A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szerb európai integrációs miniszterrel folytatott egyeztetését követően aláhúzta, hogy az Európai Unió nem lehet teljes, nem lehet erősebb, s nem lehet ellenállóbb a válságokkal szemben a jövőben, amennyiben nem tudja integrálni a Nyugat-Balkán országait, és ezen térségnek egyértelműen Szerbia a kulcsállama.
„Én azt gondolom, hogy itt lenne az ideje, hogy a nyugat-európai és észak-európai barátaink is belássák, hogy stabil Szerbia nélkül a Nyugat-Balkán stabilitását is jóval nehezebb lenne biztosítani, ha egyáltalán lehetséges volna”
– figyelmeztetett.
Majd azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szerbia stratégiai szövetségesek, ebből fakadóan hazánk folyamatosan támogatást nyújt a szomszédos országnak a csatlakozási folyamatban.
Szijjártó Péter igen fontos célkitűzésnek nevezte, hogy még a soros magyar EU-elnökség alatt sikerüljön megnyitni Belgráddal a harmadik csatlakozási fejezetcsoportot.
„Tizenöt esztendeje immár, hogy Szerbia az európai uniós integráció tekintetében nagy lépéseket tesz előre. Sajnos a nyugat- és észak-európai államok nem mindig értékelik ezeket a lépéseket kellőképpen, sőt” – mondta.
„Sajnos a bővítés tekintetében nagy képmutatás is van az Európai Unióban, hiszen miközben legtöbben nyilvánosan arról beszélnek, hogy mennyire támogatják az új országok felvételét, aközben az érdemi megbeszéléseken sokan inkább ez ellen érvelnek”
– tette hozzá.
„Úgyhogy itt lenne az ideje annak, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba az Európai Unió tagállamai, és itt lenne az ideje, hogy végre egyértelmű támogatásukat adják Szerbiának és a Nyugat-Balkán térségének az európai integrációs folyamatban” – összegzett a külügyminiszter.
Kiemelt képen: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Marek Estok, a szlovák Európa-ügyi és Külügyminisztérium államtitkára az uniós külügyminiszterek brüsszeli informális tanácsülése előtt, 2024. augusztus 29-én. (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)