– A magyar uniós soros elnökség és az NKE-n rendezett konferencia kiemelt témája a versenyképesség. Miért fontos ez?

– A számok azt mutatják, hogy az Európai Unió versenyképessége már évtizedek óta hanyatlik globális versenytársainkkal, az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Az Európai Unió versenyképessége, az uniós gazdaság teljesítőképessége az, ami az európai emberek jólétét, a gazdaság növekedését, az európai társadalmi modell fennmaradását lehetővé teszi. Ha az európai versenyképesség alapjai megrendülnek, akkor az európai jólét és életmód, ahogy mi ismerjük, annak a fenntarthatósága megkérdőjeleződik. Ez a mindennapokra lefordítva a létbiztonságot, a jól fizető álláshelyeket, a vállalkozás lehetőségét, a befektetések megtérülését, a mindennapi életben érzékelhető törvényszerűségeket jelenti.

Ha az Európai Unió ezeket a kihívásokat nem tudja kezelni, akkor teljesen mindegy, hogy az egyes európai politikák jövőjét hogyan képzeljük el, mert az európai gazdasági együttműködés alapjai kérdőjeleződnek meg. Ez egzisztenciális kihívás az európai unió számára, amelyre reagálni kell. Már a huszonnegyedik órában vagyunk. A magyar uniós elnökség erre a problémára keres európai válaszokat.

Bóka János (b) európai uniós ügyekért felelős miniszter, Nagy Márton (k) nemzetgazdasági miniszter és Navracsics Tibor (j) területfejlesztési miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett kerekasztal-beszélgetésen, 2024. szeptember 25-én (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)

– Érdekes hasonlatot használt, miszerint ha megnézünk egy, az Egyesült Államokban készült világtérképet, azon teljesen máshol van a fókusz, mint egy európai vagy netán a kínai világtérképen. Mire célzott ezzel?

– Az Európai Uniónak képesnek kell lenni arra, hogy meghatározza a saját maga stratégiai érdekeit, és annak megfelelően cselekedjen. Ez először is megkíván egy szemléletváltást, hogy nem a valakikkel fenntartott kapcsolataink szempontjából határozzuk meg az érdekeinket, hanem állapítsuk meg azt, hogy nekünk mi a fontos, mi a hasznos, kifizetődő cselekvés, és ehhez mérten alakítsuk ki az erőforrásainkat. Teremtsük meg a cselekvés lehetőségét, és hozzuk meg az ehhez szükséges döntéseket – ezt szokták az EU-ban a stratégiai autonómia kifejezéssel leírni. Úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak dolgoznia kell a stratégiai autonómiáján, sőt azt kell az uniós döntéshozatal fókuszába állítani.

– Utalt arra, hogy júliusban, augusztusban a brüsszeli bürokraták is elmentek szabadságra, ezért az érdemi munka csak szeptembertől indulhatott be. Lesz elég idő a magyar program megvalósítására az uniós elnöki ciklus végéig?

– Amikor a magyar uniós elnökséget megterveztük, ezt annak tudatában tettük, hogy két nyári hónappal is számolnunk kell. Így alakítottuk ki a menetrendet, s annak megfelelően haladunk. A magyar elnökség központi rendezvénye az uniós állam- és kormányfők november 8-i informális tanácskozása lesz itt Budapesten. Abban bízunk, hogy addigra sikerül politikai konszenzust kialakítani egy új európai versenyképességi paktum körül.

– Hogyan állnak az uniós tagállamok a versenyképességi paktum támogatásához, illetve a budapesti meghívás elfogadásához?

– Teljes konszenzus van abban, hogy a versenyképesség az Európai Unió számára az egyik legfontosabb kihívás, ebben valamennyi állami és uniós intézmény egyetért. Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság munkatervében ennek központi szerepe lesz az elkövetkező öt évben, és azt gondolom, hogy a tagállamoknak érdemi részvételt kell biztosítani az erről szóló vitákban. Mi az Európai Tanács informális ülésén is erre számítunk.

Kiemelt kép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)