívüli ülést hívott össze, hogy jóváhagyja a koszovói konfliktusban Szerbia elleni légicsapásokat – emlékeztet a Financial Times. Armin Steinbach, a HEC professzora azonban elmondta, hogy Kohl akkor a pártok közötti nagyon széles körű konszenzus biztosításával tett pontot a dologra.

Olaf Scholz német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag 2022-es általános költségvetéséről szóló parlamenti vitában Berlinben 2022. június 1-jén. Minden megy tovább? (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Hogyan lehet meg a kétharmados jóváhagyás? 

Stephan Weil, Alsó-Szászország SPD-s miniszterelnöke azt mondta: nyitott arra, hogy a leköszönő parlamentet a védelmi kiadások növelésére használja fel, de ezt foltozgatásnak nevezte – írja a brit üzleti lap, mely cikkét még azelőtt tette közzé, hogy az ezermilliárd eurós alapok ügye közismertté vált volna.

Daniel Günther, Schleswig-Holstein CDU-s miniszterelnöke nemrég szintén

szélesebb körű reformot sürgetett a következő törvényhozásban, a Baloldal (Die Linke) támogatásával,

amely szerinte jóváhagyna egy tervet az infrastrukturális beruházások növelésére.

Csakhogy a szélsőbaloldali párt valószínűleg mind a Bundeswehrnek szánt 500 milliárdos, mind az infrastruktúrát megillető, hasonló méretű csomagot elutasítaná. A két különalapról tehát továbbra is a régi, leszavazott Bundestag döntene, amelyben a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek együttesen még rendelkeznek a szükséges kétharmados többséggel – írta a Business Insider.

Kiemelt kép: Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje (k) és Carsten Linnemann, a CDU fõtitkára (j2) a pártszövetség választási gyõzelmét ünnepli vezetõségi tagokkal a CDU széházában, a berlini Konrad-Adenauer-házban 2024. február 24-én, az elõrehozott parlamenti választásokat követõ napon. A közel végleges eredmények szerint a CDU 22,6, a csak Bajorországban induló CSU 6 százalékot ért el, együttesen 208 mandátumot szerezve az új összetételû parlamentben.
MTI/EPA/Hannibal Hanschke